Rák - kinek a felelőssége?
2020. február 24. írta: Meleg Sándor

Rák - kinek a felelőssége?

2020. február 5-én jelent meg egy miniszteri sajtóközlemény, amiben egy mondat elég hangos felzúdulást keltett – pedig talán épp itt nem kellett volna. A kérdéses mondat így hangzott: "a rákhalálozás elleni harcban maguk az emberek tehetik azonban a legtöbbet, mert a magyarországi magas megbetegedési arány legfőbb oka a helytelen életmód és az, hogy még mindig kevesen mennek el szűrésekre".

felelosseg.png

Ezt elég sokan áldozathibáztatásnak vélték és az állami egészségügyi ellátórendszer nem épp dicsőséges szereplése is megkapta a magáét. Ez alapján illik egy kicsit megkapargatni a daganatos megbetegedések világát. A közösségi médiában lefolytatott vita alapján a téma alapvetően két nagyobb, önálló részre bontható, az egyik a felelősség kérdésköre, a másik meg a lehetséges ellenintézkedések. Ezeket külön írásokban fogom tárgyalni, hogy ne essünk a TLDR hibájába. és mivel a napokban találtam egy csomó rákgyógyító könyvet az egyik könyvesbolti portyámon, a rákot IS gyógyító spektrumból lesz egy külön cikk.

 

KIS ALAPOZÁS

Mivel az onkológia az orvostudományon belül is egy hatalmas ismeretanyagot felhalmozó tudományág, egy felszínes vázlaton túl nem szeretnék vele foglalkozni. A daganatos megbetegedések lényege a sejt osztódásában beálló zavar, amitől a sejtszaporulat elszabadul. A daganatos sejtek egyfajta öngerjesztő apokalipszist szabadítanak el, a szövet eredeti funkciója is károsodik, hosszútávon pedig a környezeti szövetekbe behatolva és más szervekbe áttéteket adva azokat is hazavágja, ami végül a szervezet összeomlásához vezet. A sejtosztódás elszabadulásának kockázatát rengeteg dolog befolyásolja - nagyon leegyszerűsítve vannak a szervezetben olyan gének, amik spontán módon vagy külső hatásra rákos sejtté alakítják a normál sejteket. Ha a sejt ebbe nem pusztul bele spontán, és megússza az immunrendszer beavatkozását, akkor nekiindul és növekedni kezd.

A daganatos megbetegedésekből rengeteg van, még adott szervet, szövetet érintő daganatokból is sokféle lehet – emiatt nehéz olyan általános kijelentést tenni, amire nem találunk kivételt. Viszont azt is tudatosítani kell, hogy ez esetben a kivételek (egyedi esetek) nem semmisítik meg azokat a fő szabályokat, amiket általánosságban az onkológiai kutatások felállítanak.

 

BELSŐ ÉS KÜLSŐ TÉNYEZŐK

Ha a daganatképződést befolyásoló hatásokat csoportosítani szeretnénk (és miért is ne, olyan jó dolog csoportosítani dolgokat), akkor vannak belső, szervezet működéséből, adottságokból adódó kockázati faktorok, meg vannak a szervezeten kívülről érkezők.

A belső tényezőknél kiemelten fontos a genetikai alap: vannak olyan gének, amiket át lehet örökíteni és a kockázat emelkedését hozzák magukkal – ez tény. Ezekben az esetekben markáns külső, környezeti hatás nélkül is felléphet daganatos megbetegedés – ilyen pl. a főleg gyermekkorban előforduló betegségek, amiknél egyszerűen nem beszélhetünk életmódi vagy más hosszútávú, környezetből származó kitettségről, de egyébként a későbbi életszakaszban is előfordulhat olyan megbetegedés, amit nem az okoz, hogy DDT-be áztatott urántablettát nyalogatunk a savas esőben állva. Hogy a szervezetbe „gyárilag” kódolt kockázat mekkora, azt egyedi genetikai szűréssel lehet(ne) megállapítani, de ez elég drága és egyelőre nem általános diagnosztikai eszköz - amúgy eléggé szerencse dolga, ki mit húz a "génlottón".

A daganatos megbetegedéseknek van még egy belső, igen markáns kockázati faktora, ami nagyjából egyformán érint mindenkit: az életkor. A daganatos megbetegedések számának van egy korai csúcspontja (gyermekkorban), onnan csökken, s a 20-30 éves kor között van a minimuma. Ezután viszont a megbetegedési kockázat szépen lassan elindul felfelé, daganattípusonként némileg eltérő módon, de fokozatosan és egyértelműen emelkedik. Ez annak köszönhető, hogy az öregedéssel minden más külső behatás nélkül is egyre nagyobb hibaszázalékkal dolgozik a sejtosztódás és a hibákat korrigáló rendszerünk is, ez önmagában komoly kockázati tényező. Pár évszázaddal korábban ez még nem volt jelentős, egyszerűen az emberek többsége nem élt olyan sokáig, hogy komoly kockázatot jelentsen, ráadásul sokkal nagyobb volt az esélye, hogy egy járvány, egy baleset vagy egy háború végezzen az emberrel, mintsem valamilyen időskori nyavalya. Azért elég régen leírták a látványos daganatos megbetegedéseket, szóval nem igaz, hogy őseinknél nem volt (maga a "rák" kifejezés is az ókori görögöktől származik).

dns1.jpg

Az életkori növekedés másik tényezője, hogy sok karcinogén tényezőnek hosszú idő kell, hogy kifejtse hatását, és ezennel át is térünk a külső kockázati tényezőkre. A belsőknél sokkal könnyebb vizsgálni a környezeti behatások szerepét, de ez is inkább általánosságban tehető meg, egyedi eseteknél néhány esetben azonosítható markáns karcinogén hatás, másoknál nem.

A nagy energiájú sugárzásnak van egy rossz tulajdonsága: előszeretettel barmolja szét a DNS-t, okozva ezzel mutációkat, ami növeli a rosszindulatú daganatok kockázatát. A legjelentősebb tényező ebben a kategóriába a napsugárzás UV tartománya. Az UV-B sugarak fontosak a D-vitamin képződéshez, a rendszeres, fokozatos napsugárzásnak való kitettség még védő hatásúnak is mondható. A leégés viszont kerülendő, ez ugyanis a bőrben csúnya károkat tud okozni. A túlzásba vitt napsütés kifejezetten a bőrt érintő daganatokkal áll szoros összefüggésben. E téren az egyén felelőssége és cselekvési lehetőség kifejezetten jelentős: a napsütés megfelelő kezelése nem bonyolult és rendelkezésre áll minden olyan eszköz, ami segíthet a védekezésben (egyben remek lehetőség, hogy retteghessünk a napfénykrémekben hemzsegő „mesterséges” anyagok miatt).

A sugárzás másik típusa a radioaktivitás. Nyilván ha valaki mellett atombomba vagy erőmű robban, az egyébként is csúnyán elrontja a napot, de hosszútávon még „rákot is okoz”. A radioaktivitás több módon aljaskodhat bele a szervezet működésébe, a különböző izotópok szervezetbe kerülése és maga a környezeti sugárzás egészen sokféle daganat kifejlődésében játszhat szerepet (jellemzően a radioaktív jód okozta pajzsmirigy-daganat és a vérképző szervek daganatait kapcsolják össze a sugárzással). Egyébként a környezetünkben folyamatosan ott van a radioaktivitás, pl. a talajból szivárgó radongáz és egyéb izotópok ott vannak körülöttünk, csak egy bizonyos szintig ezt a szervezet képes kezelni. Annak ellenére, hogy Csernobil és Fukushima óta mindenki ettől retteg, a két atomkatasztrófa a világ daganatos megbetegedéseinek olyan kis elenyésző részéért felelős, hogy azt grafikonon ábrázolni is alig lehetséges.

terrible.jpg

A Csernobil sorozat óta mindenki ért az "atomhoz" IS...

A daganatok egy részét olyan banális dolgok is okozhatják, mint egy fertőzés, a becslések szerint mégis a daganatos halálozások 18% mögött ez áll. A legismertebb e téren a HPV, ami a méhnyakrák esetek kb. 80-90 százalékáért felelős. Ezt nagy részben megelőzhetné a megfelelő szexuális védekezés, személyi higiénia, s ma már rendelkezésre a megfelelő védőoltás, és még emellé tehetjük a szűrést. Ezek kifejezetten olyan dolgok, amik az egyén felelős, egészségtudatos magatartásával ténylegesen nagyságrendekkel képesek a kockázatot csökkenteni.

Emellett vannak más vírusok, baktériumok is, melyek fokozhatják egyes daganatok kockázatát, pl. a hepatitis B és C is okozhat májdaganatot, a Helicobacter pylori nevű bacit pedig a gyomorrákkal kapcsolták össze, de még a herpeszvírus egyes változatai is okozhatnak gondot. Közvetve is van szerepe a fertőzéseknek, pl. a HIV által károsodott immunrendszer képtelen a daganatok ellen felvenni a harcot, így ott igen gyakori a daganatos halálozás (pl. kifejezetten ilyen a Kaposi-szarkóma). Ezeknél is el lehet mondani, hogy ha nem is kizárólagos, de elég jelentős az egyén felelőssége.

hpv.png

A HPV elleni oltás hazánkban is kb. 500 halálozást akadályozhat(na) meg évente. És naná, hogy itt is aktívak az oltásellenesek, csak hogy ne legyen egyszerű az élet.

 

KÉMIAI BEHATÁSOK

Igen, vannak olyan vegyületek, amiknek van „rákkeltő” hatásuk. Ezek egy része lehet teljesen „természetes” eredetű (gombák, baktériumok által termelt egyes toxinok) meg van olyan is, amit az emberiség állított elő valamilyen nem rákkeltésre irányuló céllal. A kémiai behatások állnak többnyire a foglalkozásspecifikus daganattípusok mögött is, ki-ki milyen vegyi anyaggal dolgozott megfelelő védelem nélkül, az erősen befolyásolta a kialakuló daganattípust. Ez ellen is lehet védekezni, pl. a munkavédelmi előírások betartásával. Tudom, voltak idők, amikor ezekre finoman szólva sem fektettek nagy hangsúlyt, de ma már lehetne. Megint csak vannak hozzá eszközök.

Az más kérdés, hogy a jelenleg divatos kemofóbia alaposan rájátszik a "rák kártya" típusú érvre, én most hirtelen nem tudok mondani olyan anyagot, ami nem okoz rákot.

 

DOHÁNYZÁS

Ha van példa az életviteli tényezők és a daganatok közötti összefüggésre, akkor a dohányzás a tankönyvi példák gyöngye. A tüdő mellett az ajak, a szájüreg, a légcső daganatának kockázatát is teljesen egyértelműen meghatározza kb. 80-90%-ban, de bejátszik még számos más daganat kockázatának emelkedésébe is (hogy a nem daganatos halálozások kockázat-emelkedéséről ne is beszéljünk). Kis hazánkban a 15+ korosztály 25-30%-a rendszeres dohányos, ebben azért elég élen járunk, ahogy abban is, hogy a dohányzás egyre fiatalabb korban megjelenik - az EU-ban a 3. helyen vagyunk úgy, hogy az EU átlagnál több, mint kétszerese a rendszeres dohányzó. EU szinten komoly pressziók vannak a dohányzás ellen, ez nálunk csak azt érte el, hogy az egészségügyileg kockázatosabb formák felé tolódott a fogyasztás. És azzal is kell számolni, hogy ha hirtelen lenulláznánk ezt a tételt, hosszú évek alatt lehetne a daganatos megbetegedések terén észlelni a kockázatcsökkenést.

Ez tényleg olyan terület, ahol a miniszter mondata teljesen találó – évtizedes egészségkárosító magatartás masszívan benne van a kialakuló daganatban és a gyógyulási, túlélési lehetőségeknek az sem tesz jót, hogy a dohányzás kapcsán egy sor más állapot (COPD) is kialakul.

 

ALKOHOL

Gyakran hangzik el, hogy kis hazánk az egymillió (de minimum 300 ezer) alkoholbeteg országa, s ebben azért van valami. Ehhez tegyük hozzá, hogy fogyasztásban is eléggé elöl vagyunk még akkor is, ha a házi és illegális alkohol-produkciót nem számoljuk. Az alkohol(os italok) pozitív hatásai kis mennyiségben fogyasztva is kérdésesek, nagy mennyiségben meg egyértelműen negatív az egyenleg. Ebből csak egy, hogy kb. fél tucat daganattípus előfordulását növeli.

alcohol.png

TÁPLÁLKOZÁS

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a táplálkozás egy igen összetett rendszer, sok-sok élelmiszer rengeteg összetevővel bír, amiket különböző behatásoknak teszünk ki az ételkészítés során, ebből következik, hogy a szervezetre gyakorolt hatás sem olyan egyértelmű. Az biztos, hogy a daganatképződés szempontjából kockázatot jelent a nem megfelelő tartósítás (élelmiszer-fertőzések), a nem megfelelő tisztítás és előkészítés (szennyeződések), a hosszan tartó, intenzív hőkezelés. Egyes élelmiszercsoportok (feldolgozott húsáruk) nagy mennyiségű fogyasztása szintén kockázatnövelő.

Számos daganattípusnál kockázati tényező maga az elhízás, ennek a pontos ok-okozati rendszere elég bonyolult. Ebben a körben említendő a fizikai aktivitás hiánya is, mint tényező, bár ezt nem önálló kockázat-növelő tényezőként, inkább egy védőfaktor hiányaként érdemes tekinteni.

 

LÉGSZENNYEZÉS

A WHO is már önálló kategóriaként kezeli a légszennyezést. A hatásmechanizmus nagyjából a dohányzással analóg, a városi levegőnek nevezett dzsuvában van minden, ami kell a rákhoz. aromás szénhidrogének, korom, kormon megtapadó egyéb szennyeződések. Az, hogy ez ellen egyéni szinten mit lehet tenni, jó kérdés - adott egy technokrata városiasodott környezet, ahol a szennyezés magától értetődő. De, hogy az ember a közlekedésben, fűtésben milyen eszközöket választ, abban azért van némi mozgástér.

smog.png

ÉS MI NEM KELTI A RÁKOT?

Van pár olyan tényező, amit közbeszédben besorolnak a rákkeltő tényezők közé, de valójában nem azok. Ilyen pl. a stressz és a lelki traumák – gyakorlatilag itt nem mutatható ki közvetlen összefüggés (közvetett hatás egy erős talán), az meg végképp nem igaz, hogy a daganatok mögött kizárólagosan ezek állnának (lásd a Hamer féle őrületet).

Minden rémhírrel ellentétben a mobiltelefon sem okoz rákot, igen nagy valószínűséggel az 5G hálózattól sem fogunk tömegesen elhullani. Az elektroszmogtól való rettegés is erősen kérdéses - a hosszútávú, intenzív elektromágneses terek esetében talán van kockázat, de ezekkel földi halandó ritkán találkozik. Szintén nem okoz rákot a földsugárzás (mert talán nincs is), ahogy az élelmiszer-adalékanyagok, édesítőszerek, az orvosi vizsgálatok során alkalmazott röntgen sugárzás, meg még kismillió dolog, amikkel a pánikot keltik.

5g.png

Egészen magas szinten tudunk rettegni. Ez egyeseknél valami szuperképesség lehet.

 

KÜLÖN A FELELŐSSÉGRŐL

Érdemes szót ejteni arról, hogy a felelősség kérdéséhez milyen hozzáállásunk is van. A magyar társadalom történeti okokból nagyon állami gondoskodás centrikus. Más európai társadalmakhoz képest a problémákért való felelősséget sokkal nagyobb arányban vetítjük külső tényezőkre és a megoldásban is sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk az állami felelősségvállalásra, míg önmagunk szerepét rendszeresen alulbecsüljük. Erre általában pedig nagyon jó anekdotikus érveket gyűjtünk (pl. ilyen a Churchill-érv: az öreg szivarozott, ivott és mégis 90 évet élt, ennek verziója itthon a "nagyapám is" címmel fut - ezt tudjuk egyébként fordítva is). Alapvető probléma, ha egy ilyen komplex jelenséget anekdotikus esetekkel próbálunk igazolni vagy cáfolni. De alapvetően a társadalmi-politikai környezet és kultúra is ezt az attitűdöt erősíti, hiszen az egyéni felelősségre építve az állam nem tetszeleghet a megmentő szerepében, a másik oldalról meg nem hibáztatható bármiért (is)...

A mocskos liberális individualista társadalmakban általában fordítva van, az egyén akár a prevencióban, akár a terápiás akciókban sokkal felelősségteljesebben jelenik meg, s bár fontos az állami ellátórendszer, az öngondoskodásnak sokkal nagyobb szerepe van, még akkor is, ha látszólag nem kontrollálja az egyén közvetlenül az adott tényezőt- ez esetben a tudatos társadalmi aktivitáson keresztül viszont megvan a kontroll érzete (...és ez nálunk szintén komoly hiányosság).

A daganatos megbetegedések nagyon erős érzelmi választ váltanak ki, sokkal kevésbé racionálisan közelítünk a problémához, mint bármely más, potenciálisan haláloki megbetegedéshez. Közel sincs ilyen félelmetes aurája a szintén évtizedek alatt kialakuló szív-érrendszeri betegségeknek vagy a cukorbetegségnek, pedig hát azok sem éppen kellemesek, és nem kevés halálozásban van meghatározó szerepük - és szintén magas az életmódbeli tényezők szerepe. Ennek a pszichológiai okairól lehet merengeni, ebbe most nem mennék bele.

Minden esetre tudatosítani kell, hogy a daganatos megbetegedések mindig egy összetett okrendszerre épülnek, ebben vannak belső és külső tényezők, viszont a betegség mögött álló pontos ok-okozati rendszer teljesen egyéni képet mutathat, ezt pontosan felderíteni tényleg csak utólagosan lehet. A racionális viselkedésben annyi, hogy az ember a kockázati egyenletben megkeresi azokat az elemeket, amiket befolyásolni tud és elkezdi azokat lehetőségéhez mérten minimalizálni. Lesznek olyan tényezők, amik felett nem tudunk érdemi befolyást gyakorolni, meg lesznek olyanok, amiken mi magunk nem akarunk változtatni, de összességében több tényezőt lehet kezelni. Az általunk nem kontrollálható dolgok esetében pedig kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy nincs hatalmunk fölöttük, ebben jó részben a szerencsére vagyunk utalva.

Innen folytatjuk a lehetséges beavatkozásokkal és azok problémáival...

lugositas.png

Csúnya szarkazmussal elmondható, hogy a rákot okozó dolgoknál csak a rákot (is) meggyógyító dolgok köre a bőségesebb. nem is tudom, mi ez a rengeteg beteg ember (de tudom: gyógyszemaffia, szabadkőművesek, gyíkemberek, chemtrail, védőoltás, Soros...)

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással 2020-ban is értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon.

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

  

Források:

  1. A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2018. KSH. LINK
  2. Nemzeti Rákregiszter. LINK 
  3. Schaff Zsuzsa: Tények a HPV elleni védőoltásról. 2019.szeptember 11. Tudomány.hu. LINK
  4. Cancer prevention and control. WHO. LINK
  5. Kásler M, Ottó Sz, Kenessey I: A rákmorbiditás és -mortalitás jelenlegi helyzete a Nemzeti Rákregiszter tükrében. Orv. Hetil., 2017, 158(3), 84–89.
  6. Ten Leading Causes of Death and Injury. CDC. LINK

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr7815475042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2020.02.25. 09:01:40

Én azért bízom benne, hogy a genetika és a mesterséges intelligencia elõbb-utóbb megoldja azokat a problémákat amit a mai orvostudomány nem tud.

NaNehogyMár 2020.02.25. 10:29:53

Hm
Egy viszonylag korrekt írás, sok mindenben egyetértek.
Ám azt egyértelműen kijelenteni, hogy a mikrohullámok (elektroszmog, mobil frekvenciák) NEM okoznak daganatos elváltozást, azt kritizálom.
Pont mint a dohányzás - nem 2 szál cigi fog rák-esélyt növelni, hanem a tartós használat. Valahogy így lesz ez ezekkel is -lásd az ellentmondásos vizsgálati eredményeket-, és ezt nem is lehet elkerülni, ott van körülöttünk. Bár nem lenne igazam :)

John Doe3 2020.02.25. 10:36:29

A megítélésről nagyon jó írás Susan Sonntag: A betegség mint metafora c. műve.

Terézágyú 2020.02.25. 10:53:53

Az elhízás is olyan, hogy saját maga tehet róla az illető. Még szerencse, hogy a kormányban nincs egyetlen zsírdisznó sem.

Persze ez csak a magánvéleményem. Én mondhatom.

Viszont a kormánynak nem az lenne a dolga, hogy a felelősséget az emberekre hárítsa. Tudtommal a magyar kormány egy "felelős" kormány.

Örömhernyó 2020.02.25. 10:57:16

@midnightcoder2: A humángenetika az orvostudomány része. Is. Lehet humángenetikát kutatni l'art pour l'art, csak mégse ezt teszik a kutatók, hanem komkrétan azért dolgoznak, hogy betegségek genetikai hátterét felfedezzék, próbálkozzanak a gyógyítással.
A mesterséges intelligencia meg pont olyan, mint minden más módszer, amit az orvostudomány használt eddig. A radiológia, képalkotó eljárások, farmakológia, biokémia.
De azt nem árt tudni, hogy nincs olyan, hogy rák. Van sokféle daganatos betegség és még egy szerven belül is különböző változatok. Sokszlr nem is elsődleges, hanem áttétes daganatról van szó.

John Doe3 2020.02.25. 11:00:46

@NaNehogyMár: Csatlakozom. Nagyon sokan és sokat vizsgálták az elektroszmog hatását, és a hatásait is sokan leírták már. Nem okozati, hanem statisztikai összefüggéseket találtak.

Örömhernyó 2020.02.25. 11:18:35

@NaNehogyMár: Igen, az, hogy jelenleg nem tudják kimutatni, hogy az elektroszmog és különböző hullámhosszúságú elektromágneses hullámok mit okoznak, az nem jelenti, hogy semmit nem okoznak. Azt se jelenti, hogy okoznak valamit. Merni kell kimondani, hogy nem tudjuk milyen hatásuk van.
A 20. század elején a radioaktivitást is mindent gyógyító elixírként reklámozták. Rádiumos fogkrém volt a legmenőbb, viccből csináltak röntgen portrékat.

@poszt
"Szintén nem okoz rákot a földsugárzás (mert talán nincs is), ahogy az élelmiszer-adalékanyagok, édesítőszerek, az orvosi vizsgálatok során alkalmazott röntgen sugárzás, meg még kismillió dolog, amikkel a pánikot keltik." - Az orvosi vizsgálatok során azért az orvos meg a röntgenasszisztens nem teszi ki magát a sugárzásnak.
És a röntgenen túl azért vannak olyan képalkotó eljárások, amikor izotópokat használnak, ami után nagyon komolyan felhívják a figyelmet, hogy azonnal menjen haza a páciens és ne menjen X ideig még a családtagjai közelébe se, se semmilyen közösségbe, mert sugároz. Onkológián láttam, amikor egy másik épületből, PET-CT után betévedt beteget új zavartak haza, hogy porzott utána az út. Mert hogy sugároz itt minket... Ordította a nővér vagy asszisztens. Tehát a röntgenen (a legprimitívebb eljáráson) túl is vannak azért veszélyes, de szükséges módszerek.
Az élelmiszer-adalékok esete megint érdekes, hisz lehet, hogy önmagában az adalékanyag nem rákkeltő, de kombinálva más anyagokkal és/vagy hőkezelésnek kitéve rákkeltő hatása van. Tipikusan ilyen a feldolgozott hústermékekben lévő pácsóból keletkező nitrózaminok. A vastagbélrák egyik fő okozója. Valamint minden olajban sült, füstölt, nyílt tűzön sütött, grillezett étel rákkeltő anyagokat tartalmaz. Pedig a füstölt sajt és húsok a kedvenceim.

Zabalint 2020.02.25. 11:24:24

Jó a cikk. Viszont Kásler kijelentésével nem az a baj, hogy ne lenne valóságalapja, hanem az, hogy ezt nem egy átfogó, egészséges életmódot népszerűsítő program felvezetéseként mondta, hanem a saját és a kormány felelősségét igyekszik ezzel elbagatellizálni.

Egy dolog, hogy egyéni szinten mit tehetünk, de a lakosság egészét nézve a politikának van lehetősége ezeket a tényezőket is befolyásolni, javítani. Gondolok itt arra, hogy élsport vs. tömegsport támogatása, népszerűsítése, egészséges táplálkozás népszerűsítése. Esetleg szűrővizsgálatok népszerűsítése, megfelelő körülmények biztosítása ezekhez, hogy az emberek el merjenek menni szűrésre. Nos, ezekben mintha épp ellene dolgozna a kormány a lakosság egészségének. Nem semmi, amikor befolyásos politikus nyíltan kampányol az egészségtelen táplálkozás mellett. Ezek után amit Kásler mondott, még ha van is valóságalapja, valójában puszta felelősség hárítás és áldozathibáztatás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 11:25:13

@MAXVAL bircaman közíró:

Mindenki jó valamire, te pl. elrettentő példának.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 11:26:01

@midnightcoder2: Én is. Jó alap lenne egy egyénre szabott prevenciós és terápiás rendszerhez.

Zabalint 2020.02.25. 11:27:23

@Örömhernyó:
A radioaktivitás azért nem jó összehasonlítás, mivel az "elektroszmogra" azért bőven akadtak statisztikai alapú vizsgálatok, amelyek ezidáig nem mutatták ki a károsságát.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 11:27:29

@NaNehogyMár:

Nyilván dózis kérdése sok minden. De pl. a dohányzás olyan, aminél nem a 2 szál cigi szinten működnek a dolgok.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 11:28:58

@Zabalint:
Sok mindenben igazságod vagyon. De egyébként vannak kétségeim azzal kapcsolatban, hogy ha egy politikus a világ legnagyobb igazságát mondaná, amiatt is támadnák :)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 11:31:41

@Örömhernyó:
Azért az elektromágneses terek velünk vannak egy ideje... látható lenne, nagy érdemi kockázatot jelentetnének.

A húsok kapcsán néztem az adatokat, a hús eredetű vastagbélrákok száma az össze daganatos halálozáson belül egészen kis arányban vannak jelen. A kockázat létezik, de vannak jelentősebb tényezők.

Pirx 2020.02.25. 11:34:12

@Örömhernyó: @NaNehogyMár:
Még a mikrohullámú tartományban lévő elektromágneses sugárzásnak sincs akkora energiája, hogy képes legyen az atomokat ionizálni. Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy rákot okozhatnak. A nagyobb energiájú sugárzás okozhat problémát, azzal, hogy felmelegíti a szöveteket. De ez nem rák, és azonnali probléma. Míg az ionizáló sugárzásnál van magyarázat annak káros hatására, jelenleg még nem olvastam semmiféle fizikai/kémiai folyamatot amelyik kumulálódó hatással kárt tudna okozni.
Ráadásul az emberiség nagyjából 80 éve használja a mikrohullámú sugárzást, és legalább 30 éve intenzíven mobiltelefonál. Ha bármiféle hosszútávú hatása lenne, már rég kiderült volna.
Az elektroszmog alacsonyfrekvenciás része pedig állandóan ott vban körülöttünk, a falban húzódó vezetékek (legalább 100 éve) képében. Vagyis ha egyértelmű, mindenkire káros hatása lenne, már azt is tudnánk.

Pirx 2020.02.25. 11:39:49

@Pirx: Pontatlan voltam
"A nagyobb energiájú sugárzás okozhat problémát, azzal, hogy felmelegíti a szöveteket."

Helyesen:
A nagyobb frekvenciájú sugárzás okozhat problémát azzal, hogy felmelegíti a szöveteket"

(Mondjuk a nagyobb frekvencia nagyobb energiát is takar, de ez azért sokminden függvénye)

Zabalint 2020.02.25. 11:44:08

@Meleg Sándor:
Ha a világ legnagyobb igazságát mondaná, akkor nem egy hangos kisebbség támadná, mint Káslert, hanem meglincselné a tömeg. Egészségügyben, oktatásban mindez halmozottan igaz.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 12:00:57

@Terézágyú:
a kormányban ha nem lenne elhízott, az miben befolyásolná a megbetegedések számát?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 12:05:31

@Pirx:
Mondjuk pont az infravörös tartomány a hősugárzás nagy része, a mikrohullámok meg még ez alatt vannak. A nagy energiájú meg az UV és felett.
Az elő szövet reakciója sok mindentől függ, pl. hogy az adott frekvencia-tartomány milyen mértékben nyelődik el és adja át az energiát a szöveteknek és azon belül is mely részeknek.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 12:06:48

@MAXVAL bircaman közíró:
Hol láttál itt sátánistákat? Csak nem jógázott valaki?...

Pirx 2020.02.25. 12:10:37

@Meleg Sándor: Nem csak az infra vörös sugárzás melegít :) De igazad van!
Viszont ionizálni a szövetekben már csak a látható fény felett képes az elektromágneses sugárzás.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 12:15:50

@Pirx: Igen, és a rák szempontjából az ionizáló a veszélyes.

Terézágyú 2020.02.25. 12:29:50

@Meleg Sándor:
Látom nem értetted a kommentem lényegét. Szeretnéd ha elmagyaráznám?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 12:39:42

@MAXVAL bircaman közíró:
Lehet, hogy megkoptak a kórélettani ismereteim, de ez nem szerepel emlékeimben, mint kockázati faktor.

Cpt. Flint 2020.02.25. 13:50:05

@MAXVAL bircaman közíró: "Minden betegség alapja a lélek."
A paradicsom mozaikvírusé is?

NaNehogyMár 2020.02.25. 14:04:52

@Pirx: Látod, ez a lényeg. A legtöbb kockázati tényező nem közvetlenül fog gondot okozni. Pont úgy a dohányzás, étrend, egyéb életmódi vonatkozások, illetve fizikai hatások esetén is. Hosszú távú, összeadódó közvetett hatások fognak DNS működési problémát kiváltani.

A megmagyarázhatatlanul megemelkedett allergiás megbetegedések, felszívódási zavarok hátterében (melyek a folyamatos gyulladás révén könnyen vezetnek daganatos elfajuláshoz) simán el bírnám képzelni a civilizációs technológiák felelősségét, mivel kb azok széleskörű elterjedése óta emelkednek jelentősen (gondolok illat elektromos, hullám, táplálék-kiegészítők, tartósítószerek vonalra).

Persze ez is csak fikció....jelenleg. :)

nekemtene 2020.02.25. 14:22:52

A kulcskérdés, hogy nagy általánosságban melyik a fontosabb faktor: az osztódási zavar vagy az immunrendszer gyenge védekezése? Ezt konkrétan tisztázni lehet, szakérték valószínüleg tudják is (bár nem biztos hogy egymással egyetértenek).

Ez azért lényeges, mert az immunaktivitást könnyen és hatékonyan lehet befolyásolni! Egy csomó olyan kaja vagy gyógybigyó/csodaszer létezik, ami ha mást nem ezt valóban megteszi.

MEDVE1978 2020.02.25. 15:29:54

@midnightcoder2: Sajnos az a baj, hogy gyógyítása esetén a rák helyét más fogja átvenni a fejlett országokban is.
A mai rákos eseteknek a döntő része már idősebb korban jön elő. Igen, vannak olyan szerencsétlen fiatalok, akiknek daganata lesz mondjuk 50 éves kora előtt és néhányan meg is halnak benne, ami borzasztó, de igazából a jellemző az, hogy az idősebbeknél jelentkezik a rák.

Az oka pedig a genetikai hajlam és a környezeti ártalmak (+ saját felelősség) mellett egyszerűen az, hogy az idővel egyre rosszabb hatékonyságú a "másolás" a sejteknél. A másolt sejt pedig jó eséllyel károsodik és lesz rákos sejt. Így az idő + környezeti tényezők + eredeti genetika összeadás egyszercsak eléri a kritikus tömeget és az illető rákos lesz. Nyilván ez lehet 100 évesen is, amikor az összeadásból mondjuk minimálisak a környezeti tényezők és a genetika, de lehet 25 évesen is, ha valaki besétál egy reaktorba vagy szegénynek olyan a genetikai hajlama.

Szóval, ha kitalálják, hogy hogyan gyógyítják ezt a borzasztó betegséget, akkor is marad a helyére mondjuk a demencia vagy a korábbi vezető halálok szív- és érrendszeri betegségek. Ugyanis akkor a szív vagy az agy nem bírja majd el a hosszú éveket.

A demencia pedig csaknem ugyanolyan borzasztó (nekem idős édesapám demens :( , azt látni, hogy lassan elveszíted / elfelejted a múltadat, személyiségedet, józan eszedet, családodat.

MEDVE1978 2020.02.25. 15:36:09

Viszonylag egyszerűen kezelném a dolgot és ebből a szempontból csak akarat kérdése. 50 felett - ha indokolt hamarabb - kötelező szűrés a főbb betegségekre (gyomor- és béltükrözés, keringési rendszer, tüdőröntgen, hasi ultrahang). A munkaadó gigabírságtól fenyegetve köteles legyen elengedni adott napon a munkavállalót, munkavállaló pedig gigabírságtól fenyegetve köteles legyen megjelenni.
Erre centrumokat kell létrehozni, amelyek csak szűrnek. EU-s forrásból gépeket venni bele. A szűrőcentrumok továbbítják a problémás eseteket az egészségügyi rendszernek.

Sokba kerülne, de messze nem olyan sokba, mint most a betegek kezelése.

midnightcoder2 2020.02.25. 15:52:29

@Örömhernyó: Konkrétan én arra gondolok, hogy az embereknek már születéskor kellene hogy legyen egy genetikai profilja ami tartalmazza az ismert defekteket (és folyamatosan frissül az újabb eredmények alapján), és az alapján lehetne Pl. különféle szûrésekre küldeni az illetõt. Aztán a viselhetõ eszközök is sokat segíthetnének: szívritmus, vérnyomás, ekg, késõbb akár vércukor, különbözõ hormonok szintjei és ezek változásai - és ezek alapján küldhetné egy MI automatikusan az illetõt a dokihoz, vagy akár írhatná fel automatikusan a problémákat korrigáló gyógyszereket.

Plusz ezekbõl a részletes adatokat tovább lehetne használni további kutatásokhoz is.

Ha pedig megvan a baj, Pl. rák akkor a szövetmintából is csinálhatnának genetikai profilt, és eleve már az adott típusra legjobb terápiát kezdhetnék el.

Egyébként én mint laikus úgy látom, picit arra van kihegyezve ez az egész, hogy miért keletkezik rákos sejt, és nem arra hogy miért nem. Pedig lehet, hogy az egész probléma megoldása pont ezeknek a gátló mechanizmusoknak a kutatása és felhasználása lenne.

midnightcoder2 2020.02.25. 15:57:27

@MEDVE1978: Örökké nem élhetünk, de alapvetõen három olyan, alapvetõen genetikai eredetû baj van ami pisztolyt tart a fejedhez: a keringési betegségek, a cukorbaj és a rák. Az elõbbi kettõvel a maga primitív módján még többé-kevésbé tud valamit kezdeni az orvostudomány, az utóbbi viszont eléggé orosz rulett, ami akár gyerekként is elérhet, és 30 év felett felnõttként sem vagy biztonságban.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 16:53:16

@MAXVAL bircaman közíró:

Van különbség az élettani folyamatokban a hívő és nem hívő emberek között?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 16:55:47

@MEDVE1978:
Majd erről a stratégiáról a következő tematikus posztban lesz szó.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.25. 17:17:28

@Meleg Sándor:

A hívő ember kevésbé esik egészségrontó lelki állapotba, mint az ateista.

Pirx 2020.02.25. 17:32:09

@NaNehogyMár: Fikció az izgalmas dolog, csak semmi értelme. Tények léteznek, és egyértelmű magyarázatok. AMi ezen kívül van, arról sörözés közben el lehet mélázni, csak téynként kijelenteni nem.

Pirx 2020.02.25. 17:34:22

@MAXVAL bircaman közíró: Mert a tízparancsolat megvéd.

Azt meg tudnád mondani, konkrétan melyik Istenben kell hinnem? Buddha? Esetleg Allah? Melyik a legjobb védelem?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 18:20:08

@NaNehogyMár:

A "megmagyarázhatatlanul megemelkedett allergiás megbetegedések, felszívódási zavarok" esetében szeretném megjegyezni, hogy ezekből az utolsó évtizedig alig diagnosztizáltak, mert csak a legsúlyosabb eseteket próbálták kezelni. Most már azért elég szenzitív eszközeink és módszereink vannak és azok is kapnak diagnózist, akikre a korábban senki fel nem figyelt volna.

Ezt számold hozzá.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.25. 19:16:15

@Pirx:

Alapvetően jó, ha a felsőbb erőben hiszel. De a legjobb, ha a teremtő Istenben, ez ad a legerősebb védelmet.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.25. 19:16:57

@Pirx:

"Mert a tízparancsolat megvéd."

Inkább azt mondanám, kockázatcsökkentő tényező.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.25. 19:25:42

@MAXVAL bircaman közíró:

Ez tévedés. Mert csak a Puffin ad erőt és mindent lebíró akaratot...

Weißkopf 2020.02.25. 20:16:07

@MEDVE1978: nemrég hallottam rádióban egy (szemész) orvos véleményét. Eszerint az emberek leginkább a vakságtól félnek, másodsorban az Alzheimer-kórtól, és csak harmadik a sorban a rák.

vanvelemenyem 2020.02.25. 20:23:14

@midnightcoder2: "........az embereknek már születéskor kellene hogy legyen egy genetikai profilja ami tartalmazza az ismert defekteket........"
Alakul a dolog, alakul. De egyelőre még családfa kutatásnak hívják. Viszont, egyes vélemények szerint ebből alakul majd ki nagyon hamar, hogy Kovácsék egészségbiztosítása 3ezer percenként, és Szabóék egészségbiztosítása 3ezer évente. Na meg az oktatás, Kiss Gyurika menjen csak a xxx óvoda és iskolába, míg Nagy Pistikének elég lesz a városszéli megőrző. Mert a genetikai profiljuk azt mutatja, hogy..............
Szép, új világ :)

Pirx 2020.02.26. 08:25:44

@MAXVAL bircaman közíró: Ezt azok is tudják, akik a nevében azokat gyilkolják, akik másnak hívják?
És melyik az igazi neve? Melyik az igazi isten? Ne hagyj itt kétségek között!

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.26. 08:46:32

@Pirx:

Nincs neve,

Az, hogy vannak konfliktusok az egyes istenértelmezések hívei közt mire is érv?

Pirx 2020.02.26. 10:11:05

@MAXVAL bircaman közíró: Az hogy te azt álítod, hogy per definitionem egy, miért is érv?
Ki az, aki ezt meghatározhatja?
A konfliktus meg egyszerűen azt bizonyítja, hogy ha isten nem tudja elérni, hogy mindenki ugyanazon a néven emlegesse, és n e ölje a másiakt azért, mert másképp hívja (És természetesen más törvényei is vannak) akkor nem mindenhato. Vagyis per definitionem nem isten.

De részemről ezt itt befejeztem, ez itt nem erről szól.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.26. 10:55:51

@Pirx:

Mi Isten meghatározása: az az entitás, mely megteremtette a mindenséget.

Csak egy lehet, hiszen ha mondjuk 8-an lennének, akkor nem teremtők egymás vonatkozásábam.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2020.02.26. 10:56:32

@Pirx:

"isten nem tudja elérni, hogy mindenki ugyanazon a néven emlegesse"

Tudja, csak nem akarja. Nagy különbség.

bfg3 2020.02.26. 14:35:29

Azért a Spagettiszörny és a Marsi Teáskanna is elég jók ;)

Ja és ne feledkezzünk meg a Más istenekről sem:
www.goominet.com/unspeakable-vault/vault/9/Yogzotot/
:D

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2020.02.26. 18:34:25

Szerintem teológiai vitába belemenni felesleges, volt alkalmam végigszenvedni párat. nem lehet olyan entitásról vitázni, ami kívül esik a megtapasztalható valóság körén és nem lehet emiatt vizsgálni. Így mondjuk értelme sincsen... a lényeg az, hogy a hívőket nem is lehet ellenkezőjéről meggyőzni.

fordulo_bogyo 2020.02.27. 19:18:24

@nekemtene:
Azok a kajak es gyogybigyok es csodaszerek csak allitjak ezt magukrol, igazabol nem befolyasoljak komolyan az immunrendszert.

"Ez azért lényeges, mert az immunaktivitást könnyen és hatékonyan lehet befolyásolni! Egy csomó olyan kaja vagy gyógybigyó/csodaszer létezik, ami ha mást nem ezt valóban megteszi."