Dr. Michael Greger a nutritionfacts.org alapítója és működtetője, egyben a nagy sikerű Hogy ne halj meg (How Not to Die) című könyv írója. Közkívánatra elolvastam a könyvet és megpróbálom összefoglalni a gondolataimat róla.

Őszintén szólva régen idegesített fel ennyire könyv, szóval az összefoglalót megejtem a poszt elején: már az első oldalakon kiderül, hogy a könyv a növényi étrendek mindent meggyógyító erejéről szól - legalább nincs sunnyogás. Gregner szerint a mindmeghalás egyetlen és valódi ellenszere a növényi alapú étrend, olyannyira, hogy minden más maximum másodlagos hatástényezőként merülhet fel. Ebből következik, hogy mindent ennek a szűrőjén keresztül vizsgál s emiatt (bár sokszor orvosi kutatásokból indul ki) irgalmatlanul messze tud sodródni az objektivitástól, a következtetései sokszor megalapozatlanok. A könyvet egyébként olyan jól megírta a kedves szerző, hogy szinte fel sem merül, hogy esetleg lehetnek a szerző állításának ellentmondó tények, kutatások, amiket vizsgálni kellene. Teljesen jól működik az orwelli dinamika - ami állati eredetű, arról bizony kimutatják, hogy jól megbetegszünk és mindmeghalunk tőle, bezzeg a növényekben még a táplálkozástudományi szempontokból aggályos komponensekről is kiderül(t) csodás módon, hogy valójában gyógyítanak, nem pedig ártanak. Ilyen egyszerű kétpólusú világban élünk, nincs itt semmi látnivaló, lehet továbbmenni...

A könyvnek komoly tekintélyt ad, hogy számos szaktekintélyre, kutatásra, rangos folyóiratokra hivatkozik. Nyilván nem várom el, hogy a paleoguru Lindeberg vagy Cordain legyen a hivatkozási alap, de Greger könyvében egészen véletlenül csak azoktól sikerül idézni, hivatkozni, akik furcsa módon a növényi alapú étrendek nagy hívei és prófétái (Caldwell Esselstyn, Colin T. Campbell, Dean Ornish,stb.) Amiről külön érdemes szólni, hogy Greger könyvében erőteljes hivatkozási alap a Kína-tanulmány című könyv, ami a modern kor egyik legnagyobb tudományos átvágása. Annyian cáfolták és szedték szét már az állításait, hogy felsorolni is nehéz, ennek ellenére a növényi alapú étrend híveinél mai napig szent könyvként forgatják és hivatkozzák.

A képen látható úriemberek közös tulajdonsága, hogy mind nagy hívei a növényi alapú étrendnek és egymás műveiben kölcsönös hivatkozási alapokat jelentenek.

PÁR APRÓSÁG

Arra egy poszt keretében nincs lehetőség, hogy minden mondatra tételesen reagáljak, így csak kiemelnék egy-egy gondolatot, ami mentén láttatni tudom, hogy csúszik meg a könyv elképzelése az egészséges éltről. Tényleg az a legzavaróbb, hogy egy átlagos olvasónak ezen jelenségek többsége nem fog feltűnni, és annyira jól van körítve a szöveg, hogy a legtöbb esetben fel sem merül, hogy valami csúsztatás fordul elő.

Gyógyszermaffia

A könyvön végighúzódik gyógyszer- és élelmiszermaffia-ellenesség finom, de mindent átható jelenléte. Mert valamiért a gonosz gyógyszergyáraknak jó, ha lemérgezik a lakosságot, ahelyett, hogy a mindent meggyógyító növényi alapú étrendet engednék érvényesülni. Greger a hagyományos egészségügyi rendszerrel (USA) kapcsolatos egyéni kudarcélmények anekdotikus feldolgozását összekapcsolja azzal a tételmondattal, hogy „az élelmiszerek egészségre tett szenzációs hatásairól tett felfedezések nem jutnak el a nagyközönséghez: nem áll mögöttük a profitszerzés motivációja”.

Ez már csak azért vitatható, főleg, mert a média tele van a mindent gyógyító varázsélelmiszerekről szóló (ál)hírekkel, egy tetszőleges könyvesboltban már rendes egészségügyi könyvet sem lehet kapni, a csodadiéták és életreform-könyvek uralják a polcokat, az étrend-kiegészítő piac meg van tele élelmiszer alapú kivonatokkal, koncentrátumokkal, és itt is pont a profitszerzés a motiváció. Ennek a piaci szegmensnek a növekedéséről már többször volt szó, az egyik legnagyobb üzlet ma. 

Welcome to Uganda

Az egészségügyi kudarc rémképe szintén visszatérő eleme a könyvnek. Nyilván a lakossági életmód kulcsfontosságú lenne, ha az általános életkilátásokat szeretnénk javítani – erre az orvosokon keresztül is kellene hatni, akiket Greger többségükben nem érez motiváltak és felkészültnek arra, hogy a pácienseket az egészségesebb életmódra ösztönözzék, sok esetben az ismereteik e téren elavultak, hiányosak. Na, ebben azért van némi igaza – és most gondoljunk arra, hogy nem is kis hazánkról, hanem az USA-ról van szó!

Vannak viszont nagyon látványos megcsúszások. Jó példa erre Uganda, ahol Greger szerint kevesebb szívbetegség fordul elő, mint az USA államaiban, az arány nagyjából 136 az 1-hez. Az embernek szinte kedve támad odaköltözni, hogy elmerüljön az érintetlen ősközösség természetes bölcsességében és (növényi alapú) életmódjában. Ez az állítás viszont nem teljesen igaz – lehet, hogy a nyers halálozási számokban nem olyan gyakori a szívhalálozás, de a korra standardizált vezető haláloki statisztikában Uganda területén 3. a stroke, 4. a szívhalálozás, 9. a magas vérnyomás. Hoppácska. A szív-érrendszeri halálozás csak azért nincsenek előkelőbb helyen, mert a vezető halálok az AIDS, a 2. a tüdőgyulladás és az 5. helyen van a hasmenéses kórképek csapata. 100 ezer lakosra a szívhalálozás száma 65 fő/év, az USA esetében ez 87 fő/év. Ez ugyan 25%-kal kevesebb, de közel sem az az arány, amit Greger a könyvében ír. Ha viszont már a stroke (a másik fontos érrendszeri eredetű halálok) adatait nézem, akkor az USA-ban 24, Ugandában pedig 92 jut 100 ezer lakosra évente – nyilván ebben van, hogy valószínűleg egy amerikai kórház nagyobb eséllyel tudja megmenteni a beteg életét, de azért mégis…  lehet ezt a témát cifrázni, de amit Greger próbál kihozni, az sehogy sem jön ki.

Koleszterin

Greger idéz egy bizonyos dr. Robertset, miszerint „Lehetsz túlsúlyos, cukorbeteg, dohányos lustaság, és mégsem alakul ki nálad atherosclerosis, amíg a véred koleszterinszintje elég alacsony”  - valahol ez volt ez a pont, amikor feladtam. Ha ekkora hülyeséget leírhat egy egészségügyi végzettségű, ráadásul állítólag széles körben szaktekintélynek elfogadott ember, akkor talán mégis jobb, ha visszamegyünk ez erdei sámánokhoz.

Az extrém alacsony koleszterinszint a növényi alapú étrendek egyik Szent Grálja, Dean Ornish étrendje épp ezen a téren brillírozik, a 10 mg/nap megcélzott értékével. Egyszerűen ilyen mértékű megszorításnak nincs értelme, főleg azokban az esetekben, ahol a magas koleszterinszint étrendi úton nem befolyásolható, ráadásul az Ornish féle étrendnél a koleszterin lenyomásának ára az volt, hogy az egekbe feltolta a triglicerid-szintet, ami a szív-érrendszeri megbetegedések szempontjából azért annyira nem volt jó.

Mit mivel hasonlítunk össze?

A növényi étrend hatásának fokozásához kell egy jó viszonyítási alap – ehhez mi sem jobb, mint az „átlag amerikai” életmódja. Greger (mint oly sokan) szívesen belerúgnak a dietetikusokba és az ajánlásokba (pedig a növényi alapú étrendekkel épp az USA szervezetei a legelfogadóbbak), csak azt felejtik elmondani, hogy a hivatalos dietetikai ajánlások sem a kóla-hambi-sültkrumpli étrendet erőltetik. Nyilván könnyű viszonyítani a nagy átlaghoz, ami az étrendi és életmódi problémák során tarolnak a különböző betegségek. Csakhogy a két étrend közötti különbség nem kizárólag az állati-növényi dimenzióban írható le és a növényi étrend hirdetői egyszerűen megfeledkeznek róla. Van egy kedvenc nézőpontjuk és azt mindenre alkalmazzák.

ÁLLATI VS NÖVÉNYI

Mondjuk úgy, hogy egyértelmű álláspont a dietetikában, hogy az egészséges - nem egészséges étrendek közötti különbség nem abban áll, hogy tartalmaz-e állati eredetű élelmiszereket vagy tisztán növényi eredetű termékekből áll össze. A napokban kaptam több olyan tanulmány linket, amiben a növényi alapú étrendek (plant based diet) preventív hatását mutatják be - a gond ezzel csak az, hogy a "növény alapú" terminus nem definiál étrendet, ez már csak amolyan dietetikai kötekedés (attól eltekintve, hogy amúgy szakirodalmi szinten sem tiszta a fogalom használata). Étrendet energia- és tápanyagtartalom, esetleg kiemelt élelmiszercsoportok, biológiai összetevők alapján határozunk meg.

Az aktuális nemzetközi és hazai ajánlásokat is meg lehet nézni, mindegyik döntően növényi alapú (gabona, zöldség, gyümölcs, hüvelyes) forrásokat tesz az étrendbe. Az állati eredetű termékek viszont tartalmaznak olyan anyagokat (B12, hem-vas, kreatin, karnozin, karnitin, kolin, taurin, stb.), melyeknek pozitív szerepük van az emberi egészségben, s ha épp nem is éppen esszenciálisak, akkor is megéri őket az étrendben tartani. Semmiképpen nem tartható az az állítás, hogy az állati eredetű élelmiszerek csak károsak lennének, a növényiek meg csak jók.

MyPlate ajánláshoz illusztráció (USA).

Greger joggal hibáztat bizonyos étrendi, életmódi problémákat az USA lakosság esetében, ezek egy része független a növényi étrend kérdésétől (dohányzás, alkohol, mozgáshiány), mások viszont vegyes étrend mellett is tökéletesen orvosolhatók (rostszegény étrend, ami az aktuális ajánlásokban is kiemelt tétel). A könyv megfogalmaz néhány jó tanácsot, de egyszerűen annyira részrehajló a saját hipotézisével szemben, ami orvosi könyvnél nem elfogadható. Bizonyos kijelentésivel pedig abszolút nem tudok mit kezdeni - hogy a viharban méregtelenítenének a fitátok vagy miért kell B12-ből a napi ajánlás 1200-szorosát bevinni, miért van az, hogy halolajról lebeszéli az embereket (hatástalanság okán), de a növényi omega-3 fogyasztását szorgalmazza?

Ha kicsit kevébé elfogult lett volna a szerző és ad egy kis esélyt a "másik oldalnak (=állati termékek), akár egy jó életmódi útmutató kijött volna a kezei közül. De eldöntetett, hogy csak a növényi étrend jó, így az lett belőle, ami.

 Források:

• Greger M: Hogy ne halj meg. Édesvíz K, Budapest, 2016
• Uganda, Country Health Profile - World Life Expancy. LINK