Vannak cikkek, amik mindenképpen meg akarják győzni olvasóikat arról, hogy valami egészen megszokott, közönséges élelmiszer valójában csodálatos és rendkívüli tulajdonságokkal bír. Ennek érdekében néha egészen érdekesnek tűnő érvrendszert próbálnak összedobni, amiben minden létező információmorzsát felnagyítanak.

A datolyáról szóló írás ez a kategória: csodálatos állítások halmaza, de ha egy kicsit megkapargatjuk azokat, gyorsan rájöhetünk, hogy a legtöbbjük csupán blöff. Sebaj, hiszen vírusként terjed és hozza az elvárt kattintásszámot minden oldalon, ahol felbukkan.

Már a Bibliában is emlegetett datolya egyre népszerűbb hazánkban… Sokan nem is sejtik, hogy gyógyhatása nem lebecsülendő

Egy rövid kis tekintélyre való hivatkozással kezdünk: ha valamit a Biblia említ, akkor az a valami különleges lehet, s bizony, a datolyát említi az Írás (bezzeg a jegesmedvét, a rizses lecsót és a termodinamikát nem). Mielőtt nagyon tapsikolnánk, a datolyát mindösszesen egy helyen említik, ott sem a gyógyhatásával vagy a táplálkozásban játszott szerepével összefüggésben (Joel 1,12). Szóval erre nem nagyon tudunk alapozni.

A datolyában található fruktóz teljesen másképp viselkedik a szervezetbe jutva, mint a szaharóz, és nem jelent rendkívüli megterhelést a hasnyálmirigyre. Nem alakul át zsírszövetté sem, mert a felesleget a máj glikogénné alakítja és elraktározza. Ennél fogva a datolya egyáltalán nem hizlal, viszont életfontosságú energiaforrás, amely frissítő hatással van az egész testre, s különösen az agyműködésre.

A helyzet az, hogy a fruktóz viselkedése nem attól függ, hogy miben található meg - ez egy olyan újkori mítosz, aminek téves voltát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ez megint csak a jó öreg „ami természetes az csak jó lehet” hiedelem visszaköszönése. A fruktóz igenis átalakul zsírrá (emeli a vér triglicerid-szintjét is), és minden híresztelés ellenére hizlal is - ha a hasnyálmirigynek nem is jelent nagy terhelést, a májnak annál inkább. Nyilván ez nem a napi 1-2 szem datolya fogyasztása esetén érvényesül, de ettől még a fruktóz fruktózként viselkedik akár gyümölcsökből, akár valamilyen kivont formában fogyasztjuk. A frissítő hatás pontosan annyira igaz, mint bármely más cukor esetében, az agyműködés számára ugyanakkor különösebb jelentőséggel nem bír, mert az a glükózt szereti.

A datolya nagy mennyiségű ásványtartalmának köszönhetően vértisztító hatású, de egyes vizsgálatok szerint jótékony hatása van a légzőszervekre is.

Tisztíttassa a vérét az, akinek koszos…. de komolyan: önmagában a vérben keringő, nem oda való anyagokat a máj és a vese elintézi. Vannak anyagok, amik ezt a folyamatot képesek ilyen-olyan irányban befolyásolni, de alapvetően csak ezért fogyasztani datolyát kissé erősnek tűnik. Ha meg a szervezet saját „vértisztítása” nem működik, akkor jön a dialízis, de ez már komoly orvosi beavatkozás. A máj „méregtelenítő” képességét sajnos nem tudjuk még pótolni, annak elvesztése az élettel nem összeegyeztethető.

A datolya egészségi szempontból még számtalan előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Nagyon gazdag rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Található benne A-, B-, C- és D-vitamin, kalcium, kén, cink, vas, kálium, foszfor, magnézium, mangán, réz és olaj.

Ahogy egyébként rengeteg más élelmiszerben is benne vannak ezek az anyagok. Az olaj alatt (gondolom) zsírsavakat értenek, ami a datolya húsában nincs - a magjában igen, de azt hétköznapi fogyasztó ritkán fogyasztja el. Az olajtartalom is csak akkor hasznosulna, ha az egyébként igen ellenálló magot megőrölnénk, hogy emészthetővé váljon a tartalma, vagy préseléssel kinyernénk belőle.

Naponta legalább egy szem elfogyasztásával hozzájárulsz tested kiegyensúlyozott és egészséges étrendjéhez.

Millió más dologra is igaz az almától a tojásig.

A datolya megszünteti a székrekedést, segít a hasüregi problémák, szívpanaszok, hasmenés és az emésztőrendszer rákos elváltozásainak enyhítésében

Ebből nagyjából a székrekedés enyhítése az igaz, a magas cukortartalom és a rostozat miatt. A hasmenés esetén a datolya fogyasztása nem szerencsés ötlet épp a fentiek okán, épp, hogy fokozhatja azt. A többi nagyjából fikció, különös tekintettel az emésztőszervi daganatok vonatkozásában: a datolya nem gyógyítja a rákot. Ha esetleg a datolyában találnak olyan anyagot, ami kivonva, koncentrálva, nagy mennyiségben és célzottan adagoltan elpusztította a fehér egerekben a daganatos sejteket az nagyon szuper lenne, de ez még ekkor sem jelentené, hogy a datolya fogyasztás gyógyító hatással bírna.

A szívpanaszok esetében úgy látom, hogy ahol előkerül, ott a magas kálium-tartalomhoz (~650mg/100 g) kapcsolják a jelenséget, ami közvetetten hatással van a vérnyomásra, így a szívbetegség kockázatára is. Ennyi erővel akár a burgonya, a banán és a paradicsom is kiváló szívgyógyszer.

Fokozza a szexuális teljesítőképességet is

Bele sem merek gondolni, hogyan… bár ma a szexuális segédeszközök palettája gyorsan bővül, ki tudja, a datolya is jó lehet valamire.

Részegségre, másnaposságra, alkoholmérgezésre gyors enyhülést hoz, fájdalomcsillapító hatású.

De szép is lenne. Ez valószínűleg valami népi gyógyászati tapasztalat átemelése lehet, jó pár helyen említik igazoló forrás nélkül.

Orvosi kutatások szerint az emésztőszervek rákjának megelőzésében is nagyon hatékony.

Szeretném látni azt az orvosi kutatást. Igen, vannak a datolyafélék hatóanyagaival kapcsolatban a daganatos megbetegedésekhez kapcsolódó vizsgálatok, ezek többnyire sejtkultúrás (in vitro) vagy állatkísérletes (szegény patkányok megint…) formában történtek. Itt azért kellene egy hosszabb, nagyobb volumenű epidemiológiai vizsgálat mondjuk a datolyát fogyasztó és nem fogyasztó lakosság daganatos megbetegedésének gyakoriságának vizsgálatával.

A datolya a legjobb élelmiszer az izmok építéséhez is.

Az biztos, hogy ha sok datolyát pakolunk, akkor az valóban építheti az izmokat, de önmagában a datolya fogyasztásától nem válunk Schwarzeneggerré. Valójában itt az értékes fehérje-tartalomra szerettek volna építeni, de az épp a datolyában nem nagyon van.

Izomépítés datolyával. Garantált a hatás.

Ha nyugodtan akarunk aludni, akkor együnk alvás előtt néhány szem datolyát. Aminosavjából szerotoninhormon keletkezik, amely csökkenti a stresszt és az idegességet.

Akkor már inkább együnk túlérett banánt vagy bármit, amiben jelentős mennyiségű triptofán található - a lista nem rövid. Azt talán mondanom sem kell, hogy attól, hogy egy adott anyagcsere-folyamat előanyagát bevisszük a szervezetbe, még nem fog teljes mértékben és intenzíven átalakulni - ha ez így lenne, egy-egy étkezés után nagyon csúnyán halnánk meg a szervezetünket kontroll nélkül elárasztó anyagok hatásaitól.

Napi egy szem datolya a szemek egészségének és a látás élességének élethosszig tartó fenntartásában is óriási segítség. Különösen hatékony azoknak, akik szürkületkor és éjszaka gyengébben látnak.

Ez itt konkrétan a karotinoid-tartalomra épülő termék-elhelyezés, a gond az, hogy a datolya e tekintetben nem mondható jó forrásnak, különösen nem napi egy-egy szem elfogyasztása esetén. Sokkal jobban járunk, ha sárgarépát vagy a sütőtököt, esetleg májat eszünk (abban A-vitamin van, nem karotin, de ugyanazt tudja, csak hatékonyabban).

Napi 6 szem datolya lerövidíti és megkönnyíti a szülést!

Meglepő módon ez az állítás az, ami mögé sikerült egy kutatást behivatkoznia a cikk írójának. Hozzáteszem, ez egy elég alacsony evidencia szintű vizsgálat volt, elég sok kérdést vet fel, de legalább dolgoztak a témán. Valamiért mégis az az érzésem van, hogy nem ez fogja forradalmasítani a szülészetet az elkövetkező évtizedekben.

 A datolyában vannak különböző tápanyagok, de ettől még nem csodaszer hanem élelmiszer.

Források:

• Al-Alawi RA, Al-Mashiqri JH, Al-Nadabi JSM, Al-Shihi BI, Baqi Y: Date Palm Tree (Phoenix dactylifera L.): Natural Products and Therapeutic Options. Front Plant Sci. 2017; 8: 845.LINK
• Al-Kuran O, Al-Mehaisen L, Bawadi H, Beitawi S, Amarin Z: The effect of late pregnancy consumption of date fruit on labour and delivery. J Obstet Gynaecol. 2011;31(1):29-31. LINK
• Razali N, Mohd Nahwari SH, Sulaiman S, Hassan J: Date fruit consumption at term: Effect on length of gestation, labour and delivery.J Obstet Gynaecol. 2017 Jul;37(5):595-600. LINK