Soha többé autizmus
2016. április 03. írta: Meleg Sándor

Soha többé autizmus

Április 2-a az Autizmus Világnapja, beszéljünk hát egy keveset ismételten erről. Mivel az autizmus és az étrend, illetve étrend-kiegészítők kapcsolatáról volt már egy sorozat, az abban foglaltakra inkább csak utalnék, nem szeretnék felesleges ismétlésekbe keveredni. Viszont, hogy legyen aktualitás is, szemügyre veszem a „Soha többé autizmus” címszó alatt futó hazai csoportosulást, mozgalmat, illetve annak étrendjét, módszereit. A cikkhez alapul vettem a Soha többé autizmus honlapon letölthető "Hogy is kezdjük el?" alapozó anyagot – ha valaki érdeklődik a módszer iránt, az ezen kiadványok alapján fog elsődlegesen információt kapni, így nem mindegy, mit van ezekben leírva.

autism_awerness.jpg

GYÓGYÍTHATÓ-E AZ AUTIZMUS?

Az alapul vett dokumentumok folyamatosan az autizmus gyógyításáról beszélnek, értve ez alatt az autizmus (vagy más pszichikai) tünetek csökkentését vagy teljes megszüntetését. Ezzel, mint céllal egyet is lehet érteni, eltekintve attól, hogy a gyógyítás köznyelvi fogalma nem teljesen hozható fedésbe tünetmentességgel. Klasszikus megközelítésben az autizmust nem tekintjük „gyógyíthatónak”.  Az érintett személyek fejlesztésével (első sorban nem étrendi, hanem gyógypedagógiai eszközöket alkalmazva) képessé válnak a saját hiányterületeiket változó mértékben ledolgozni, ez eredményezheti azt, hogy a társadalmi működéshez szükséges kompetenciák birtokába kerülnek (optimális esetben, ez azért nem általános). Így a magsan funkcionáló autizmussal vagy Asperger szindrómával élő személyeket  akár tekinthetjük „gyógyultnak” is, bár az autizmus genetikai alapjai miatt gyakorlatilag ez a diagnózis elkíséri élete végéig.

Dietetikai oldalról megközelítve más a helyzet. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy az autizmushoz szorosan kapcsolódnak, emésztést, felszívódást, a tápanyagok szervezeten belüli anyagcseréjét érintő változások, akkor azok az autizmus genetikai alapjaihoz erősen kell, hogy kötődjenek, így semmiképpen nem gyógyíthatóak, maximum a tünetmentesség érhető el meghatározott étrenddel - bár ez sem lenne kis eredmény.

agy.jpg

Az autizmust ma első sorban idegrendszerszeri elváltozásnak tekintjük, a szervezet egészét érintő anyagcsere-elváltozások nem kizárhatóak, de ezekről ma még nagyon keveset tudunk és jelentőségük is kérdéses.

 

ÉTREND ALAPÚ TERÁPIA

Az autizmust az étrend felől megközelítve két irányzat válik el egymástól: az egyik az autizmushoz társulónak tekinti az étrendi, étkezési jellegű problémákat és azokat megfelelő módon, egyénre szabottan kezeli. Ez esetben a cél NEM az autizmus gyógyítása, bár a hiányállapotok megszüntetése, a megfelelő étkezési szokások kialakítása, a fennálló intoleranciák, érzékenységek felderítése és megfelelő étrend kialakítása közvetve eredményezheti az állapotjavulást, az autisztikus tünetek enyhülését. Ebben az irányvonalban komoly potenciál van, egy területen jártas dietetikus nagyon komoly eredményeket érhet el.

A második irányvonal alapvetése, hogy az étrendi tényezőket kifejezetten összekapcsolja az autizmust kiváltó kórélettani folyamattal és az étrendi beavatkozásoktól az autizmus területén közvetlenül kiváltott állapotjavulást vár el. Ebbe a kategóriába tartozó elméletek jellemzően az alternatív gyógyászat kategóriában említhetők, s ennek oka nem csak az, hogy az étrend és az autizmus közötti ilyen típusú kapcsolatot nem sikerült még elfogadható szinten igazolni, hanem az is, hogy ezek az módszerek jellemzően magukon viselik az alternatív irányzatok jegyeit. A „Soha többet autizmus” egyértelműen ez a kategória.

A szakirodalom nem tagadja, hogy az autizmus és egyes emésztőrendszeri tünetek között van valami kapcsolat, bár a pontos viszony és összefüggések felderítése még erősen a feltételezések szintjén mozog. Ez részben abból is következhet, hogy maga az autizmus sem homogén és a társuló anyagcsere elváltozások, tünetek területén is elég nagy a változatosság. Emellett továbbra is fenntartom azon álláspontomat, hogy a témakörben végzett kutatások jelentős része maximum elrettentő példának használható. Miközben dömping van a spekulatív írásokból („x may have role” és társai), nagyon kevés olyan tanulmány születik, amiben érdemben bizonyítékot szolgáltatnak egy-egy hipotézis alátámasztásához. A sokat emlegetett "szivárgó bél" jelenség 2016-os írások alapján még egy jól hangzó elméletnek tekinthető csak. Konkrét példa: a "leaky gut" kifejezésre mindösszesen fél maréknyi (X<150) cikk érhető el a PubMedben (mínusz, amit azóta visszavontak), és akárhogy nézem, a nagyszerű elméleti eszmefuttatásokon túl 0 bizonyító erejű cikket találni közöttük. Ha elengedem a "szivárgó bél" koncepciót és más irányból közelítem meg a keresést, akkor valamivel jobb a helyzet: a bélfal áteresztőképességének változásairól már valamivel jobb a felhozatal, vannak kutatások a bélflóra áteresztő-képességét befolyásoló tényezőkről, de ha konkrétan a tej, a glutén és az autizmus kapcsolatára fókuszálunk, akkor a legjóindulatúbb cikkek is maximum ellentmondásos eredményekről számolnak be, illetve sejtetik, hogy az érintettek egyes csoportjainál mintha lenne valami...

 

AZ ÉTREND

Térjünk vissza a "Soha többé autizmus" javasolt diétás eljáráshoz. A rendszer alapvetően egy többszörös eliminációs étrend, a fellelhető étrendi terápiás ötleteket kombinálja egy rendszerben. Bármi, amiről valaki írt néhány jó szót az autizmussal kapcsolatban, már beépítésre kerül a rendszerbe valahová. Az étrend 5 fokozatból áll össze, mindegyik az előzőnél szűkebb élelmiszercsoport fogyasztását teszi lehetővé:

autizmus_etrend.jpg

Az 1. szinten kiszedi az étrendből a tejtermékeket (laktóz és kazein elimináció), a gluténtartalmú gabonaféléket és a finomított cukrokat. Ez önmagában még eredményezhetne egy fenntartható, egészséges életvitelt biztosítható étrendet, bár egy szelektív étkező ASD személynél már ezen a szinten is lehetnek gondok. Kérdésessé teszi a tiltást, hogy a cukor helyettesítésére javasolja a mézet, a kókuszvirágcukrot, édes, magas cukortartalmú gyümölcsöket – amit kidobott az ajtón, azt beengedi az ablakon, akkor meg minek a nagy tiltás? A tejtermékek, gluténtartalmú gabonák esetében is jobb lenne, ha lenne mögötte megalapozott orvosi alap (pl. immunológiai vizsgálat legalább).

A 2. szinten a hüvelyesek mellett a keményítő tartalmú, szénhidrátbevitelre érdemben alkalmas források távoznak az étrendből (kukorica, rizs, burgonya), marad néhány pszeudogabonaféle (hajdina, köles, stb.). Ezen a szinten az étrend eltolódik erősen a low-carb irányba, annak ellenére, hogy semmilyen igazoló adat nincs arra, hogy a szénhidrátbevitel mennyiségi változása hatással lenne az autizmusra (egereken van ilyen kutatás, de ezt azért nagyon óvatosan kezelném), a ketogén diéta alkalmazása (ami epilepsziás státusz javítására az autizmus esetében is működő módszer lehet) meg egy külön fejezet, messze nem keverendő össze egy mezei low-carb étrenddel. A hüvelyesek eltávolítása a klasszikus paleolit érvelésre alapul – egy létező emésztőszervi probléma esetén a hüvelyesek kerülése valóban csökkentheti a bél irritációját, de tényleges tünetek nélkül anélkül az eliminációnak nem sok értelme van.

A 3. emeleten elvérzik a tojásfehérje (ha eddig nem vette volna ki a szülő), s itt külön még irtás történik az étel-intolerancia és ételallergia tesztek eredményeinek megfelelően. Ha az érintett szülő olyan szerencsétlen, hogy kifog egy kamu allergia tesztet, ez a fokozat jó eséllyel a maradék élelmiszer-kínálatot is megtizedelheti. De innen még mindig van két szint: a 4. szint kiszemelt áldozata a hisztamin, mert ebben a rendszerben mindenki, aki autista, egyben hisztamin-érzékeny is. Az 5. szinten pedig megy a fruktóz (viszlát gyümölcsök), az oxalát (sóska, spenót, rebarbara, mángold – nem mintha ezek túl nagy népszerűségnek örvendenének az átlag fogyasztó körében) és a hisztamin mellett gyanúsítottá válik még  a szerotonin (érintett élelmiszer pl. a banán) és a fenol (pl. egyes gyümölcsök ízanyagai vagy az E321 fedőnevű adalékanyag).

Eredmény? A folyamat végén egy erősen beszűkült étrend alakul ki. A diétára fogott személy saját konyhája falain túl életképtelenné válik, hacsak nem egy hasonló egyed hívja meg vendégségbe - a megszokott környezettől való eltérés egyébként is probléma az ASD érintett személyeknél, az étrendi elehtőségek szűkítésével egy kicsit növeljük az izolációt. Az eliminált élelmiszer helyébe felajánlott alternatívák gyakorlatilag egy átlagos család számára beszerezhetetlenek (jelentkezzen, akinél van otthon nyílgyökér- vagy tápiókaliszt).

Ha a klasszikus dietetikát egy mesterlövésznek tekintjük, ami „kilövi” az étrendből a problémás elemeket (pl. az allergéneket), akkor az a diéta az étrendek Rambója: minden gyanús elemre lő és semmi sem marad talpon körülötte. Az egész néha egy üldözési mániás paleolit étrendre hasonlít, ahol bármi, ami megmaradhat a hagyományos élelmiszerkészletből, rögtön gyanússá válik és le kell cserélni valami ősi indián növényfajra, amiért a bennszülöttek is heteket gyalogolnak a dzsungelban.

etrend_1.jpg

Így nagyon nehéz lesz étrendet felépíteni, főként mert a "maradék" felé is igen komoly elvárások vannak (legyen természetes,adalékanyag-mentes, stb.)

 

AZ ÉTREND HATÁSA

A fentiek alapján sok jót nem vártam az étrend hatásait illetően, de amit a felvezető dokumentumban olvastam, az megér egy pár mondatot - szintén a kétes megalapozottság miatt.

A diéta „jótékony” tünetei mellett pár napon belül már megjelenhetnek testi tünetek is. Ezek a méregtelenítés okozta tünetek, más néven detoxifikációs vagy rövid nevén detox tünetek.

Tételezzük fel, hogy az autizmus együtt jár azokkal az emésztőrendszeri elváltozásokkal, amik indokolttá teszik a többszörös, kombinált eliminációs étrendet. Ez esetben sincs semmi olyan jelenség a szervezetben, ami indokolttá tenné a „méregtelenítést” és önmagában  fent leírt étrendnek sincs semmilyen olyan hatása a szervezetre, ami bármilyen méreganyag eltávozását támogatná, fokozná – egyszerűen arról van szó, hogy az étrend hatására romlik a közérzete az illetőnek és erre ráhúzták a böjtkrízis esetén szokásos vigasztalást a méregtelenítésről. Ráadásul az étrend leírását tartalmazó füzetke azt írja, hogy "a detox tünetek pár nap/hét/hónap után elmúlnak" vagyis arra lehet számítani, hogy akár hónapokig sem lesz érdemi javulás a diétázó állapotában. A tünetek ezen felül "időről-időre újra jelentkezhetnek" - ha diétahiba nélkül sem biztosítható a tünetmentesség, akkor az étrend egyszerűen rossz, valamit nagyon nem vesz figyelembe.

A bélflórához valóban van annyi köze a jelenségnek, hogy az étrend drasztikus megváltoztatása tényleg hat a bélflóra összetételére, ez befolyásolja az emésztőrendszer működését – hogy ez mennyiben lesz a patogén törzsek kárára és mennyire a „jó” mikroorganizmusok javára, azt illene valami vizsgálattal alátámasztani, mert bemondásra nehéz elhinni. Arról nem is beszélve, hogy jó eséllyel egy probiotikus készítménnyel eredményesebben orvosolható lenne a bélflóra regenerálása, mint egy összetett és kényelmetlen diétával - erről viszont a "Hogy is kezdjük el?" füzetben konkrétan semmilyen érdemi információ nem található. Hogyan lehet egy diszbiózis témájú koncepcióban ilyen nagyvonalúan elsiklani a probiotikus készítmények felett, számomra egyszerűen érthetetlen.

Kell pár gondolatot szentelni annak a jelenségnek, hogy azért az érintett személyek (=szülők) részéről vannak állapotjavulásról szóló visszajelzések (eppur si muove...), mi több, az Autism Research Institute (ARI) oldalán a szülői visszajelzések alapján vannak rangsorolva egyes étrendek, gyógyszerek, kiegészítők a hatékonyságuk alapján. A "parent ratings" jellegű összeállításokkal a gond az, hogy objektív vizsgálatoknak nem tekinthetők (a szülő, mint érzelmileg erősen érintett személy, mennyire tud objektív értékelést adni?), főként ha mintavétel is borul amiatt, hogy a kudarcesetekről nem is értesül az adatgyűjtő. Az ARI 2009-es táblázatát ha megnézzük, végső soron bármely diéta jelentősen javítja az autisztikus tüneteket – akkor is, ha az étrendek egymással élesen szemben állnak ajánlásaikat illetően – ilyen meg nincs. Nekem kissé gyanús az is, hogy 7 éves adatközlésről van szó, aminek nincs ismétlése - azóta ilyen mérést nem végeztek volna?

A tábla szerint egy mezei béta-blokkoló készítmény (szívbetegek egyik alapgyógyszere) az ASD esetek 31%-ban, egy mezei gombaölő szer (nystatin) meg az estek 52%-ban az autisztikus tünetek javulását eredményezte - és akkor itt számos kérdés felmerül bennem. Ha ezeket a gyógyszereket orvos írja fel és a kezelés pedig 50% feletti hatékonyságú, akkor hol vannak az erről szóló tanulmányok, kutatások, orvosi protokollok (nystatin, autizmus kulcsszóra 1 db tanulmány érhető el). Az ARI táblájában miért nincsenek benne a probiotikus készítmények - nem lett volna logikus ezt is kipróbálni? Az, hogy javulást értek el, az milyen mértékű, hogyan viszonyul más terápiás módszerekhez? Mely tüneteknél jelenik meg a javulás, melyeknél nem? Adott egy 6 éves közlemény és SEMMI előrelépés e területen nem volt? Ha ezek a módszerek annyira hatékonyak és az ellátórendszer tagjainak, szülők tömegeinek részvételével, témakörre specializált, elismert szakmai szervezetek tapasztalják ezeket, akkor akkor a terápiás protokollok miért nincsenek ehhez igazítva? A cionista földönkívüli gyikemberek már ide is betették a lábukat?

Ha megnézünk azokat a méréseket, ahol nem a szülő, hanem az ASD gyerkőccel foglalkozó más szakember véleményét kérdezik, akkor az étrendi beavatkozásoknál sokkal rosszabb arányok jönnek ki, rendes tudományos kutatásokban (ez gyakorlatilag kontrollcsoportot és nem érintettekből álló elemzést jelent - a kettős vak státusz és placebo kontroll itt elég nehézkes) pedig a diéták hatékonysága minimálisra esik vissza.

 

AZ ÉTELALLERGIÁKRÓL ÉS INTOLERANCIÁKRÓL

Az ételekkel szembeni érzékenység vizsgálata fontos terület. Addig jó is lenne, amíg az anyagban felajánl néhány tényleg használható, IgE és IgG tesztet, de amikor a listában megjelenik a VEGA, VOLL és a többi biorezonancia alapú teszt, ott nincs tovább miről beszélni. Én láttam a gyakorlatban ilyen vizsgálatokat, nincs az az ember a bolygón, aki a tesztek alapján ne lenne legalább félszáz dologra halálosan allergiás. És ehhez igazítsunk étrendet?

Személy szerint nagyon örülnék, ha lenne egy jó anyagcsere-vizsgálati protokoll, mely korai szakaszban (mondjuk a hozzátáplálás környékén) azonosítaná az anyagcsere azon gyengeségeit, amik a jövőben kockázatot jelentenek. és ez nem csak az autizmus esetében lenne fontos, hanem úgy általában, ez a jövő egyénre szabott orvoslásának egyik alapja. Viszont ezt a protokollt lehetőleg a szükséges speciális ismeretekkel rendelkező szakemberek rakják össze és ne háziasszonyok. Adott esetben hiába végeztet el irtó drága vizsgálatokat a szülő a gyermekén, nincs azoknak az ismereteknek a birtokában, amivel ezeket átfogóan képes lenne értékelni.

Külön szót érdemelnek az élelmiszer allergiákat, intoleranciákat vizsgáló gyorstesztek, főleg azok, amik egyszer több tucat vagy több száz komponensre szűrnek. Vannak e téren jó termékek, de magának a tesztnek a kivitelezését és értékelését akkor is bízzuk szakemberre, ha a leírás alapján otthon is bárki el tudja végezni. Ez már csak azért is praktikus, mert ha valamelyik élelmiszerre pozitív eredményt kapunk, egy szakember tud korrekt étrendi tanácsokat adni.

biorezonancia.jpg

A biorezonanciás eljárások az élelmiszer intoleranciák és allergiák vizsgálatára nem alkalmasak.

 

ÉS A MARADÉK

Minden jó szándék ellenére a honlapon van még pár olyan dolog, ami miatta minimális bizalmam is szertefoszlik a módszer képviselőivel szemben:

A dokumentumok hemzsegnek a fogalmi hibáktól, sok esetben saját magával is ellentmondásba keveredik az író: „A diéta alatt általában én egy meghatározott étrendet értek…” majd egy bekezdéssel lentebb: „Ez több, mint diéta. Ez egy étrend.”

A „Soha többé autizmust” honlapja valóságos aranybánya, átolvasva a feltöltött cikkeket, hosszú időre biztosítottnak tekintem az utánpótlást az Alimento blogra szánt írásokhoz. Van írás a higanymérgezésről, félelem a vegyszerektől, írás a „bélrendszerben működő második agyról”, és megtudhatjuk, hogy a cukor úgy hat az agyra, mint a bántalmazás. Elég furcsa érzéssel töltött el, hogy a „Tudástárban” egymás mellett találhatók egészen korrekt forrásanyagok és a naturahirek/szabadonébredők/antalvali válogatott badarságai. Ezek után, ha egy hasznos és jó írás is felbukkan a honlapon, azt nehéz lesz hitelesként kezelni, sajnos azt kell mondanom, hogy ha valaki az autizmusról szeretne többet megtudni, ne ezen a portálon tájékozódjon.

 

VÉGSZÓ

Mivel a napokban többen már úgy említettek, hogy a autista gyerekét nevelő anyukák réme vagyok, csak a tisztánlátás végett rögzítem az álláspontomat.

  1. Fontos megfigyelés, hogy az autizmus gyakran társul különböző étrendi, étkezési jellegű problémákkal. Ezek egy része az autisztikus viselkedésből (szelektivitás, túlevés, stb.) fakad, más része a viselkedéstől független, ez utóbbi esetben nem lehet tudni pontosan, milyen erős a kötődés az autizmushoz és mennyiben függetlenek attól. Ez a jelenség létezik és komolyan foglalkozni kell vele.
  2. Az autizmus esetében nincs olyan jellegzetes anyagcsere-elváltozás, amely általánosan megjelenik és lehetővé tenné a laborkémiai, szövettani alapú korai diagnózist. Az étrendi alapú elméletek (szivárgó bél és tsai) nem adnak elégséges magyarázatot az autizmus kórfolyamatára. itt szintén halkan megjegyzem, hogy vannak autisztikus tüneteket produkáló, genetikai alapú anyagcsere elváltozások (pl. a Rett-szindróma), ezeket ilyen szempontból el kell választani a klasszikus ASD esetektől - ez megjelenik már a diagnosztikus gyakorlatban is.
  3. Az étrendek területén végzett vizsgálatok egyszerűen szólva kaotikusak, kutatásmódszertanilag minél jobb egy vizsgálat, annál rosszabb eredményességet mutat fel. Nagyon kevés értékelhető eredmény van, ezek alapján pedig a pro és kontra vita nagyon nehézkes.
  4. Mai ismereteim alapján azt gondolom, hogy az ASD érintett személyek körében nagy hangsúlyt kellene fektetni az emésztőrendszeri és anyagcsere-jellegű problémák rendszerezett szűrésére. Szűrés alatt rendes vizsgálatokat értek, nem biorezonanciát, auranézést és kvantumbirizgációs teszteket. Ezzel szoros összefüggésben szükség van a megfelelő tudású szakemberek bevonására (érts: nem antalvali és tsai).
  5. A társuló étkezési zavarok miatt egyébként is nagyon hasznos lenne a dietetikusok intenzív bevonása az ASD terápiás teamekbe, amennyiben van valamely élelmiszerrel kapcsolatban igazolt szenzitivitás, akkor pedig különösen.
  6. A laikus kísérletezgetésről nincs jó véleményem. Ma már meghaladtuk az autizmus kutatás hőskorát, amikor magányos felfedezők spontán világmegváltó ötletekkel forradalmasítják a kezelést. Attól, hogy valaki anya és egy ASD gyerkőcöt nevel, még nem lesz igaza - sajnos ez van. Megfelelő módszertan nélkül bármilyen jó eredmény legyen az ember birtokában, gyakorlatilag értékelhetetlenné, használhatatlanná válik.
  7. A "Soha többé autizmus" oldalon olvasható étrend indokolatlan megszorításokkal dolgozik, sok tárgyi tévedést tartalmaz, a segédanyagok és, maga a honlap is tele van félrevezető információkkal. Sajnos az agilis hozzáállás és az érintettségre épülő kommunikáció sokakat félrevezethet és ez baj - ezzel ugyanis igazoltan működő, érdemi terápiás lehetőségektől veszi el az időt, pénzt, energiát. Ha valakit egyébként érdekelnek a táplálkozási jellegű információk, az ne erről a honlapról tájékozódjon (tudok ajánlani korrekt alternatívát, pl.: http://www.jolenni.hu/p/kacifantos_gyerek/autizmus) - itt nincs gluténmentes diéta de vannak a területen járatos szakemberek, akik tudnak segíteni.
  8. Ha valakik (főleg az érintettek) személyük elleni támadásnak veszik a fent leírtakat, akkor sajnálom. Nem célom senkit megbántani, ha személyesen sikereket is érnek el, annak nagyon örülök. Ha érdemi párbeszédre (mondjuk a fenti étrend eredményességének kézzel fogható igazolása mentén) van nyitottság, én nem zárkózok el ettől.

etel.jpg

Az egészséges táplálkozás mindenki számára fontos. Nem lehet önkényesen beszűkíteni az étrendet, ha arra nincs alapos, alátámasztható egészségügyi indok.

 

 Ha tetszett az írás, oszd meg vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd le kommentbe! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

 

Elérhető további cikkek a témában:

  1. Autizmus - A Járvány
  2. Autizmus - Okok és okozatok
  3. Autizmus - Étrendi vonatkozások
  4. Autizmus - Bogyóktól az étrendekig

 

Források:

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr568552530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kertész Nikoletta Zita 2016.04.03. 13:27:23

Kedves Alimento!

Biztosan tudunk valamit sok-sok szülőtársunkkal együtt, ha Németországban találtuk meg kezelőorvosunkat, aki anyagcsere és más biokémiai laborvizsgálatok szerint írja elő gyermekeink kezelését.
Javaslom, nézegess még ezen kívül paleo oldalakat, telis tele vannak gyógyulástörténetekkel.
Fogalmazhatnám úgy is, hogy az étrendünk MAGLISZTEK NÉLKÜLI PALEO SOK-SOK PORCOS CSONTLÉVEL (jéééé, a húsleves kimaradt a disszertációdból! talán mert nem is írtam le???).

Bár orvosunk (aki USA-ból hozta tudást többedmagával) a paleo-hoz képest lényegesen megengedőbb. Csak te ezt nem értelmezed megfelelően.

Tudod, mi napi szinten több gyógypedagógiai fejlesztésre hordjuk a gyermekeinket, ezért nem igazán érünk rá az olyan gyermektelen, irigy, okoskodó emberek áltudományos humbug elemzéseit tanulmányozgatni, amelyek félremagyarázzák a nyilvánvalót. Segítek, mint például itt van a tiéd éppen.

Javaslom, olvasd el Sáfrán Mihálynak a Paleon túl c. könyvét, hátha egy biomérnök-sportoló meggyőzőbb, mint szerény személyemben egy 3 diplomás mérnök-közgazdász-műszaki fordító 41 éves (tehát már azért....) "háziasszony" minősítésű édesanya.

Tehát még egyszer:
Mi beszélünk nyelveket, ezért gyerekjáték volt a megfelelő német szakembert (sőt a német web tele van ilyen praxisokkal) felkutatni. Mivel USA messze van, ezért gondolkodtunk közelebbi országban. A francia nyelvet sajnos kevesebben beszéljük, bár kétségtelenül ott van az egész téma európai melegágya. (Gondolom, nem tudtad. 2015 január 30-31. Autizmósból kilépés c. nagyszabású konferencia Párizsban. Uppsz! Tessék utólag utána nézni.)

Szerintem látogass el a következő előadásomra, amelyet Antal Valiéknél tartunk közösen Bartha Ákossal. Bartha Ákosnak is utána tudsz nézni a neten. (Nem segítek, biztosan megy majd egyedül is.)

A haszna az lenne számodra, hogy nemcsak pár diáról kellene a burgonya-gate összeesküvés elméleteidet előállítani, hanem hátha megértenéd még az összekötőszöveget is.

Végül: Válaszold meg azt a kérdést, hogy vajon milyen lehet beteg gyermek édesanyjának lenni? (Nemcsak autista, hanem rákos, agydaganatos, epilepsziás, értelmi sérült, leukémiás, mutista, stb.)
Ha nem tudod, akkor gyere le hozzánk 1 hétre és sírva fogsz hazamenekülni.

Ha tudod, mert pont van beteg gyermeked, akkor pedig csakis a benned forrongó tehetetlenség, düh és irigység hajt, azonkívül a korlátaid átlépésére való képtelenség is, méghozzá azzal a céllal, hogy mások számára elvághasd a lehetőséget a gyermekek állapotának az enyhítésére. Ami neked nem sikerült, mert pl. későn eszméltél, az ne sikerülhessen másnak sem!!!! (Itt gratulálok zárójelben a jellemed nagyszerűségéhez!)

Legyen ezentúl a mottód: "Ha segíteni nem tudok, legalább ne ártsak!"

Üdvözlettel,
Kertész Nikoletta Zita, aki ma Magyarországon nem az első, aki így gondolkodik, mert nálam sokkal korábban kezdték ezt anyukák, csak akkor még nem volt sem FB, sem ekkora fene nagy sajtószabadság.....

Eddig ez föld alatti mozgalom volt, és sok-sok gyermeken már segített....

Tessék ezen minden olvasónak elgondolkodni és meditációba merülve egy ilyen édesanya helyzetébe képzelni magát!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.03. 14:24:35

@Kertész Nikoletta Zita:

Már vártam - gyorsan ment :)

1. "nézegess még ezen kívül paleo oldalakat" - szoktam, nem is keveset. Egyik jobb, mint a másik.

2. "gyermektelen" - 2 gyerekem van.

3. "áltudományos humbug elemzéseit" - picivel több tudomány van az írásaim mögött, mint pl. a "detoxikációs" koncepció mögött.

4. "3 diplomás mérnök-közgazdász-műszaki fordító" - melyik diplomához adtak táplálkozási szakismereteket? Ok. Én itt egy picit le vagyok maradva, mert csak 2 diplomám van, de az egyik dietetikus, a másik révén meg egy évtizedet dolgoztam (többek között) autista gyerkőcökkel, autista gyermeket nevelő szülőkkel, ilyen területen működő szakmai szervezetekkel.

5. "Szerintem látogass el a következő előadásomra, amelyet Antal Valiéknél tartunk közösen Bartha Ákossal." - ez lehet, hogy amolyan szakmai hiúság, de ahova Antal Vali előfordul akár említés szintjén, oda én nem szívesen teszem be a lábam - ettől függetlenül (sajnos) túl jól ismerem a munkásságát.

Ha már így nagy őszinték vagyunk és összetegeződtünk, akkor elmondom, hogy ha Antal Valival bármilyen szinten egy platformon nyilvánultok meg, ez olyan szinten viszi mínuszba a hitelességét bármilyen ötletnek, hogy az gyakorlatilag helyrehozhatatlan. Erre majd magatok is rájöttök - ha eddig nem jött volna át.

Bartha Ákos munkásságát is követem (bármilyen meglepő), annak ellenére, hogy nem szakmabeli, egy ideig élt bennem a remény, hogy a nagy paleo katyvaszból kiemelkedik és egy kicsit szakmailag felhozza a színvonalat. Sajnos úgy tűnik, nem ebbe az irányba tart.

6. Mindazonáltal elég bátor voltál, hogy komplex jellemrajzot készíts rólam egyetlen cikk alapján, néha egy néhány percet te magad is meditálhatnál azokon a jelzőkön, amiket másokra ragasztasz.

Mint írtam "ha érdemi párbeszédre (mondjuk a fenti étrend eredményességének kézzel fogható igazolása mentén) van nyitottság", akkor lehet beszélgetni a témáról. Hozzászólásod nem erről tanúskodik.

Ha a módszer "sok-sok gyermeken már segített", akkor itt az ideje megmutatni a világnak konkrét bizonyítékokkal... hajrá!

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2016.04.03. 20:58:44

A magasan funkcionáló sikeres, családos Asperger szindrómás emberek agya továbbra is másképp funkcionál. Nekik sok dolog komoly agyi munka, ami egy neurotipikus embernek sima ügy. Ebből akadnak is gondok: fáradtság, depresszió, szorongás stb. Szóval nem csak azért nem "gyógyulnak meg" mert genetikai eredetű, hanem azért, mert "pusztán" képesek boldogulni ebben a világban, megtanulnak rengeteg dolgot.

A probiotikumok hasznosulása tudtommal nem túl jó, alig van evidencia rájuk néhány indikációban.

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2016.04.03. 21:05:36

@Kertész Nikoletta Zita:
Én egy ilyen édesanya vagyok, egy autista és egy immunhiányos gyermeket nevelek. Végigmentem a gyászfolyamaton, és volt idő, mikor bármit megadtam volna, hogy a lányom "meggyógyuljon".
A cfgf semmit sem segített, viszont a korai intervenció, a sok fejlesztés (itthon is, általunk) igen. Az a gyerek, aki nem tartott szemkontaktust, nem reagált a nevére, dührohamai voltak, most öt évesen normál oviba jár, van már egy kis barátnője.
Szóval érintett vagyok, nagyon is, de maradtam racionális. Ez egy mérnöktől szintén elvárás lenne.

Egy klinikai szakgyógyszerész anyuka

automaton_aliza · http://antiquefashioncompany.blog.hu/ 2016.04.03. 21:20:01

Ez a dietetikus megközelítés egy gigantikus bullshit, olyan marhaság, mint a homeopátia és egyéb mai közkedvelt "boszorkányságok". Ahelyett, hogy ilyenekbe ölik az energiájukat egyesek, talán el is fogadhatnák az autistákat (beleértve az Asperger-szindrómásokat is), és támogathatnák a neurodiverzitás megközelítést, ahelyett, hogy kényszeresen meg akarják változtatni őket - ezáltal megváltoztatnia a személyiségük, identitásuk egyik fő alapját - mindenféle hókuspókusszal!

Tündér 23 (törölt) 2016.04.03. 21:32:09

@automaton_aliza: Esetleg ha idéznéd , hogy mit találsz sértőnek vagy ne adj isten bullshitnek értelmesebb embernek tűnnél számomra. Előre is köszönöm.

Munyi cica 2016.04.03. 21:37:32

@klebsiella:

Kedves Klebsiella, azt hogy érted, hogy " azért, mert "pusztán" képesek boldogulni ebben a világban, " hogy meggyógyulás nélkül is tudnak boldogulni?

subumbrafloreo 2016.04.03. 22:01:21

@Kertész Nikoletta Zita:

Sajnálom, hogy te ilyen szinten elkeseredett ember vagy. Lehet nem a gyerekeket kéne "gyógyítanod", hanem önmagadat. Erre még nem gondoltál igaz? Lassan pedig ideje lenne.

fordulo_bogyo 2016.04.03. 22:03:41

Gratulalok, nagyon alapos, objektiv osszefogalals, ahogy azt megszoktuk (azert jarunk erre rendszeresen).
Kerdesem lenne: "vannak kutatások a bélflóra áteresztő-képességét befolyásoló tényezőkről" ezt kifejtened? valoszinuleg vamakinek az osszevonasabol jott letre, de nem tudom visszafajtani. A belfloranak nem dolga sem az ateresztes, sem annak gatlasa, ha jol gondolom.

fordulo_bogyo 2016.04.03. 22:07:35

@Kertész Nikoletta Zita:
Legyen ezentúl a mottód: "Ha segíteni nem tudok, legalább ne ártsak!"
Nem viccelek!
" a következő előadásomra, amelyet Antal Valiéknél tartunk "
Bocsika, de en erre nem lennek buszke. En arra vagyok buszke, hogy szamos segito szandeku, elfogulatlan es nem tamado, nem banto szandeku hozzaszolasomat kicenzuraztak az antalvaliek.
Kerlek posztold ide az antalvalis eloadasod szoveget, beszeljuk meg itt. tudom, hogy Sandor nem fogja cenzurazni, antalvalieknal sajno lehetelne ellenvelemenyt nyilvanitani.
Benne vagy?
Le mered irni egy fuggetlen, elfogulatlan forumon az eloadasodat?

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2016.04.03. 22:52:43

@Munyi cica:
Nincs gyógyulás! Egyszerűen csak úgy látszik, mert meg tanulnak úgy viselkedni, mint mások. De ez folyamatos koncentrálás következménye. Például figyelnek arra, hogy tartsák a szemkontaktust (esetleg nem is a szembe néznek, hanem az arc egy másik közeli pontjára), de ez nem olyan ösztönös késztetés, mint nem autista társaiknak, hanem tanult dolog, számukra esetleg manír, betanult cselekvés. Látszólag szemkontaktus, látszólag ugyanolyan, de mégsem.

Noname Watanabe 2016.04.04. 09:37:36

"mi napi szinten több gyógypedagógiai fejlesztésre hordjuk a gyermekeinket" - de nem ettől javul az állapota, hanem attól, hogy nem iszik a gyerek tejet. Aha.

ansha 2016.04.04. 10:04:43

@Kertész Nikoletta Zita: voltam ABA szülőtréningen, biztos te is ismered azt az alapítványt, amely a GAPS diétával és ABA terápiával foglalkozik. Voltam nem rég az ABA előadáson, ami egyébként nagyon jó terápia. Ez az édesanya egyszerre kezdte el a GAPS diétát és az ABA terápiát bevezetni. Sokat lehetett olvasni róla, hogy milyen szuper hatással van a diéta a gyermeke fejlődésére. A két dolgot egyszerre vezette be, tehát nem tudjuk megállapítani, melyik hatott jobban (bár tény, voltak emésztési problémák a gyermeknél), maga a terápia, vagy a diéta és azt sem tudjuk van-e tényleg összefüggés a diéta és az állapotjavulás között, vagy egyáltalán hat-e bármit a diéta az autizmusra. Én bevallom sokkal többen vártam a cikkek alapján. Nekem a cikkekből úgy tűnt a kisfia szinte teljesen "meggyógyult" az autizmusból, a videókon azonban látszott ez korántsem így van, bár tény, hogy nagyon sokat léptek előre és minden elismerésem az édesanyáé, aki ennyi mindet megtesz a gyermekéért. Ezzel együtt ő is elmondta, a fia ettől még autista, de neki megérte ezt mind végigcsinálni. Ezzel csak azt szeretném mondani, hogy más sikersztorikat olvasni és más megtapasztalni a dolgokat és látni, mert akkor teljesen más képet fest a valóság. A GAPS diéta kitalálójával (Natasha Campbell-McBride ) kapcsolatban annyit fűznék hozzá, hogy biztos nagyon jó biznisz neki ez az egész, mert hogy az oldalán egy darab tanulmányt nem találtam sehol, ahol alátámasztaná az elméletét, az igét hirdeti viszont rendesen. Az anyagcserezavarokról annyit, hogy ismerem a KPU elméletét, de tudsz olyat, hogy ezt valóban bizonyították is? Ugyanez a kérdésem a kazeinnel és a gluténnel kapcsolatban, van olyan bizonyíték hogy morfin formájában ezek valahogy az agyhoz kerülnek? Bebizonyították ezeket tényleg, vagy csak feltételezések vannak? Az tudom létezik peptid teszt, ami a vizeletből mutatja ki, de az, hogy valamit a vizeletben kimutatnak, még nem biztos, hogy az agyi funkciók működésére is hatással van. Aztán itt a hisztamin kérdéskör. Mennyire bizonyított, hogy kapcsolatban van az autizmussal? És egyáltalán összevetették-e ezeket nagy mintán, hogy ezek az anyagcsere zavarok nagyobb számmal fordulnak elő autistáknál, míg nem autistáknál kevesebb számban, vagy egyáltalán nem. Vagy, ha igen, nem autistáknál milyen tüneteket okoznak ezek?

Haggyma 2016.04.04. 10:05:20

Az autizmus-spektrum hete alkalmából 8-kérdéses, angol nyelvű teszt az autizmus-spektrumzavar körüli problémákról (bár az egyik kérdés kicsit kilóg a sorból). (Előbb érdemes a tesztet megcsinálni, és csak utána elolvasni a fölötte lévő rövid írást, hogy a friss infó ne torzítsa a válaszainkat.): www.routledge.com/collections/9498?utm_source=adestra&utm_medium=email&utm_campaign=SBU2_nat_2pr_1em_4psy_aed16_auti16_89962_X

noirp 2016.04.04. 13:07:08

Csak egyetlen részlethez egy megjegyzés. Ha az E321 mint "fenol" kiesik, akkor ugyanazzal a logikával már tilossá válhat(na) a szegfűszeg, szegfűbors, fahéj, kakukkfű, oregánó, rigáni, borsfű fogyasztása, illetve az ezekkel fűszerezett ételeké. Tekintve, hogy a fő illóolaj-összetevőik ezeknek bizony fenolok. És abban a mennyiségben, amelyben a szervezetbe kerülnek, ártalmatlanok, sőt, hasznosak lehetnek fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásaiknál fogva.
Tán csak azért nincsenek ezek a fűszerek kitiltva az autisták étrendjéből, mert az ezen dolgozó jóemberek nincsenek túlzottan eleresztve növényismeretből és kémiából sem...ahogy elnézem.

Munyi cica 2016.04.04. 15:23:31

@klebsiella:
Köszönöm! Nagyon nehéz lehet nekik akkor, ha folyamatosan koncentrálni kell, sőt, már maga a szemkontaktus ill. hát a szociális kapcsolatok "megtanulása". De mivel ez nem ösztönös, erre külön figyelni tényleg kemény munka, így már jobban megérti az ember őket, a viselkedésüket. Köszi! :)

fordulo_bogyo 2016.04.04. 18:29:42

Csak most az egyik hozzaszolas kapcsan tunt fel: " fenol (pl. egyes gyümölcsök ízanyagai vagy az E321 fedőnevű adalékanyag)."
Az E321 nem fenol, es a gyumolcsok izanyagai kozott sincsen fenol legjobb tudomasom szerint.
Erdemes lenne ezt pontositani.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.04. 18:44:49

@fordulo_bogyo: utánanéztem a "fenolmentes" diétának, kb. amiben van egy hatos gyűrű, az fenol... ennyi.

fordulo_bogyo 2016.04.04. 18:57:06

@Meleg Sándor: Jajj, ez borzalom...
1. a hatos gyuru az vegyeszek szerint benzol (ha nincs benne kettoskotes, akkor ciklohexan), nem fenol.
A fenol az egy konjugalt hatos gyuru, amirol egy OH csoport log le. Eg es fold a ket (harom) vegyulet tuladonsagai, hatasuk. Szagra ket meterrol szeiismerem oket.
2. a DNS-t es RNS-t alkoto negy bazis mindegyike tartalmaz egy hatos gyurut... mivel minden elolenyben DNS az orokito anyag ilyen alapon semmi novenyi, allati, gomba vagy bakterium eredetu taplalekot nem szabad fogyasztaniuk?
Az egyik (minden elolenyben megtalalhato, elethez nelkulozhetetlen aminosav) a tirozin, fenolcsoprtot tartalmaz (konjugalt hatos gyuru, rajta OH) - akkor semmi feherjet nem szabad enni?
Az osztradiol nevu noi hormon is tartalmaz fenol csoprtot...
Sirjak vagy hangosan rohogjek?

skylin 2016.04.04. 20:59:27

Kedves Sándor, ez megint nagyon érdekes cikk volt. Lenne egy kérdésem ezzel a résszel kapcsolatban:
"Személy szerint nagyon örülnék, ha lenne egy jó anyagcsere-vizsgálati protokoll, mely korai szakaszban (mondjuk a hozzátáplálás környékén) azonosítaná az anyagcsere azon gyengeségeit, amik a jövőben kockázatot jelentenek."
Ez tényleg ilyen korán, csecsemőkorban megállapítható, hogy valaki 5-10-20-30 évvel később mire lesz érzékeny? Mennyire vele született az anyagcsere gyengesége és mennyire befolyásolja az életvitel?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.05. 07:29:14

@purpledragon:

Az immunrendszer a kora gyerekkorban változik a leggyorsabban, alapvetően az érzékenységek jelentős része is ebben a korban alakul ki, maximum a tünetek enyhék, így látens marad. Enyhe tünetek esetén (pl. szénanátha) még szakemberek sem gyanakodnak élelmiszer eredetű problémára. Tudok olyanról, hogy csak a gyerekvállalással kapcsolatos problémák során jött ki, hogy enyhe fokú lisztérzékenysége van valakinek, de addig neki ezzel semmilyen gondja nem volt - ráállt diétára, hónapokon belül megfogant a baba.

A sast a tojásban a legkönnyebb elkapni - ezért lenne jó a gyerkőcöket ha nem is csecsemőkorban, de kora gyerekkorban egy kicsit alaposabban szűrni.

Azt gondolom, hogy a táplálék-eredetű érintettségből sokkal több van, mint amiről ma diagnosztizáltan tudunk, bár az is igaz, hogy a többségnek ez nem okoz olyan problémát, ami miatt diétázni kellene. és az is biztos, hogy nem jó módszer, ha mindenki elkezd "mindenmentes" irányban gondolkodni.

Munyi cica 2016.04.05. 09:18:48

@Meleg Sándor:

"enyhe fokú lisztérzékenysége van " de hogyan tudták ezt megmérni, megmondani? Vérvizsgálattal derült ki? Miért pont lisztérzékenységre gyanakodtak, hogy aztán ráálljon a diétára? Mik a tünetei az "enyhe fokú lisztérzékenység"-nek?
Akkor nem egy csomó tünetre gondolhatunk, hogy lisztérzékenység okoz(hat)ja? Lehet, hogy egy csomó embernek van, csak a tünetei alapján egyáltalán nem gondol pont erre. Mit gondoltok?

KalmanBlog 2016.04.05. 12:54:51

@Meleg Sándor: "Azt gondolom, hogy a táplálék-eredetű érintettségből sokkal több van, mint amiről ma diagnosztizáltan tudunk"

Elolvastam a legutolsó paleós cikket is, illetve ezt a kommentet. Lassan ott tartunk, hogy majdnem ugyanazt állítja, amit a paleósok. A gabona tartalmú ételekben sok a szénhidrát, ezért érdemes korlátozni a mennyiségét. És sokaknak nincsenek tüneteik, de mégis árt a glutén. Csak még a számokon vitatkoznak, hogy akkor 5-10-20, vagy 99% az, akinek nem tesz jót a glutén :-). Szerintem ha már itt tartunk, akkor felmerül a kérdés, hogy ha ennyi veszélye van, akkor az olcsóságán kívül tudnánk-e érvet mondani a gabonaevés mellett?

fordulo_bogyo 2016.04.05. 20:28:22

@KalmanBlog: És sokaknak nincsenek tüneteik, de mégis árt a paleo dieta.
És sokaknak nincsenek tüneteik, de mégis árt a husfogyasztas, kulonosen a bizonyitottan rakkelto feldolgozott husok, es nagy valoszinuseggel rakkelto voros husok fogyasztasa.
Csak epp tuneteket nem okoz, de art.
Szerintem ha már itt tartunk, akkor felmerül a kérdés, hogy ha ennyi veszélye van, akkor tudnánk-e érvet mondani a husevés mellett?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.05. 20:31:50

@Munyi cica:
A lisztérzékenységnek van olyan formája, ami nem okoz erős tüneteket, igazából a bél-irritáció is enyhe fokú. Az illető még örülhet is annak, hogy nem hízik, mert a tápanyagok felszívódása arra jó, hogy tartsa a súlyát, de emellett van egy vérszegénység, de erre sem feltétlen gyanakszik, mert hát a nőknél a vérszegénység amúgy is gyakori. Immunológiai teszttel kimutatható, de ha nem keresik, nem is találják meg.

Az, hogy pontosan mennyi embernek van és milyen fokú, azt csak tippelni lehet, mert erre tényleg találgatások, meg közhellyé vált tippek vannak. Valamiért ez nem olyan izgalmas kutatási terület, így nem erőlködik rajta senki - ami nem jó dolog, én azért nekifutnék egy szűrőprogramnak. Sőt, általánosságban 2-3 évesen az összes gyerkőcnél megcsinálnám, valamelyik státuszvizsgálatba ez simán beférne.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.05. 20:45:57

@KalmanBlog:

A paleoban vannak jó ötletek és ha nem ment volna el bulvár irányba, és a paleo oldalról konstruktív vitakészség jelent volna meg, nagyon sokat lehetett volna belőle kihozni.

"Csak még a számokon vitatkoznak, hogy akkor 5-10-20, vagy 99% az, akinek nem tesz jót a glutén"

Ez a kérdés azért nem elhanyagolható :)

"ha ennyi veszélye van"

Azért a veszély megítélése elég rugalmas kérdés. Ha evolúciós szemszögből néem, akkor a gabonafogyasztó népesség hozzjutott egy olcsó, nagy mennyiségben előállítható, jól tárolható, magas energia-tartalmú élelmiszerhez, amihez a vadászó-gyűjtögető társai nem. Ki is szorították őket történelmi léptékben pillanatok alatt. na most ezzel szemben a gabona okozta "veszélyek" (ha reálisnak tartom a glutén okozta problémákat) csak akkor okozta életminőség romlást vagy halálozást növelő kockázatot, amikor az ember (leszámítva a 20. század végét) más okból rég elhalálozott volna. Ugyanez igaz a tejre és sok más ma használt élelmiszerre.

Az most egy külön téma, hogy a 21. században, amikor már azon megy a vita, hogy lehet az emberi élettartamot 60-70 év felett is jelentős funkciócsökkenés nélkül kitolni - itt már viszont teljesen más szempontok érvényesülnek, mint amit a paleo szemléletben meg lehet vitatni.

Eegyébként a paleo két helyen csúnyán bebukja a saját szempontjait: a hal és a tojás fogyasztása elvileg nagyon hosszú történelemre tekint vissza, ehhez képes gyakori allergének. ha az alkalmazkodás olyan egyszerű lenne, akkor nem lenne szabad ma ilyennek előfordulnia, szórványos újkori mutációk okozta eseteket leszámítva.

Spidy.hu 2016.04.05. 22:21:06

Én egy kicsit megértem Kertész Nikoletta Zita-t. Iszonyatosan nehéz neki, és kapaszkodik mindenbe, ami reményt ad.
Egyébként még egy fizikailag hatástalan terápia is segíthet nekik, a placebo hatás rajta keresztül is tud érvényesülni.
Ráadásul a szertő is írja, hogy a táplálkozás lehet, hogy javít az autizmuson, csak nincsenek korrekt tudományos kutatások. Akkor viszont sokat nem veszíthet...

klebsiella · http://zsofiadel.blog.hu 2016.04.05. 22:38:00

@Spidy.hu:
Ez igaz, magam is tapasztaltam, van az a fázis, amikor az ember mindent odaadna a "gyógyulásért". Az anyán keresztül érvényesülő placebo hatásban is egyetértek. De!
Ez korántsem gyógyulás, ráadásul jó részére még az a "valamilyen, nem kellően bizonyított" hatás (ami koránt sem jelentkezik minden autista esetében, sőt) szintjét sem éri el. Így viszont hamis reményt kelt, ez pedig időt, előforrást és pénzt von el ezektől a családoktól. Mi több, veszélyes is lehet!
Igazát pedig arra alapozza, hogy ő autista gyereket nevel és emiatt senki sem tudhatja ezt jobban, illetve hogy külföldön is csinálják ezt.

fordulo_bogyo 2016.04.06. 05:00:11

@Meleg Sándor: Nem gondolom, hogy genetikai (mutacios) eredetu az allergia. Az immunsejtek specializalodasa nagyon erdekes kerdes, nem orokoljuk az osszes idegen-felismero specifitast (messze nincs is annyi genunk osszesen, ahanyfele kulonbozo ellenanyagot keszit az immunrendszerunk), az egyed fejlodese soran elemekbol lego elemek osszerakasahoz hasonloan, vakon, talalgatva kesziti oket a szervezet, es utobb eldoba azokat, amelyek sajat elemeket ismernek fel, vagy mas olyat, amit nem kene.
"ehhez képes gyakori allergének. ha az alkalmazkodás olyan egyszerű lenne, akkor nem lenne szabad ma ilyennek előfordulnia, szórványos újkori mutációk okozta eseteket leszámítva."

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 07:04:19

@fordulo_bogyo:

A glutén és kazein érzékenység jól definiálható HLA típusokhoz köthető, a glutén érzékenyek 95%-a két típusból jön. Az ugyanakkor igaz, hogy a két genetikai változatból nem lesz mindenki tünetet produkáló glutén érzékeny - itt jönnek be a környezeti hatások (pl. a hozzátáplálás kérdése, korai bélflóra kialakulása, stb - itt viszont nagyn kevés konkrétum van).

Ami érdekes, hogy tojás érzékenységnél nem találtam ilyen típusos genetikai mintázatot, a hisztaminnal kapcsolatos érzékenység meg teljesen más profilú.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 07:06:03

@Spidy.hu:

Aki veszíthet, az a gyerek. Egy szelektív étkezésre hajlamos személynél lekorlátozzuk szükség nélkül az étrendet, az hiánytünetekhez, fejlődési zavarokhoz vezethet. Ha a szülő teletömi vitaminokkal, étrend-kiegészítőkkel, akkor talán nem, de azért az autista személyek jelentős része valószínűleg nem érzékeny az ég és föld összes tápanyagára.

KalmanBlog 2016.04.06. 12:42:24

@Meleg Sándor: A hal és a tojás valóban elgondolkodtató kérdések.

Ha lehet még a gluténen lovagolni, akkor lenne még egy kérdésem. A paleósok azt szokták állítani, hogy a 60-70-es években a búzák nemesítése miatt a gabonák gluténtartalma jelentősen (többszörösére, de a konkrét számokra nem emlékszem) nőtt. Ez őn szerint is így van, vagy ez tévedés? És ha így van, akkor érdemes-e ezzel számolnunk?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 13:28:00

@KalmanBlog:

Erről nincs információm, megpróbálok utánajárni, többszörös változást nehezen tartok elképzelhetőnek, mert az jelentősen megváltoztatta volna a pékáruk gyártástechnológiáját.

Ha változott is, akkor sincs sok jelentősége, aki érzékeny rá, annak egészen kis mennyiségek elegendők a tünetek kiváltáshoz, mindegy, hogy napi szinten 10 vagy 20 gramm a bevitel.

Munyi cica 2016.04.06. 15:34:00

@Meleg Sándor:
Sándor, köszönöm. Ez a fajta lisztérzékenység, amiről nekem írtál (vérszegénység, nem hízik) kimutatható vérvizsgálattal (transzglutamináz szöveti antitestek, vagy micsoda:) ? Vagy ez csak tapasztalati kérdés, tehát nem mutatja ki a vérvétel?
És ha felnőtt korban alakul ki? Vajon kimutatja ezt a vérvétellel történő vizsgálat, mert mi van, ha az negatív, de mégis enyhe fokú lisztérzékeny valaki?

Másik, ezt nagyon nem értem, mit is akartál ezzel mondani:
") csak akkor okozta életminőség romlást vagy halálozást növelő kockázatot, amikor az ember (leszámítva a 20. század végét) más okból rég elhalálozott volna. Ugyanez igaz a tejre és sok más ma használt élelmiszerre." Köszi!

Munyi cica 2016.04.06. 15:36:10

@Meleg Sándor:
Amit KalmanBlognak írtál: azért nem mindegy, mert ha mondjuk 5X-öse a gabona gluténtartalma a 300 évvel ezelőttinek, akkor 5X annyit eszik egy átlagember, lehet, h. az már provokál olyan tüneteket, amit a kisebb gluténtartalom még nem nem produkált.

fordulo_bogyo 2016.04.06. 18:58:19

@Meleg Sándor: "A glutén és kazein érzékenység jól definiálható HLA típusokhoz köthető, a glutén érzékenyek 95%-a két típusból jön. Az ugyanakkor igaz, hogy a két genetikai változatból nem lesz mindenki tünetet produkáló glutén érzékeny" - sot, ha jol tudom, a tulnyomo tobbseguk nem lesz az. Ez egy hajlamosito tenyezo, de nem determinans.
Ilyen esetekben nem mukodik a szelekcio, az evolucio.
Azok a HLA tipusok mas okbol valoszinuleg elonyosek, igy josolhato a fennmaradasuk.
Meg a nyilvanvalo elony (laktoz emesztes) genetikai mutacioja is csak nagyon lassan es csak korlatozott korben terjedt el, ehhez kepest egy enyhe, alig definialhato erzekenyseg, ami az utodok szamat es sikeresseget nem befolyasolja, nem komoly szelekcios ero.

fordulo_bogyo 2016.04.06. 19:02:32

@Munyi cica: Epp az az erv, hogy ez egy binaris dontes: vagy erzekeny valaki, es akkor keves is reakciot valt ki, vagy nem, es akkor sok sem okoz semmi problemat.
"ha mondjuk 5X-öse a gabona gluténtartalma a 300 évvel ezelőttinek, akkor 5X annyit eszik egy átlagember, lehet, h. az már provokál olyan tüneteket, amit a kisebb gluténtartalom még nem nem produkált."

Nekem mondvacsinalt problemanak tunik a glutenerzekenyseg. OK, vannak, akik valoban nem toleraljak. Mennyien vannak a nepsseg szazalekaban? A tobbi csak divatbol meglovagolja.

fordulo_bogyo 2016.04.06. 19:13:06

@KalmanBlog: Ez egy nagyon meglepo allitas, es igy nagyon eros bizonyitekot igenyelne:
"Ha lehet még a gluténen lovagolni, akkor lenne még egy kérdésem. A paleósok azt szokták állítani, hogy a 60-70-es években a búzák nemesítése miatt a gabonák gluténtartalma jelentősen (többszörösére, de a konkrét számokra nem emlékszem) nőtt."
Ha lehet még a gluténen lovagolni, akkor lenne még egy kérdésem. A paleósok azt szokták állítani, hogy a 60-70-es években a búzák nemesítése miatt a gabonák gluténtartalma jelentősen (többszörösére, de a konkrét számokra nem emlékszem) nőtt.

nogluten-noproblem.com/2014/03/has-the-gluten-content-of-wheat-increased-over-time.html

Ha megnezed az abradt, 1908 es 2010 kozott nem valtozott jelentosen:

nogluten-noproblem.com/wp-content/uploads/2014/03/WheatGlutenContentOverTime.png

Gondolj bele: a buza 13% feherjet, 71% szenhidratot tartalmaz.
ha ketszeresere-haromszorosara nott volna a feherje (gluten), akkor jelentosen kellett volna csokkenjen a szenhidrat tartalom, 71-rol 58 vagy 45%-ra... low carb buza??? Errol ugy nem olvastal, pedig ha igy lenne, akkor a paleo eppenseggel az uj buza fogyasztasara kene osztonozzon...

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 19:41:53

@fordulo_bogyo:

A HLA-DQ8 esetében vizsgálták, ott a gluténfogyasztó népeknél csökkent az előfordulási arányuk. Annyira erős szelekciós nyomás nincs, mert a gének átadását nem nagyon befolyásolja, nem okoz olyan egészséügyi problémát, ami a sikeres szaporodás előtt véget vetne az egyed karrierjének.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 19:45:40

@Munyi cica:

Sztenderd vérvétel nem mutatja, mert nem néznek immunológiai paramétereket. Általában IgG tesztet csinálnak, az mutatja ki.

Én nem tudok olyan esetről, ahol felnőtt korban alakult volna ki glutén-érzékenység. Az, hogy akkor veszik észre, a kialakulásról nem sok mindent mond. Laktóz érzékenységnél van olyan, hogy más folyamat eredményeképpen jelenik meg (valamilyen gyulladás), de a kiváltó ok elmúltával ez is eltűnik.

A tejfehérje és tojásérzékenység pedig kifejezetten gyerekkori történet, döntően 5 éves korig megszűnik, ha tartják az eliminációs étrendet.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.06. 19:48:03

@KalmanBlog:

ha már glutén. Ha a történelmi távlatokat nézzük, akkor lehet egy olyan forgatókönyv is, hogy a glutén aminosav-sorrendje úgy változott meg a gabonafélékben, hogy arra nagyobb affinitással harap rá az immunrendszer. Ez valószínűbb forgatókönyv, mint a mennyiség többszörös változása, bár erre sem tudok konkrét igazoló adatot.

Munyi cica 2016.04.06. 21:03:19

@fordulo_bogyo:
Hát...nem tudom, hogy a mennyiség számít-e. Mindenesetre régebben nem volt ennyire búzaközpontú a táplálkozás, az is igaz. Sokkal változatosabb volt, sokféle nem gluténes gabonát is fogyasztottak, nem úgy, mint ma (kukorica, köles, hajdina). De nem biztos, hogy bináris döntés, mert még a valódi lisztérzékenyeknél is van egy minimális határ, ha jól tudom, Sándor biztos jobban tudja, ami alatt még tolerálják.

A low-carb búza :-D....hehe, nagyon jó felvetés, tök logikus, amit mondasz. Végül is akkor a CH szempontjából jobb az újabb kori búza, ez igaz :).

Munyi cica 2016.04.06. 21:04:41

@Meleg Sándor:
Köszi, Sándor, értem. Ezt nem tudtam, hogy a felnőtt korban észrevett érzékenység is gyerekkorban alakul ki.

fordulo_bogyo 2016.04.07. 03:47:38

@Meleg Sándor: Az erzekenyseg tul altalanos, magaba foglalja az "intoleranciat" amikor valamit nem kepes emeszteni az ember (enzimhiany, pl laktoz) es az allergiat, amikor immunreakciot valt ki az a valami. Ha javasolhatom, hasznaljuk a specifikusabb kifejezeseket.

" Ha a történelmi távlatokat nézzük, akkor lehet egy olyan forgatókönyv is, hogy a glutén aminosav-sorrendje úgy változott meg a gabonafélékben, hogy arra nagyobb affinitással harap rá az immunrendszer." - erdekes , de szerintem alap nelkuli feltetelezes, ha nem haragszol meg erte. Nagyon valoszinutlennek tartok egy ilyen _altalanos_ valtozast. Elvileg termeszetesen nem kizart, de nagyon-nagyon meg lennek lepve.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.07. 07:05:04

@Munyi cica:

"nem volt ennyire búzaközpontú a táplálkozás" - gyakorlatilag a neolitikus kortól minden vallási-kulturális rendszer erősen kötődik a gabonafélék termesztéséhez, ez erősen jelzi, milyen szerepet töltött be az életben. Hogy jelen voltak a nem glutén tartalmú növények is, az tény, de jelentőségük nem érte el az élelmezésben a hagyományos gabonákét. Épp most éljük azt a kort, amikor kezd talán visszaszorulni a gabonafélék fogyasztása azzal, hogy más élelmiszercsoportok tömeges előállítása és fogyaszthatósága lehetővé vált.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.07. 07:07:57

@fordulo_bogyo:

Igen, az érzékenység fogalma elég maszatos, most trehánykodtam egy kicsit.

"aminosav-sorrend" - érdekes lenne megvizsgálni a kérdést, próbálok rá forrást keresni. Drasztikus változásnak nem látom nagy esélyét, de azért itt egy erősen nemesített növényről van szó, ki tudja, mi tötént ez alatt.

Munyi cica 2016.04.07. 15:39:04

@Meleg Sándor:
Nagyjából ezt mondom én is, de a neolitikum kezdetén és még az ókorban is nem a búza volt a fő gabona, inkább az árpa, köles, később a zab, északon, én úgy tudom. (Bibliában is az árpakenyér, Ezékiel-kenyér szerepel ). De mindegy is, volt azért gluténes is, pl. az árpa, rozs, legföljebb nem annyi. Ez régiónként változott, egyik helyen az egyik gabona volt jellemző, máshol meg másfajta. Most is vannak, ahol pl. a teff, vagy quinoa, kukorica a jellemzőbb, nem a búza.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.07. 19:06:14

@Munyi cica:
Az árpa tartalmaz glutént, az északi területeken (ahol később terjedt el a gabonatermesztés) a rozs szintén tartalmaz. Amerikában, ahol pl. a gluténmentes kukorica volt az alap, ott a glutén bevezetése nagyobb gond a mai napig.

en.wikipedia.org/wiki/HLA-DQ8

fordulo_bogyo 2016.04.08. 00:30:43

Kiegeszites: a gluten nem egyetlen feherje egy aminosavsorrenddel, hanem sokfele feherjenek a kevereket nevezik glutennek.
Gluten(ek) = prolaminok (a buzaban a gliadinok) es glutelinek
en.wikipedia.org/wiki/Gliadin
pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/17787981#section=Synonyms
Nagyon rovid peptidnek tunik...?
L-Glutamine,L-tyrosyl-L-prolyl-L-glutaminyl-L-prolyl- (9CI) mindossze 5 aminosav!
Tenyleg ez az?
Osszezavarodtam, azt hittem feherjektol van szo (szamomra egy feherje 50-200 aminiosavbol all).

Munyi cica 2016.04.08. 19:33:55

@Meleg Sándor:
Persze, tudom én azt régóta, hogy árpa, rozs gluténesek, de ez még nem változtat azon, hogy régebben nem volt ennyire búzaközpontú a táplálkozás, pl. pár ezer évvel ezelőtt. Meg földrajzi helyenként eltérő gabona volt a jellemző. Érdekes, hogy ahol nem szoktak hozzá (amit említesz, Amerika, főleg Mexikó, kukorica), ott problémásabb.
Valamiért azt gondolom, hogy az árpa, rozs kedvezőbb tulajdonságúak, mint a búza.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.09. 17:29:04

@Munyi cica:

Az árpa és rozs annyiban kedvezőbb, hogy olyan helyen is megterem, ahol a búza nem, cserébe a terméshozama kevesebb volt.

fordulo_bogyo 2016.04.10. 18:19:51

@Munyi cica: Az elobbi hozzaszolasom fenyeben ugy sejtem, hogy gluten es guten kozott jelentos kulonbsegek vannak. Meg egy fajon belul is tobbfele gluten van.
A biologiai hatas az aminosavsorrendtol fugg es az kulonbozik a kulonbozo fajokban. A buza egyik glutenjet tartjak az arra erzekeny egyenek szamara veszelyesnek. A buza tobbi glutenje valoszinuleg OK...
Erdemes lenne alaposabban utanaolvasni, ha valakinek fontos/felelmetes a gluten, hogy konkretan mirol van szo.

Munyi cica 2016.04.10. 20:18:54

@fordulo_bogyo:
Köszi, bogyó az észrevételt, nagyon érdekes, amit mondasz, ezt nem is tudtam. Még az is lehet, hogy az árpa és rozs gluténje kedvezőbb, ez is teheti kedvezőbb hatásúvá ezeket a gabonákat.

Munyi cica 2016.04.10. 20:20:08

@Meleg Sándor:
Én nem a termesztésre gondoltam, hanem a tápértékére, hatására a szervezetben.

fordulo_bogyo 2016.04.10. 23:28:51

Itt egy (szamomra bizarr) cikk, kiindulasnak ez is jo lehet, a vegen talalhato refernciakat kene kovetni... az, hogy a glutamint Gin-nek roviditi, az tobb mint gyanus a szamomra... Gln az elfogadott harombetus kodja a glutaminnak biologiaban.

Munyi cica 2016.04.11. 10:02:33

@fordulo_bogyo:
Köszi, de hol a cikk :-)? Késő este volt már, látom, biztos fáradt voltál :).

fordulo_bogyo 2016.04.11. 17:44:11

@Munyi cica: Valoban, bocs, koszi, hogy szoltal, erre gondoltam:
www.csaceliacs.org/amino_acid_sequences.jsp

es ha mar ujra raneztem, itt egy komolyabb cikk is:
www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0740002006001535

Munyi cica 2016.04.11. 20:57:19

@fordulo_bogyo:
Köszönöm az olvasnivalókat! Gin-Gin. :)

Munyi cica 2016.04.12. 21:23:51

@fordulo_bogyo:
Hát..hmmm...nem érzem, hogy sokkal okosabb lennék. Igazából nem tudtam meg, hogy vajon jobb-e az árpa, rozs gluténja, mint a búzáé. De nem baj.

fordulo_bogyo 2016.04.12. 22:02:04

@Munyi cica: Ha valamelyik bajt csinal neked, akkor azt keruld, ha nem, akkor elvezd oket, felvaltva, valtozatosann, izlesed szerint.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.04.14. 16:38:11

@Munyi cica: Nem ezt írta, csak annyit, hogy nem tudjuk biztosan, hogy felnőtt korban alakul ki. Tudok olyanról, akinek felnőtt korban (40+)diagnosztizálták "komoly" kritériumokkal - biopszia + antitest. Neki előtte voltak is tünetei kb. fél évvel.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.04.14. 16:43:46

@Meleg Sándor: Az IgG teszt az én utánajárásom szerint nem azt mutatja ki, hogy mire "érzékeny", hanem, hogy miket evett az utóbbi időben. Nem a valódi allergiával van korrelációban, hanem a fogyasztott ételekkel. Általában nem ad 2x ugyanolyan eredményt. Miért is mutatna? Hogy kerül a tojás, búza stb, a VÉR-be? vérből, IgG-n alapul a kimutatás.
A teszt rendszerint nincs validálva, stb. Ez is csak egy lehúzás.

fordulo_bogyo 2016.04.14. 17:48:22

@Epikus SZTK: Ugy gondolod, hogy tojas, buza stb ellenes IgG talalhato egy nem allergias, egeszseges ember vereben az adott elelmiszer fogyasztasa utan?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.04.14. 19:14:17

@Epikus SZTK:

Ha erről esetleg lenne részletesebb forrás, megköszönném. Most nagyon divatosak az IgG tesztek, de gyanúsan sok mindenre gyanúsan sokan érzékenyek.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.04.14. 20:58:12

@fordulo_bogyo: Kizárt, hogy ezek elleni IgG-k legyenek a vérben. Ha abból indulunk ki, hogy a fehérjék nagyjából aminosavakra bomlanak az emésztőrendszerben és így szívódnak fel, akkor már rég nagyon nagy baj lenne, ha egész fehérje formájukban megjelennének, ami ellen a szervezet védekezés képpen IgG-t trmelne. Bajt jelezne, ha így fel tudnának szívódni - több okból is. A szénhidrátok (cukrok) is csak monoszaharid formájában szívódnak fel, épp ez a probléma lényege a tejcukor intolerancia esetében. Olyan bélszakaszhoz is eljut a laktóz, ahol "normálisan" nem szabadna eljutnia. (Nem neked írom, mert tudom, hogy tudod - Sándor meg pláne tudja, de úgy gondolom nem lehet elég sokszor leírni. )

fordulo_bogyo 2016.04.14. 21:41:41

@Epikus SZTK: Egyetertek, hogy egeszseges emberek esten nem szabad etelek alkotoi elleni ellenanyagoknak lenni a verben, de az allergia ("erzekenyseg") eseten ugy gondolom, hogy epp az a baj hogy ezek ott vannak.
Igen alapertelmezesben a feherjek aminosavakra bomlanak, de ha igy lenne, akkor nem letezne etelallergia semmilyen feherjere.
Valoszinuleg (nem szakmam, csak intelligens talalgatas) reszlegesen lebontott feherjek kis mennyisegben bejuthatnak a veraramba, vagy barhova, ahol talalkoznak az immunrendszerrel az allergias szemely eseten, es igy valtanak ki immunvalaszt. Az immunfelismereshez nem szukseges a teljes feherje, elegendo annak egy kis reszlete (epitopja).
Mashogy nem tudom elkepzelni a taplalkozassal bevitt feherjek elleni allergiat.

Epikus SZTK · http://www.oek.hu/oek.web 2016.04.15. 08:01:10

@fordulo_bogyo: Persze, egészséges emberekre gondoltam én is, mivel jelenlegi elképzeléseink szerint az emberek többsége ezen a téren egészséges.
Hogy részlegesen lebontott fehérjék, azaz polipeptidek bejuthatnak a véráramba, az igen valószínű. Sőt, elképzeléseim szerint pont újszülött/csecsemőkorban ez még valószínűbb, hiszen valószínűleg nincsenek még teljesen kifejlődve a "határvonalak"/barrierek, ugyanúgy, ahogy a vér/agy gátnál sem pl. Hogy idősebb korban ezek alapján mennyire elfogadható ez az ún. leaky gut "szindroma", azt még nem tudom, nem olvastam meggyőző érveket mellette. Nekem is van erről egy elképzelésem, de még nem néztem utána, lehet, hogy valaki már meg is csinálta.
Az említett teszt(ek)et, ha valaki laikus megnézi, azt látja, azaz könnyen úgy értelmezi (hiszen ezt sugallja az eljárás), hogy tök jó, kimutat egy rakás ételallergiát, holott ez nem igaz. Az első felsorolásban ott van pl. a rozs, zab, búza, glutén, árpa. Ismertem olyat, akinél a glutén pozitív volt, a búza nem, holott liszt tartalmú ételek után tök ekcémás lett. Persze lehet mondani, hogy a búza fehérjekivonata nem tartalmazta, de ez - legyünk őszinték -, nem valószínű. Személy szerint nem hiszem, hogy különösebben nagy figyelmet fordítanának a kivonatok tisztaságára, hiszen a cél a profit, nem az alaposság. A kapott eredményre is így érdemes tekinteni. (Pedig feltételezem, hogy ennyi pénzből akár még jól/korrektül is meg lehetne csinálni.)

noirp 2016.04.15. 16:21:45

@fordulo_bogyo: szerintem az illető keveri a "fenolos szerkezetű/típusú vegyület" fogalmát magának "a" fenolnak a fogalmával. ámbár a jóég tudja.

R2D2 & C3PO 2016.10.20. 08:24:09

Azért, míg nem vizsgálnak automatikusan allergiára, intoleranciára merészség bármit így kijelenteni... Egy mezei háziorvosnak pedig eszébe sem jut..
És - valljuk be - semmi jelentősége, hisz mindenki elkerüli azokat az ételeket, amitől rosszul van.
Plusz rám más hatású a mennyiség, illetve a feldolgozottsági szint is...

R2D2 & C3PO 2016.10.20. 08:45:09

Ja. Tök jó lenne, ha automatikusan szűrnék a népességet, születéskor. Hisz a jelenlegi állásppnt szerint esetleg csökkenthető a koclázat. Laktóz intol-nál mondjuk a születést követő 2 hétben kéne tehéntenet adni... Mire megtudod, 30 vagy legalább!

R2D2 & C3PO 2016.10.20. 08:46:09

Bocsi az elgépelésekért. :P

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.10.20. 09:09:25

@R2D2 & C3PO:

"mindenki elkerüli azokat az ételeket, amitől rosszul van" - az enyhe fokú esetekben az a gond, hogy nehezen köthetők az élelmiszerek a tünetekhez. részben a késleltetett reakciók miatt, részben a tünetek enyhe, illetve atipusos volta miatt. Egy élelmiszerben több potenciális problémaforrás lehet, amiket jó azonosítani, különben túlzott mértékben csökkenhet a fogyasztható élelmiszerek köre.

"más hatású a mennyiség, illetve a feldolgozottsági szint" - több ilyen intolerancia létezik, pl. a laktózra kifejezetten jellemző. A laktáz aktivitás részlegesen megmaradhat a laktóz-érzékenyeknél is, ami azt jelenti, hogy kis mennyiségben nem okoz problémát (pl. fermentált termékekben - de itt a gyártástechnológia beleszól erősen a fennmaradó laktóz mennyiségébe), de a magas laktóztartalmú élelmiszerek (tej) már komoly gondot okoznak.

"Tök jó lenne, ha automatikusan szűrnék a népességet, születéskor" - ha nem is születéskor, de kora gyerekkorban, a hozzátáplálási időszakban fontos lenne. Pont a laktóz aminél ez nem feltétlen működik, mert a laktáz-akitivitás felnőtt korig tartó időszakban bármikor változhat - van akinél csak a kora felnőttkorban alakul ki az intolerancia.

as.vadmeggy 2016.10.31. 17:27:01

Korrekt cikk. Most már átolvastam mindegyik autizmus-étrend írásodat és nagyon meghatottak. Néha olyan érzésem van, hogy a sorstársak 'kísérleti egerek', főleg a gyerekek... mindenfélét kipróbálnak rajtuk a szülők (nem mind persze), hátha valami beválik. Akad egy csodabogyó. AS-ént csak a komoly agymunkát és tanulást ismerem az emberi természetet vizsgálva (kommunikáció-gesztusnyelv-kultúra kombó, rengeteg megfigyeléssel) amit én szupermatematiaki képletnek hívok. Nekem gyerekként csak menzatea volt literszám, menzakaja és tipikus házikoszt otthon.... meg nagyiék tanyasi csirkéje....Sajnálom azokat a gyerekeket, akik feleslegesen mennek keresztül olyan étrendi hercehurán, amin esetleg nem is kéne. Jobb esetben ezeknek a gyerekeknek az energiáit nem egy étrend befogadására pazarolnánk, hanem egyéb részképességek fejlesztésére...bár ki tudja lehet ez nem megterhelő nekik. Innen bentről nézve sztem inkább az, mint nem az.
süti beállítások módosítása