Többször szóba kerültek a lakosságnak szóló táplálkozási ajánlások, elhangzott már róluk jó és rossz is. Mielőtt az ajánlások szerinti étrend boncolgatásába fognék, előtte egy kis csemegeként az ajánlások történetéről készítettem egy összefoglalót.
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
A megfelelően összeállított étrend egészségesebbé tesz, segíthet az aktuális betegségeink kezelésében és gyógyításában, a jövőre nézve pedig csökkentheti egyes betegségek kockázatát. Hogy miként is kell(ene) táplálkozni, arról az egészségügyi szakma részéről időszakosan ajánlások születnek, melyeket meghatározott időközönként felülvizsgálnak, módosítanak, kiegészítenek. Az alternatív irányzatok részéről a legtöbb támadás épp a táplálkozási ajánlásokat éri, erről még lesz szó később.
A lakossági ajánlások egyfajta egyszerűsített kivonatai a táplálkozással kapcsolatos ismereteknek. A nagy szakmai szervezetek a világ minden táján folyamatosan készítenek tudományos kutatásokra (sokszor száznál is több forrást felhasználva) alapuló elemzéseket, protokollokat, irányelveket a táplálkozás egyes részterületeiről, s ezeknek a tanulságaira épülnek az ajánlások. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy az ajánlási rendszer a lakosság egészének szól, a mennyiségi és minőségi irányelvek az átlagos fogyasztóra kerülnek meghatározásra, bár vannak kiemelt fogyasztói csoportok (idősek, gyerekek, várandós ill. szoptató kismamák), melyekre külön készülhetnek ajánlások. Ettől függetlenül az egyéni igényeknek megfelelő étrend kialakítása lehet szakember feladata, ha az egyéni igény jelentősen eltér az adott lakosság átlagától, többségétől.
AJÁNLÁSOK A NAGYVILÁGBAN
Az első táplálkozási ajánlásnak mondható dokumentumot 1894-ben az U.S. Department of Agriculture (USDA) adta ki az Amerikai Egyesült Államokban. Ezután pár évente jelentek meg különböző ajánlások, és azok frissített kiadásai, egészen szorosan követve az akkori táplálkozástudományi ismeretek fejlődését (pl. a vitaminok felfedezését). A mai ismert élelmiszercsoportokra vonatkozó ajánlások alapjai már ezekben az években körvonalazódtak. 1941-ben határozták meg az első RDA (Recommended Dietary Allowances - ajánlott napi fogyasztás) értékeket, ami akkor kilenc tápanyagra terjedt ki: fehérje, vas, kalcium, A, B1, B2, B3, C, D vitamin. Meglepő módon már ekkor szó esik a hatékony kommunikáció, az egészséges életmódra való ösztönzés kérdéséről is, az akkori táplálkozási szakemberek felismerték, hogy nem elég egyszerűen a bemutatni az ajánlási értékeket, a lakosságot motiválni is kell arra, hogy azt kövessék – maguktól ugyanis ezt nem teszik meg.
A következő évtizedekben fokozatosan bővült az ajánlás, a táplálkozási kérdések mellett megjelentek az egyéb, életvitellel kapcsolatos ajánlások is. Hozzá kell tenni azt is, hogy szakmai körökön belül jelentős viták alakultak ki egy-egy kérdésben, egyeseket le tudtak megnyugtató módon zárni, másokról mai napig folynak a viták.
Az amerikai „Basic Seven” (1943-1956) ajánlási rendszer
Különleges történelmi csemege az ajánlások grafikai megjelenésének vizsgálata. A kezdeti kör alakú rendszerről az USA hamar átállt egy kicsit a konzervatívabb, táblázatokra emlékeztető grafikai megoldásra, így született a Daily Food Guide 1956-ban, amit 1979-ig frissítettek.
Az amerikai „Basic Four” (1956) ajánlás
1974-ben jelent meg az első táplálkozási piramis Svédországban (alkotója Anna Britt Agnsäter), ez egy ideig versengett az amerikai Food Wheel (1984) modellel, végül a piramis győzedelmeskedett. Az USA ajánlások is felvették ezt a formát 1992-ben, amit egészen 2011-ig megtartottak. A táplálkozási piramis három évtizeden át egyeduralkodó volt az ajánlások megjelenítésében és alapvetően ma is a legismertebb formának tekinthető.
A klasszikus táplálkozási piramis formára épített rendszer (1992).
Természetesen eközben folyamatosan születtek a táplálkozással átfogóan foglalkozó javaslatok, illetve ezek módosításai. A mai étrendi ajánlások közvetlen előzményei az 1980-as években születtek meg , ekkortól már szinte magától értetődően került megfogalmazásra a 3-5 éves periódusban történő rendszeres felülvizsgálat. Az ezredforduló után már a piramis megjelenítés alternatív formái egyre gyakrabban jelentek meg, sokan és sokféle módon kívánták a klasszikus formát megreformálni. 2005-ben született meg a piramis egy változataként a MyPyramid. Ez inkább csak egy grafikai cselezésnek mondható, maga az ajánlási rendszer megjelenítésében nem hozott érdemi előrelépést. A piramis alapú formák területén az utolsó pár évben már érezhetően előjöttek a formához kötődő problémák, észlelhető volt, hogy a forma hiányosságai miatt kell a megújulás.
MyPyramid (2005) a piramis forma reformkísérlete.
Az ajánlási rendszerek átformálását a MyPlate jelentette, mely visszatért a kör alapú megjelenítéshez. 2011-ben az USA kezdte alkalmazni, az új, korszerű vizuális stílus viszonylag gyorsan kezdett elterjedni, 2016-tól a hazai ajánlás is erre a grafikai formára épül.
MyPlate (2011)
A különböző grafikai formák esetében figyelembe kell venni, hogy ezek alapvetően szemléltető eszközök, ennek minden előnye és hátránya érvényesül. Ha valaki mélyebben szeretne ismerkedni az ajánlásokkal, akkor nem elég a kép feletti meditáció, érdemes elolvasni a hozzáfűzött rövidebb vagy hosszabb lakossági tájékoztatókat. Ha pedig valaki még intenzívebben szeretne foglalkozni a témával, annak tudom ajánlani pl. az EFSA (European Food safety Authority) ajánlásait, ahol egy-egy tápanyaghoz kapcsolódóan készülnek igen részletes, alapos forráselemzéssel megtámogatott ajánlások, összefoglalók.
AJÁNLÁSOK HAZÁNKBAN
Hazánkban, a nemzetközi viszonylathoz képest későn születtek meg a kifejezetten étrendi-életmódi vonatkozású, lakossági célzatú ajánlások – ez a hazai történelmi viszonyok ismeretében nem meglepő. A Magyar Táplálkozástudományi Társaság (MTT) 1967-ben alakult meg, azzal a céllal, hogy összefogja mindazoknak a szakembereknek a tevékenységét, akik a táplálkozás és élelmezés különböző területein munkálkodnak. 1987-ben dolgozták ki Táplálkozási ajánlás 12 pontját, mely a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszer-tudományi Komplex Bizottsága, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és a Magyar Táplálkozástudományi Társaság állásfoglalásának alapelveit tartalmazta.
Érdemes ezt az ajánlást is megmutatni (kicsit sűrítettem a szöveget), mert az ajánlásokat kritizálók jelentős része valószínűleg nem olvasta (legalábbis a kritikáik alapján úgy tűnik). Az 12 pont több, mint 30 éve született, de alapvetően ma is helytálló, sőt, egyes pontok (hozzáadott cukor, zsír, só kerülése) ma talán aktuálisabbak, mint az ajánlás születésekor. Vannak tételek, amiket ma már kicsit másképp, árnyaltabban fogalmaznék meg (majd a sorozatban visszatérek még erre), de mondjuk egy egyszerű lakossági ajánlásban nem biztos, hogy szakmai vitákat érdemes kezdeményezni.
1. Minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző módon elkészített ételekből álljon az étrend.
2. Kerüljük a zsíros ételeket, az állati zsiradékok helyett növényi olajokat használjunk, a hozzáadott zsírokat nélkülöző ételkészítési eljárásokat alkalmazzunk a zsiradékban sütés helyett.
3. Kevés sóval készítsük az ételeket, utólag ne sózzunk. A fogyasztásra kész élelmiszerek közül válasszuk a kevésbé sózottakat, az ételek változatos ízesítésére használjunk fűszereket.
4. Csak a fő étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb 1-2 alkalommal együnk édességet, süteményt. ételeinket lehetőleg egyáltalán ne, legfeljebb csekély mértékben cukrozzuk. Cukor helyett mézet alkalmazzunk, szörpök, cukros italok helyett zöldség és gyümölcsleveket fogyasszunk, kávé és tea esetében mesterséges édesítőket használjunk.
5. Naponta fogyasszunk mintegy fél liter tejet és tejterméket. A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.
6. Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, illetve párolt főzeléknövényt, zöldséget.
7. Asztalunkra mindig kerüljön barna kenyér, köretként vagy fogás alapjaként inkább burgonyát, párolt zöldségfélét válasszunk a rizs vagy tészta helyett.
8. Naponta négyszer-ötször étkezzünk, minél egyenletesebben osszuk el a napi tápanyagmennyiséget. Együnk nyugodtan, kényelmes körülmények között.
9. A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható, az alkohol a szervezetre káros, a szeszes italok energiafelesleget jelentenek, ezért ezeket kerülni kell.
10. A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, célszerű azonban egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. nincsenek tiltott táplálékok csak kerülendő mennyiségek.
11. A helyes táplálkozás kedvező hatásait kiegészíti a rendszeres testmozgás és a dohányzás teljes mellőzése.
12. A helyes táplálkozás fedezi a szervezet minden élettani folyamatának energia- és tápanyag-felhasználását, megfelelő táplálkozás mellett a kívánatos testtömeg alakul ki.
A hazai szemlélet változásának egyik fontos hozadéka az volt, hogy az egészséges és korszerű táplálkozás alapelveinek megismertetése a táplálkozástudományi szakemberek egyik legfontosabb feladata lett, némileg függetlenné is vált a közvetlen, terápiás célú betegoktatástól.
1993-ban Budapesten megalakult a táplálkozástudományi szakemberekből álló Táplálkozási Fórum, amelynek kifejezett célja volt, hogy segítséget nyújtson az egészséges életmód és a helyes táplálkozási szokások magyarországi kialakításában, cikkekkel, előadásokkal, plakátokkal és kiadványokkal a helyes táplálkozás alapelveit népszerűsítse, minél szélesebb körben. Természetesen a hazai ajánlásoknak is születtek felülvizsgált változatai az idők folyamán, bár jelentős változás nem volt az ajánlás tartalmában, szerkezetében is követte az első ajánlásban meghatározottakat. A grafikai megjelenítésben hazánkban elsősorban a piramissal találkozhattunk. 2016-tól jelent meg a kör alapra épülő Okostányér, 2017 végén pedig az Okostányér 6-17 éves gyerekeknek. Az ajánlási rendszerhez kapcsolódóan elérhetők a vásárláshoz kapcsolódó tippek, recept javaslatok, illetve étel adagokat bemutató praktikus segédanyagok is.
Okostányér (2016)
Az általános lakossági ajánlások mellett itthon is születnek egy-egy tápanyag köré szakmai írások, illetve olyan terápiás szakmai protokollok, amik ajánlás értékűek (ilyen pl. a csontritkulás hazai protokollja, mely a kalcium és D-vitaminnal kapcsolatban is ajánlás értékű), bár aki nem követi a hazai egészségügyi szakirodalmat, az elég nehezen talál rá ezekre az írásokra.
ÖSSZEFOGLALÓ
A táplálkozástudomány részélről régi törekvés, hogy a lakosság számára egyszerű, áttekinthető szabályokat, irányelveket alkotva a helyes táplálkozási gyakorlat kialakulását segítse. Az ajánlások az aktuális evidenciákra, konszenzusokra épülnek, azok változását a rendszeres frissítéssel követik. Egy-egy mondat mögött komoly kutatások, népegészségügyi adatok állnak - ha nem is 100%-os egy-egy iránymutatás, azért a megdöntésükhöz komoly bizonyítékok szükségeltetnek.
Az ajánlások megjelenítése születésük óta változott, sokáig a piramis forma volt a meghatározó, ma kezdünk visszatérni a kör (tányér) megjelenítéshez. Emellett gyakran találkozhatunk pontokba szedett, röviden megfogalmazott ajánlásokkal.
A hazai ajánlási rendszer tartalmát, értékét tekintve nem tér el érdemben a nemzetközi trendektől, az utolsó vizuális frissítés (Okostányér) potenciálisan egy látványos, könnyen érhető, részleteiben jól felépíthető alapot jelent az ajánlási rendszernek.
Nem utolsó sorban nem szabad elfelejteni, hogy az ajánlások döntően az egészséges, felnőtt lakosságnak szólnak és a fő táplálkozási megbetegedések nem specifikus prevencióját célozzák meg. Nyilván az egyes részcsoportok szükségleteihez igazodó, vagy kiemelten egy-egy megbetegedés közvetlen megelőzését célzó étrendi szabályok megjelenítése meghaladja egy általános ajánlás kereteit, ahogy az egyénre szabott kialakítása vagy a terápiás étrendek kezelése is. Olyat ne várjunk el egy ajánlástól, amit fizikailag sem tudna teljesíteni.
Egy-egy speciális megjelenítéssel is találkozhatunk, ilyen pl. a házikó alapra átszervezett piramis.
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- Táplálkozási ajánlások az egészséges felnőtt lakosság számára. MTA, ÉKB, OÉTI, MTT állásfoglalás, 1987. in: Bíró gy, Lindner K: Tápanyagtáblázat. Medicina, Budapest, 1998
- OKOSTÁNYÉR® – Új magyar táplálkozási ajánlás. Magyar Dietetikusok Országos Szövetesége. LINK
- Vollwertig essen und trinken nach den 10 Regeln der DGE - Infoblatt. LINK
- 2015–2020 Dietary Guidelines for Americans. LINK
- A Brief History of USDA Food Guides. LINK
- Davis C, Saltos E: Dietary Recommendations and How They Have Changed Over Time. LINK
- History of USDA nutrition guides. LINK