Bio
2014. október 05. írta: Meleg Sándor

Bio

Gondolom, nem ismeretlen a kép, amikor az „ipari” mezőgazdaság, állattartás és élelmiszer-feldolgozás rendszeresen a gonosz világuralmi erők alázatos szolgálójaként tűnik fel, GMO növényekkel táplált mutáns állatok töltik sanyarú ételüket apró ketrecekben, hogy aztán szenvedéssel teli útjukat egy mesterséges adalékanyagokkal megfűszerezett gyorséttermi menüben fejezzék be.

A sötét látomást azonban elsöpri az idealizált kép a mosolygós, száz éves koráig egészségben és boldogságban élő őstermelőről, aki kis kosarából árulja a mennyei minőségű terméket a piacon. Állatait szabad legelőn terelgeti a chemtrailmentes kék ég alatt, s jószágai hasonló hosszú és boldog élet végén örömmel változnak át valamilyen életet tápláló finomsággá.

De ha ez így van, akkor miért nem a mosolygós őstermelőtől vásárol mindenki a piacon? Bennünk van a hiba, a világban, vagy abban az egyszerű, utópisztikus képben, ami után vágyakozunk?

bio_01.jpg

Örök élet, boldogság, egészség, harmónia, stb.

Mitől bio a bio?

Valójában van némi fogalmi zavar e téren, a „biogazdálkodás”, „ökogazdákodás”, „organikus gazdálkodás” kifejezések gyakorlatilag ugyanazt a tartalmat fedik le, de ebbe gyakran bemosódik a helyi előállítású élelmiszer (háztáji, tanyasi, stb.) fogalma is. Fontos tudni, hogy az élelmiszerek megjelölésében ezen kifejezések (elméletileg) nem használhatók szabadon, mind az EU, mind a hazai jogalkotás részletesen szabályozza ezt a kérdést, egységesen az „ökológiai gazdálkodás” kifejezést használva. Lényegében a gazdálkodóknak lehetősége van egy komoly auditálási folyamat végén szert tenni a megfelelő tanúsítványra, s csakis ezután állíthatja az élelmiszereiről, hogy ökológiai gazdálkodásból származik. A valóságot kissé árnyalja az a kép, hogy a kereskedők és a termelők ennek nincsenek tudatában, és ha valaki már nem megy ki megkapálni a terményét, az sokszor elegendő ahhoz, hogy a piacon bio jelzéssel árulja.

A bio élelmiszerek esetén a alapvető elvárás, hogy GMO mentes termékről legyen szó. Mivel Európában a genetikailag módosított termékekkel szemben általános az ellenállás, ez viszonylag könnyen teljesíthető. Az viszont már „extra”, hogy az ökológiai gazdálkodásban gyakran találkozhatunk régebbi nemesítésű növényekkel és állatokkal. Fontos kritérium, hogy az élelmiszer előállítása során környezetbarát technológiát alkalmazzanak, kímélő talajművelés, növényvédő-szerek kerülése, műtrágyázás helyett szerves trágyázás a jellemző. A feldolgozás során szintén az adalékanyagok kerülése, környezetbarát csomagolástechnika az elvárás.

bio_04.jpg

Kissé nehézkessé teszi a tájékozódást a rengeteg különböző embléma.Az egyszerű fogyasztó nem tudhatja pontosan, melyik mögött milyen tartalmat talál.

 

Jobb-e a bio?

Érdemes végignézni a bioélelmiszerek melletti érveket. Mivel a mezőgazdálkodáshoz nem értek, a dietetikai szempontból fontos tételekkel fogok csak foglalkozni:

Vegyszermentesség

Mivel a termelés és feldolgozás során tudatosan kerülik a vegyszerek alkalmazását, ezek koncentrációja a termékekben alacsonyabb (elméletileg 0) lesz. A mezőgazdaságban és állattartás során alkalmazott vegyszerek (növényvédők, állatgyógyszerek) sem maradhatnak olyan koncentrációban bent a termékben, ami egészségre nézve káros hatású. De ez az a terület, ahol azért vannak gondok: pl. növényvédő-szerek esetében a biztonsági idő be nem tartása azt eredményezi, hogy a késztermékben is szermaradvány mutatható ki, és ez elég gyakran előfordul. Olyanra is volt példa, hogy egy vegyszer használatáról évek múlva derült ki, hogy komoly károkat okozhat, ha nem is közvetlenül bennünk, de a környezetben mindenképpen (pl. DDT). 

A helyzet az, hogy a "vegyszerek" alkalmazása jelentős mértékben a nagy tömegű, monokultúrás termelés miatt szükséges (hiszen egyetlen fertőzés végigpusztíthatja az adott fajtát és iszonyatos károkat okozhat), elméletileg egy kisebb, változatos fajtákból válogató biogazdálkodás esetében ezekre kisebb szükség lehet, illetve egy részük kiváltható környezetbarát védekezési módszerekkel. A kérdés az, hogy a vegyszermaradványok helyett nem kapunk-e más, nem kívánatos dolgokat az élelmiszerünkben: jobb-e a nyers tej, amit forralni kell mint a pasztőrözött tej? Jobb-e, ha penészedést gátló vegyszermaradvány van a gyümölcsön, mint  maga a penész (ami egészségkárosító toxinokat termel)? Mitől tekinthető jobbnak a hidegen préselt növényi olaj, ami gyorsan avasodik, annál a növényi olajnál, amihez antioxidánsként tokoferolokat (E-vitamin) adtak?

Azért a negatívumok ellenére az ipari élelmiszer-termelés igen biztonságos, az alkalmazott technológiák többsége éppen az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentése irányában hatnak. A bioélelmiszerek esetében is előfordulhatnak mikroorganizmusok és vegyi szennyeződések, amik semmivel nem jobbak attól, hogy természetes eredetűek (a világ legerősebb toxinjai kivétel nélkül biológiai eredetűek).

Ízletesség

A bio és a nem bio termékek közötti ízvilág eltérése leginkább az alkalmazott fajtáktól függ. Az organikus gazdálkodás kedveli a régebbi nemesítésű változatokat, ezek ízvilága valóban eltérhet a ma megszokott fajtákétól. Az állattartás körülményeinek is van ilyen módosító hatása, a szabad tartású állatok húsa eltérhet a nagyüzemi forrásból származó húsokétól, de a nagyüzemi állatok húsának ízvilága is sokat változhat a takarmányozás összetételétől függően. Azért ezt a tételt nagy részben befolyásolja az egyén ízlésvilága.

Magasabb tápanyagtartalom

Általánosan elterjedt vád a nagyüzemi élelmiszer-termeléssel szemben, hogy az ásványi anyagok és vitaminok mennyisége az elmúlt évtizedekben drasztikusan lecsökkent, s ennek révén a lakosság körében általánosan hiányállapotok alakultak ki, aminek eredménye a sok-sok betegség, romló életminőség és korai halálozás.

Ez az a kérdés, amiben nehéz igazságot tenni, mert vannak tényleg olyan vizsgálatok, amik egy-egy területen igazolják a magasabb vitamin és ásványi anyag szinteket, mások pedig cáfolják ezt. Itt is a már említett két tényező játszik fontos szerepet: a gazdálkodásra kiválasztott növény és állatfajták, valamint az előállítási/tartási körülmények. Ezek együttesen képesek befolyásolni a tápanyag-tartalmat, de a különbségek korántsem olyan jelentősek, mint azt sokan gondolják, és a mai élelmiszerekből is gond nélkül összeállítható olyan vegyes és kiegyensúlyozott étrend, ami bőségesen tartalmazza a szervezet számára szükséges tápanyagokat.

bio_03.jpg

Nem minden bio, ami a piacon kapható.

 

A helyi előállítású élelmiszer

Az organikus élelmiszerek világába szépen lassan bemosódott a helyi előállítású élelmiszerek fogalma (vagy fordítva?), holott a kettő nem feltétlen van fedésben egymással. A helyi előállítású élelmiszerek bizonyos vonásaiban hozzák a bio kategória előnyeit, másokban viszont nem, összességében azonban számos jellemzőjük van, ami miatt érdemes őket figyelembe venni:

1.) A fogyasztók ismerik a termelőket, valamint a termelés helyszínét is, ahonnan az általuk vásárolt élelmiszer származik. Ez az előállító és fogyasztó közötti bizalmi kapcsolatot erősíti, ami mindkét fél számára fontos tényező. Ez az egyik olyan terület, amiben ma komoly hiányosságokat lehet tapasztalni. Viszont ez csak akkor érvényesül, ha tényleg van közvetlen kapcsolat, amint a folyamatba belép egy-két közvetítő (pl. áruházláncok), a hatás már el is tűnik a semmibe.

2.) Az élelmiszer termelése és fogyasztása helyi szinten történik, így a kapcsolódó ún. “élelmiszer kilométerek” lerövidülnek, azaz csökken mind az energiaszükséglet, mind pedig a káros környezeti hatások. Én ezt egy nagyon fontos szempontnak tartom, főként élelmiszer-biztonsági szempontból. Minél hosszabb az élelmiszer-lánc, annál érzékenyebb a károsító hatásokra, annál nagyobb szükség van tartósításra, különleges intézkedésekre (csomagolás, szállítás, raktározás, elő-feldolgozás, stb.). Ráadásul az élelmiszerárakra jelentős hatással van az, mekkora mennyiségű energiát kell befektetni a logisztikai feladatokba, illetve az élelmiszer minőségének fenntartásába, itt a két legdrágább tényező általában az energia (ami többnyire kőolaj alapú) és az emberi erő. Ezt az energia/pénz mennyiséget nyugodtan át lehetne fordítani helyi előállításba is, ami jelentősen csökkentené a rendszer sérülékenységét.

3.) Potenciálisan változatosabb termelés (szélesebb fajtakínálat) valósítható meg kisebb gazdaságokban a monokultúrákban történő termesztéshez képest. Ez azonban csakis akkor létezik, ha a termelői egység nem halad meg bizonyos méretet, illetve a fajtaválasztékot nem egy központi rendszer határozza meg. A kisebb méret viszont (általában) magasabb fajlagos költségekkel jár, így (főként a hazai mezőgazdaságban) a helyi előállítás is tolódik a nagyobb méretű, specializált termelési formák felé, máskülönben az élelmiszerpiacon képtelen az árversenyben lépést tartani.

4.) Több lehetőség közösség-építésre. Szintén nem dietetikai, de nagyon fontos tétel. Az étkezés alapvető szükséglet, és a szükségletek közös kielégítése közösségszervező erő. Ez a fogyasztói társadalomban közel nullára esett vissza, de kisebb helyi (termelői és fogyasztói szinten is működő) közösségekben alapvető megtartó hatás lehet, ami a magyar társadalom aktuális helyzetét tekintve fontos lenne.

5.) Helyi munkalehetőség teremtése szintén alapvetően gazdasági jellegű szempont. A világ nagy részén a mezőgazdasági termelés kötötte le a munkaerő döntő részét hosszú évezredeken keresztül. A technikai fejlődés elképesztő sebességgel redukálta az élelmiszeripar élőmunka-igényét, aminek pozitívuma, hogy más területek komoly fejlődésnek indultak. Ez a hatás viszont egyenetlenül jelentkezik, a nem városiasodott területek egyszerűen leszakadtak a fejlődő régióktól, amit képtelenek vagyunk társadalmi szinten kezelni. Mivel nem lehet minden faluban összeszerelő üzemet létesíteni, csak a mezőgazdasági munka marad, amivel be lehet kapcsolódni a gazdaságba. A jelenleg fogyasztott élelmiszereink többsége megtermelhető a saját környezetünkben, csupán az egzotikumokból szorulnánk importra.

bio_02.jpg

Egy kecskeméti kezdeményezés, ami a helyi előállítású élelmiszereket helyezte a középpontba, de a marketing erősen épített a bioélemiszerekhez kapcsolódó egészségi vonatkozásokra. Maga a program nagyon sok pozitív elemet tartalmaz, bár nem éppen bio vonalon.

 

Eszmefuttatás az élelmiszeripar visszásságait illetően

A „bio” jelenség hasonlít néhány vonásában az egészségügy területén látható alternatív mozgalmakhoz. Mindkét esetben jelen van a „hivatalos” rendszerrel szembeni bizalmatlanság, ami részben annak meg nem értéséből, a megtapasztalt hibajelenségekből illetve a függőség érzetéből fakad. Az élelmiszer előállításának valaha mindennapos tevékenysége a legtöbb ember számára távolivá vált, és ez a tendencia csak fokozódik.

Nyilván így könnyen terjedhetnek a gonosz élelmiszeriparról szóló információk, s ezzel szemben az Éden idilli állapotát ígérő alternatív üzenetek. A kommunikáció e téren ugyanolyan aszimmetrikus, mint az egészségügyi témák esetén: ha a NÉBIH megbírságol egy szereplőt (termelőt, kereskedőt) egy-egy élelmiszer-biztonsági, fogyasztóvédelmi hiba miatt (mint ahogy erről az elmúlt időszakban számos hír napvilágot látott), az valamiért nem a hatósági munka hatékony védő szerepét jelenti, hanem az élelmiszeripart átható romlottságé. Ellentétben ha ez visszafelé történik meg, az mégsem lesz világhír. Miközben az ipari termelésről szólnak a (rém)hírek, valójában a helyi előállítású élelmiszerek, organikus termékek esetében sem jobb a helyzet (pl. az ÖKO tanúsítványok, konkrét termékek hamisítása, egyéb csalások, mérgezések, élelmiszer-fertőzések).

A technológiai fejlesztések komoly előrelépéseket hoztak az élelmiszer-biztonság és a -minőség terén. Ne feledkezzünk meg a korábbi írásokban említett fogyasztói igényekről sem: a mai kor fogyasztója azt szeretné, ha az asztalára kerülő élelmiszer tökéletes lenne tartalmát és külső jellegzetességeit (szín, íz, stb.) illetően, cserében ezért ne kelljen tenni semmit (kapálni, aratni, kertet ásni, kecskét őrizni stb.), de azért ne kerüljünk függésbe az élelmiszer-ellátástól se. Ezek az elvárások lassan a realitáson túl mutatnak, s ha nem ezt kapja a fogyasztó, átpártol ahhoz, aki ezt ígéri: mert a bio termékek most éppen ezt ígérik, s sokan úgy gondolják, hogy ami bio az egyből egészséges is.

bio_05.jpg

Én megértem, hogy sokan nem szeretik a nagy táblás, gépesített, vegyszeres mezőgazdaságot. De ki fog kimenni a munkagépek helyett kapálni, aratni, szántani, kézzel krumplibogarat gyűjteni, stb.?

 

Két fontos kérdés végül:

1.) Megéri-e az egyéni fogyasztónak több pénzt kiadni organikus, bio jelzésekkel eladott termékekért?

Szerintem nem. Tartalmát tekintve a biotermékek nem különböznek annyiban a nem bio termékekről, hogy a magasabb árfekvést kompenzálandó előnyt kínáljanak. A potenciális előnyök érvényesítéséhez hosszú évtizedek kitartó fogyasztása szükséges, és egy ajánlásoknak megfelelő, változatos és körültekintő étrenddel szemben nem is feltétlen jelentenek előnyt. A bioélelmiszerek fogyasztói elsősorban az átlagos lakossági fogyasztási szokásokkal szemben képesek realizálni bizonyos pozitív hozadékokat, de ezek bio termékek nélkül is elérhetőek lennének.

2.) Van-e a bio/organikus/helyi gazdaságnak olyan előnye, ami nagyobb közösségi, vagy társadalmi szinten értékessé teszi?

Erről viszont azt gondolom, hogy igen. Ha nem is elsősorban dietetikai alapon, de más szempontokból kiindulva azt gondolom, hogy egy megfelelő szerkezetben kivitelezve, környezetbarát technológiákat alkalmazva komoly lehetőségek vannak a lokális élelmiszer ellátás fejlesztésében, amibe beépíthetőek egyes, organikus gazdálkodásra jellemző elemek. Időnként elindulnak modellkísérletek, ezek igen jó eredményeket hoznak, de a gazdasági irányból igen sebezhetőek (ez leginkább annak köszönhető, hogy az élelmiszerárakat ma már nagy részben nem a piac, hanem a különböző, termelőknek juttatott állami és EU támogatások befolyásolják - ennyit a piacgazdaságról).

bio_06.jpg

Ez már annyira bio, hogy nagyon.

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

 

Források:

  1. 34/2013. (V. 14.) VM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, jelöléséről és ellenőrzésének eljárásrendjéről. URL: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300034.VM&celpara=#xcelparam
  2. Nem egészségesebb a bioélelmiszer. URL: http://index.hu/tudomany/egeszseg/2012/09/04/nem_egeszsegesebb_a_bioelelmiszer/
  3. Érvek a bio mellett. URL: http://www.biokontroll.hu/cms/index.php?view=category&id=280%3Aervek-a-bio-mellett&option=com_content&Itemid=127&lang=hu
  4. Az alma íze senkit sem érdekel. URL: http://www.origo.hu/tafelspicc/kozelet/20140929-alma-tajfajtak.html
  5. Valóba jobb a bioélelmiszer? URL: http://havastanya.hu/bioelelmiszer-es-konvencionalis/
  6. Domokos A: Bioélelmiszerek a táplálkozásban. Új Diéta. 2005. URL:  http://www.ujdieta.hu/index9c6c.html?content=259
  7. Táplálkozásmarketing. URL: http://www.agrarunio.hu/hir/taplalkozasmarketing-182.html

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr76758753

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dr Brcskzf Gröőő 2014.10.05. 12:36:45

rémlik egy olyan szempont is, hogy a hét- (maholnap nyolc- ...) milliárdos emberiség szükségleteit kielégítő hozamok nem biztosíthatók tradicionális alapokon, kellenek a GMO növények, csirkegyárak, stb.

fordulo_bogyo 2014.10.05. 13:28:22

Tetszik az osszefoglalasod. Orulok, a konkluziodnak, en is igy sejtettem.

Par sajat gondolatomat hozzafuznem:

A bio- oko- (organic-) mozgalomban zavar, hogy osszemosnak potencialisan vszelyes anyagokat (eros kemiai novenyvedoszerek, amik valban karosk lehetnek szakszerutlen hasznalat soran) es artalmatlanokat (mutragyak, amelyeknek nincs egeszsegugyi hatasuk, egyszeru asvanyi sokrol beszelunk).
Tovabba nem a hatas, hanem a hagyomany alapjan valogatnak megis engedelyeznek bizonyos kemeny kemiai szereket is...
Allatenyesztesben az antibiotikum kezelest (kette kene valasztani: ne adjanak megelozeskent antibiotikumot, am ha beteg a joszag kezelhessek) es a novekedesi hormonnal turbozott termelest.

Hasonloan zavar a GM-ellenesseg, azt sem lehet racionalis ervekkel alatamasztani (bovebben a criticalbiomass.blog.hu/tags/gmo_vita sorozatban).

Ugy velem, nem racionalis, hanem erzelmi alapon mukodik a bio-/oko- mozgalom.

A racionalis reszevel egyetertek, kar, hogy csak "csomagban" az irracionalis elemekkel egyutt kaphato.

Meg egy gondolat: Nalunk az egeszsegbiztosito tamogatja, evi $100-zal jarul hozza, ha egy helyi bio-farmertol (organic farm) heti-ketheto zoldsegcsoagra fizetek elo.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.10.05. 16:02:09

@dr Brcskzf Gröőő:

Igen, ez egy fontos szempont, bár az emberiség szaporodási üteme olyan, hogy szerintem nincs az a GMO, amivel táplálni tudjuk a század végén az akkor embertömeget - hacsak ki nem pusztítunk minden más élőlényt a bolygóról.

eteP söröV 2014.10.05. 16:48:49

@fordulo_bogyo: Hú, ezt de szépen mondtad, magam is így gondolom! :)

2 kiegészítés csupán:
1.) A műtrágyákkal (meg a "legális" szerekkel, amit a bio-öko-stb pártiak is engednek) az a gond, hogy hajlamosak túlhasználni őket. Emlékszem a szomszédasszonyra, aki hetente szórta két marokkal a pétisót a kertben, illetve erre a rugóra jár az "eltitkolt csodaszeres" kampányok bekajálóinak agya is (látsd pl az ezüst-kolloidtól Dr.Manhattan-né vált bácsikat/néniket), mert akkor azt nyakra-főre enni/inni/használni lehet/kell.

2.) Az utolsó mondatodhoz: ezt a piacpárti agyammal csak úgy tudom elfogadni, ha saját, választható (és ellenőrizhető) egészségbiztosítási pénztárak teszik. Mert ha állami az EgBiz, akkor ugyanott vagyunk, hogy az állam "kegyétől" függnek a gazdálkodók, míg a magán EgBiz-nél ez ésszerű (megelőző) döntés. Ahogy pl a dohányosok többet kell, hogy fizessenek, az egészségtudatosan élők/táplálkozók kevesebbet... gondolom.

fordulo_bogyo 2014.10.05. 17:00:02

@Vörös Pete: A termeszetes tragyat is tul lehet adagolni. A mutragya tuladagolasa megoli a novenyt, "kieg" tole... amig a noveny birja, addig ram nincs hatassal, ha a noveny belepusztul (ahogy tomeny termeszetes kutyapisitol is), akkor meg azert nincs ram hatasa, mert nincs termes, amit a piacra vihetne a tuladagolo gazda. (OK, tulegyszerusitem, de ez a lenyege)

Az USA-ban elek, felenk csak magan eu biztositok vannak. Mindegyik profitorientalt szervezet, en, allami alkalmazottkent ot-hat kulonbozo biztosito kozott valaszthatok, a kedvezmeny annyi, hogy az allam, mint munkaltato a nagy szamu alkalmazottnak kedvezmenyes dijakat kepes kialkudni.

Sajnos nalunk nincs allami egszesegbiztositas.

eteP söröV 2014.10.06. 07:51:48

@fordulo_bogyo: Trágya: Igen, természetesen az igazit is túl lehet, arra is vonatkozott az, amit írtam. :)

EgBiz: Ha a "sajnos nincs állami" alatt arra célzol, hogy a hajléktalanokat és a nincsteleneket hagyják az utcán meghalni, mert nincs biztosításuk, akkor igazad van (állami minimum-szolgáltatás), de erről szólt volna az Obama-care, vagy rosszul tudom?
Viszont ha a mi modellünket nézzük, ahol mindenkit ugyanarra a színvonalra rántanak le, és egyformán sokat fizetsz, akár rombolod az egészséged, akár odafigyelsz rá, kivéve, ha nem fizetsz, mert akkor meg ingyen van... na jó, ez sarkos, de kb ez van. Aki fizet, sokat fizet, és mindenki egyformán ratyi szolgáltatást kap, és még a pénz is eltűnik (nem követhető nyomon, mire költik), tehát a kórházak is csak döglődnek. Ez van, amikor meg az állam túlvállalja magát. Szerintem.

fordulo_bogyo 2014.10.06. 12:46:54

@Vörös Pete: " mert nincs biztosításuk, akkor igazad van (állami minimum-szolgáltatás), de erről szólt volna az Obama-care, vagy rosszul tudom?"

Errol szolt vona. Jelen formajaban arrol szol, hogy mindenkinek kotelezo valamelyik maganbiztositonal valamilyen (legalabb alpszintu) eu biztositast vasaroni (meregdragan), kulonben birsagot kell fizessen. Bizonyos jovedelmi siznt alatt az allam hozzajarul a vasarlasahoz.

eteP söröV 2014.10.06. 14:11:21

@fordulo_bogyo: Ó jajj. De "szeretem" az olyat, amikor jó szándék ide- vagy oda, az intézkedés megvalósítását sikerül úgy elszúrni, hogy kb a szöges ellentettje jön létre annak, amire tervezve lett. :/ Sajnálom. Komolyan. Ez az egyik legnagyobb baj a világgal, hogy az emberek képtelenek a(z akár jó, akár rossz) jogszabályokat jóindulatúan értelmezni. :(

Munyi cica 2014.10.09. 15:47:15

@fordulo_bogyo:
@Meleg Sándor:

Volna egy kér(d)ésem: mit szóltok az ún. racemizációhoz? Nagyon veszélyes, ha sok racemizált élelmiszert fogyasztunk? Egyáltalán, mit tudtok róla, mi a véleményetek? Ráér, majd ha lesz egyáltalán időtök :). Köszi előre is!

"Albert Csilla PhD értekezéséből megtudjuk, hogy minden élelmiszer a mai konyhai eljárásoknak köszönhetően jelentősen veszít az L-aminosav tartalmából a D javára, ez az ún. racemizáció. A D-sztereoizomer aminosavak nem vagy csak nehezen hasznosulnak az emberi szervezetben, káros hatásukat többen bizonyították már."

www.zoldhaz.info/paleolit-ketog%C3%A9n-%C3%A9letm%C3%B3d-di%C3%A9ta-inzulin-v%C3%A9rcukor

phd.ke.hu/fajlok/1285745457-teljesdisszertacio.pdf

fordulo_bogyo 2014.10.09. 16:09:36

@Munyi cica: Nagyon veszelyes. :-((

Hogy egyesek mi miatt tudnak aggodni es miket hoznak elo teveszmejuk alatamasztasara...

"Az erjesztett tejtermékek az eredésből adódóan már toxikus mennyiségben tartalmaznak racemizált aminosavakat."

Ha igy lenne ahogy ott irjak akkor az erjesztett/fermentalt probiotikumokat tartalmazo elelmiszerek mind nagyon karosak, kerulendok...

Nincs igy. Egy letezo jelenseget felnagyitanak, tuldimenzionalnak.

Olvastal yoghurtmergezesrol, kerult valaki korhazba aludtej fogyasztas miatt (nem allergia, nem laktozerzekenyseg, hane racem aminosav mergezes tuneteivel)?

Felejtos.

Mellesleg: "racemizált élelmiszer" - ez ertelmetlen, az elelmiszer (ugy altalaban) nem lehet racemizalt.

Munyi cica 2014.10.09. 19:58:48

@fordulo_bogyo:

Köszönöm, kedves Bogyó.
Én is a joghurt miatt kételkedtem a legjobban, pont arról volt szó ugye, hogy a kaukázusi népek, akik kefirt, meg mások, akik joghurtot, tejsavas erjesztésű dolgokat, savanyú káposzta, ilyesmi esznek, milyen egészségesek.
Persze, hogy nem olvastam olyat, hogy joghurtmérgezés :)
És a hús, kenyér, egyéb dolgok, gabonapelyhek? az ezekben lévő állítólag racemizált aminosavak? Mert a tanulmányban az írja, hogy "toxikusak lehetnek" :(

Itt egy másik tanulmány, nagyon hasonló az előzőhöz, ezt írja a következtetésben:

"A D aminosavak az élelmiszerekben nemcsak emészthetetlenek, de még károsak is lehetnek az egészségre".
www.akk.ke.hu/index.php?mid=60&did=36

Szerinted ha valaki ír egy doktori disszertációt, akkor az lehet hülyeség is?
Vagy azért, mert doktori, akkor már igaza is van? :DD

fordulo_bogyo 2014.10.09. 21:34:53

@Munyi cica:
"Szerinted ha valaki ír egy doktori disszertációt, akkor az lehet hülyeség is?"

1. lehet
2. olvasni, ertelmezni tudni kell

3. A lugositas eppenseggel elosegiti az aminosavak racemizalodasat. Egy erv a lugositas ellen. ;-)

Munyi cica 2014.10.10. 01:49:56

@fordulo_bogyo:

Értem, köszi :). Ez megnyugtató, hogy lehet hülyeség is, én picit ellentmondásosnak értelmeztem, mert van, ahol azt írja, hogy még nem teljesen tisztázott a D aminosavak szerepe a szervezetben, meg hogy minden élőlényben máshogy hat, szóval nem akkora gáz, de a végkifejlet mégis az, hogy nemcsak emészthetetlenek, hanem károsak is LEHETNEK. Szóval nem egyértelmű.

Ja, és itt nem a lúgosítás mellett kardoskodnak, hanem a racemizáció ellen. Itt most nem volt a lúgosításról szó, én azt butaságnak ill. fölöslegesnek tartom.

Akkor konkrétan: a te tudásod, véleményed szerint az iparilag előállított élelmiszerek (pl. húskészítmények, konzervek, gabonapelyhek, kenyér, tejtermék...)meg hát az otthon erősebben hőkezelt kaják D aminosav tartalma emészthetetlen és ártalmas lehet? Jobb lenne, ha L maradna?

Remélem Sándor nem haragszik, hogy ilyennel offolom a posztot, de nem tudtam hol megkérdezni és nagyon fontos nekem a véleményetek.

fordulo_bogyo 2014.10.10. 03:45:04

@Munyi cica: Nem gondolom, hogy artalmas lenne.

Mennyi ideje sut-foz az emberiseg?
Mennyi ideje fogyasztunk erjesztett-fermentalt-nem steril, nem friss tapanyagokat?

S koszonjuk, jol vagyunk, eppen tulnenepesedjuk a bolygot... meg hogy artalmas...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.10.10. 17:56:37

@Munyi cica: @fordulo_bogyo:

Üdv! Elnézést kérek mindenkitől, hogy csak most jelentkezek, mostanában elég elfoglalt vagyok, nem sok időm van blogolni.

Átfutottam a dolgozatot, szerintem általában véve nem kell nagyon aggódni a D-aminosavak miatt. maga a dolgozat is leírja, hogy in vivo is létezik térszerkezeti váltás, a metabolikusan stabil fehérjékben kifejezetten magas arányban fordulnak elő D-aminosavak.

Nem ebbe fog belehalni az emberiség. Az akut toxicitásban nem találtak mérhető eltérést a dolgozat szerint, a hosszú távú hatások tekintetében pedig nem volt érdemi információ.

Az élelmiszerek extrém hőterhelése nem tesz jót semmilyen tápanyagnak, én itt legkevésbé az L-D-izomerváltás miatt aggódnék :)

Amúgy a felvetés érdekes kérdés, de egyéni étrend tekintetében nincs gyakorlati jelentősége.

Munyi cica 2014.10.10. 19:27:56

@fordulo_bogyo:
@Meleg Sándor:

Nagyon köszönöm mindkettőtöknek! Olyan jó, hogy mindig számíthatok Rátok,és szántok rám időt, ha valamit összeolvasok vagy próbálnak meggyőzni valamiről, és segítetek helyretenni a dolgokat.

Igen, én is elgondolkodtam, hogy már több százezer éve sütögetjük a húsokat, főzünk gyökereket, jó pár ezer éve fermentálunk ételeket, kumiszt, stb. akkor már rég kihalt volna az emberiség :).
Nyilván nem kell agyonégetni, túlsütni dolgokat, a kíméletes elkészítés megfelelőbb.

Sándor!
Nincs okod a mentegetőzésre,természetes, hogy első a munkád, a családod és a magánéleted, a blog és mi csak "hobbi" vagyunk. Még így is nagyon sokat írsz, ez a Bio-poszt is nagyon jó és hasznos összefoglaló. Különösen tetszik, amit a helyben termelt élelmiszerekről írsz, én is olvastam ilyen kezdeményezésekről, annyira hasznosak, tényleg a munkalehetőség és közösség teremtés szinte többet nyom a latban, mint hogy bio, amit termesztenek. Bárcsak egyre több ilyen lenne az országban.

Munyi cica 2014.10.11. 08:52:33

Sándor!

De jó lenne, ha egyszer a kávéról is írnál! :) Tudom, hogy rengeteg vélemény van róla pro- és kontra. Van, aki agyondícséri,hogy milyen hasznos, más meg démonizálja.
Persze mindenki maga dönti el, kávézik-e, én igen, de szívesen olvasnám a véleményeteket, ill. hogy ti fogyasszátok-e, mennyit, koffeinmenteset, stb.
Jó hétvégét!
Üdv.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.10.11. 17:29:28

@Munyi cica:

"rengeteg vélemény van róla pro- és kontra"

Ez egészen pontosan azért van, mert a kávé valóban rendelkezik pozitív és negatív hatásokkal, ráadásul ezek közül sok függ a fogyasztott mennyiségtől és az egyén érzékenységétől is.

Igyekszem fejben tartani a kérdést és írni a témáról.

fordulo_bogyo 2014.10.11. 18:55:01

@Munyi cica: Harmincvalahany eves koromig csak teaztam, es nem kaveztam. Most reggel instant kaveval kezdek, ket deciliternyi, azaz meglehetosen hig (tejjel, cukorral), napkozben inkabb teazok, fekete es zold teakat...

Nem elvi megfontolasokbol, hanem mert igy ezik jol.

Ugy velem, mertekkel barmit, amit kivansz, amihez kedved van.

Munyi cica 2014.10.11. 19:57:12

@Meleg Sándor: @fordulo_bogyo:

Köszönöm a véleményeteket, egyet is értek.

Hát igen, megint ott tartunk, hogy (szinte) semmi sem fehér vagy fekete, mindennek van előnye és hátránya is.
Persze igazatok van, nem kell napi 6-8 csészével, itt is a mérték meg az érzékenység, ahogy mondod Sándor. Én két kis csészével fogyasztok,tejjel, édesítve, nagyon jól esik, semmi bajom tőle,de ismerek olyat, akinek ennyi már szívdobogást, feszültséget okoz.
Persze függőséget is okoz, nem tudom, baj-e ez :DD
Köszi azért előre is, ha majd lesz időd posztot írni róla.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2014.10.12. 08:55:23

@Munyi cica:

A kávézás egy elég összetett jelenség, ebből csak a kofffeinre fókuszálni kissé hiányos megközelítés. Igen, van a koffeinnek egy addiktív jellege, de ez nem csak kémiai, hanem pszichés addikció is, vagyis a kávézáshoz kapcsolódó rituálék, társadalmi kapcsolatokat szabályozó szerepe is fontos (a dohányzásnál ez szintén megvan, nemdohányzóként nagyon érdekes csoportpszichológiai megfigyeléseket tettem ez ügyben).

A koffeinnél a kis dózisú, de rendszeres fogyasztásnál többnyire a pozitív hatások jönnek elő, a probléma nagy mennyiségekkel vannak, illetve bizonyos használati formák (étkezés kiváltása kávéval, energiaitallal, stb.). Ezekről viszont tényleg szeretnék majd írni.

Munyi cica 2014.10.12. 15:44:20

@Meleg Sándor:

Sándor! Köszi, hogy még írtál. Sajnos nálam a koffeinfüggőség az erősebb, hiába rituálézok én cikóriával vagy "baba" kávéval (Inka, Maci), nem ér semmit :D. Ráadásul egyedül kávézom itthon, ez sem játszik (legalábbis nálam, másnál, munkahelyen biztosan).
De mindenesetre megnyugtató, hogy a kis dózisú koffein azért nem ártalmas, és nem étkezést váltok ki vele, energiaitalt meg nem iszom soha, szörnyű íze volt, amit egyszer kóstoltam.
Azért érdekel a kávé, mert azt olvastam, hogy mellékvese kimerülést okozhat a tartós fogyasztása, kedvezőtlenül befolyásolja annak hormontermelését.
Mindenképpen köszi a megnyugtatást és jó lesz az a cikk (majd ha sorra kerül :)).
Szép hétvégét!

antworter 2015.01.13. 09:47:24

Kedves Sándor, kérem nézzen utána a cikkben említett logo-k tartalmának, egészítse ki írását. Ezek a logok éppen hogy megkönnyítik a tájékozódást, és nem "zürzavart" okoznak. szívesen segítek a tájékozódásban, információk szerzésében, a tapasztalatok átadásában.

antworter 2015.01.13. 09:59:01

cikkében sok a fogalomzavar, és további félreértésekre ad okot.. és a képek tartalma sem illenek bele a témába...jin-jang? hogy jön ide pl?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.01.13. 21:09:50

@antworter:

A logók és fogalmak tekintetében azért van zavar, mert tényleg zavar van. Mindenki igyekszik valamiben megkülönböztetni magát a többiektől, de ezen kísérletek többsége csak a káosz növelésére alkalmas. A bio jelenségben van egy rész, ami igyekszik magát komolyan venni, pl. mezőgazdasági technológiák tekintetében, van ilyen szakkönyvem is, ezt én pozitív jelenségnek tartom - a gond azzal, hogy amiről a populáris körökben szól a "bio" történet (és a cikk első sorban erről szól) az ettől rendkívül messze esik.

Főiskolai hallgatóként dolgoztam ilyen (bio/öko/reform/orgaikus, stb.) termékekre specializálódott helyen, azt kell mondjam tanulságos volt - láttam ennek a résznek a pozitívumait és a negatívumait is.

Jin-yang: A minimum, ami ide jön, az a jin és jang, ez szerintem annyira nem áll messze ettől a történettől, mert a keleti filozófia és világnézet erősen összefonódik a bio/öko/reform mozgalmakkal, függetlenül attól, hogy itt ténylegesen vannak igen materialista kérdések is, mint pl. a gmo növények vagy a vegyszerhasználat.

Amúgy konkrét javaslatokra továbbra is nyitott vagyok, pl. nagyon szívesen fogadnék konkrét definíciós kérdéseket, amik elválasztják egymástól az öko/bio/organikus terminusokat, akár angol vagy német nyelven is. De lehetőleg ne linkekkel kommunikáljuk, hanem vitassuk meg szövegesen a kérdéskört.

Takito 2015.04.14. 09:06:04

@Meleg Sándor: Kicsit későn válaszolok, de most keveredtem a blogra (amit olvastam az nagyon tetszik, gratulálok). Lényeg: bőven elég a Földön előállított élelmiszer, csak abból felfoghatatlanul sok kerül a szemétbe. Több számot olvastam, ami elterjedt és nagyjából az arany középút az a másfél milliárd TONNA per év. Ráadásul ennek nagy része még fogyasztható. Nem akarom túlbonyolítani, még messze nem 100%-os hatékonysággal is 3 milliárd ember élelmiszerellátást lehetne megoldani, ami többszöröse az éhezők számának (~1 milliárd fő). Szóval elég élelmiszer van előállítva, ki is van fizetve, csak nincs elfogyasztva. A bio/öko/reform/organikus, stb. élelmiszerek ízélménybeli különbsége nem elsősorban nyersen ütközik ki, bár szerintem ott is egyértelműen észrevehető, hanem a belőlük előállított élelmiszer-készítményekben érezhető markánsan pl. túró és túró között tízszer akkora különbség van, mint tej és tej között.

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.10.05. 09:37:59

@fordulo_bogyo:

"Ugy velem, nem racionalis, hanem erzelmi alapon mukodik a bio-/oko- mozgalom"

Szerintem a fenntarthatóság egy igen racionális vonal. Ha valaki bio termékekkel próbálja csökkenteni az ökológiai lábnyomát, a környezetkímélőbb, állatbarátbab technológiáknak nem csak érzelmi oldala van.

Amúgy érdekes nagyon a téma, ezzel én is tervezek foglalkozni majd.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.10.05. 14:02:53

@i.a.p.:
A fenntarthatóság és a bio közé én nem tennék egyenlőségjelet. van közös halmaz, de ami bio, az nem feltétlen növeli a fenntarthatóságot ( a világ más tájáról hozzák - a szállítás önmagában növeli az ökológiai lábnyomot) és a fenntarthatóság nem jelenti automatikusan, hogy bio, lásd helyi élelmiszerek.

fordulo_bogyo 2016.10.05. 15:07:50

@i.a.p.: Ahogy Sandor is valaszolt, epp arrol van szo, hogy NEM racionalisan a fenntarthatosag, kisebb okologiai labnyom, kornyezetkimelo az ami oko-bio.
PELDAUL sok GMO fenntarthatobb, kisebb okologiai labnyomu, kornyezetkimelobb am az oko-bio TILTJA.
PELDAUL tobb elomunka, kisebb hozam (amit a magasabb ar is mutat) az bizony nagyobb okologiai labnyom...
stb.

i.a.p. · http://napitaptudas.blog.hu/ 2016.10.05. 19:01:33

@Meleg Sándor: Sajnos túl egyszerűen próbáltam válaszolni, szerintem valójában ugyan arra gondolunk. Nagyon sok gondolatom van a témáról, szentelek neki eg cikket, és majd kifejtem :)

Zb74 2019.02.19. 18:21:40

Új fejlemények: www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0013935119300246

"An organic diet was associated with significant reductions in urinary excretion of several pesticide metabolites and parent compounds. This study adds to a growing body of literature indicating that an organic diet may reduce exposure to a range of pesticides in children and adults."

Kicsi minta, kicsi minta, de azért érdekes.

fordulo_bogyo 2019.02.21. 03:00:42

@Zb74: Nem meglepo, ha nem hasznalnak egy novenyvedoszert, akkor annak a szintje alacsonyabb.
A kerdes, hogy mekkora a nem-bio/organic (egyik jelzo rosszabb, mint a masik) termekeket fogyasztok eseten?
A kimutatasi modszerek annyira kifinomultak, hogy a hatassal biro mennyisegnel sok nagysagrenddek (ezerszer-szazezerszer) kevesebbet is kepesek kimutatni.
Van jalentosege, hogy szazezerszer kevesebb, vagy annal 30 szazalekkel (szignifikansan) kevesebb?
Szunifikans: szitokszo! Mennyivel kevesebb???
Van olyan meres, ahol az 1 es a 0.99 az szignifikansan kulonbozik.
Szamit? Nem!
Ne azt tessek mondani, hogy szignifikans, hanem azt hogy
1. mennyi az annyi
es
2. a masik mennyivel kevesebb?
es vegul:
3. e ket mennyiseg hogyan viszonyul a karos mannyiseghez?
süti beállítások módosítása