Alternatív étrendek – I. rész
2013. november 18. írta: Meleg Sándor

Alternatív étrendek – I. rész

A blog leírásban és az első posztban is ígértem, hogy az egyik fő csapásvonal az alternatív étrendi irányzatok boncolgatása lesz. Nem szeretném sokáig tétlen várakozásra ítélni a téma iránt érdeklődőket, de mielőtt konkrétan egyik vagy másik diéta elemzésébe belefognánk, kénytelenek leszünk egy kicsit „alapozni”. Ennek során néhány általános kérdést szeretnék részletezni, melyek tisztázásával reményeim szerint a későbbi írások sokkal érthetőbbek lesznek.

A különböző divat- és alternatív étrendi rendszerek összegyűjtése és áttekintése a területen jártas szakembernek is nehézkes, egyáltalán nem tudok azon meglepődni, hogy a témában nem járatos, laikus olvasók belegabalyodnak a témába. Akár a nemzetközi, akár az ehhez gyors ütemben felzárkózó hazai étrendi kínálatot nézzük, aktuálisan tucatnyi étrend éli mindig pár éves virágkorát, de ezen felül minimálisan 40-50 apróbb irányzat van jelen (és toboroz híveket) folyamatosan, és ha csak a fontosabb oldalhajtásokat is számoljuk, akkor bőven 100 felett járunk. Jól mutatja a jelenség mélységét a hazai könyvkínálat: az Alexandra 200, a Libri 324, a Bookline 524 találatot adott táplálkozás témában – ezek csak az aktuálisan elérhető készletet jelentik. Ehhez adjuk még hozzá a világhálón elérhető sok ezernyi weblapot, blogot, milliónyi étkezési témájú cikket – egyszerűen követhetetlenné válik a változatosság.

dietak.jpgLegyünk őszinték, ki tud a rengeteg, egymásnak is ellentmondó ajánlás között eligazodni?

Az alternatív étrendi rendszerek összevetését, értékelését megnehezíti, hogy gyakorlatilag semmilyen olyan közös nevezőt nem találunk, ami mentén össze lehetne őket hasonlítani, de önmagában véve rendívül ritka az ilyen célú kezdeményezés is. Ahhoz, hogy ezeket az irányzatokat, módszereket el tudjuk helyezni a világban, mindenképpen kell, hogy egységes értékelési szempontrendszert találjunk, erre én a „hagyományos” dietetika rendszerét fogom alkalmazni.

A blog szórakoztató értékéből némileg veszítve némi szakirányú ismereteket kell átadnom ahhoz, hogy a későbbi érthetőek legyenek. Úgy gondolom, hogy mégis érdemes ilyen részletekkel fárasztani a kedves olvasót, mert amellett, hogy be tudom mutatni a dietetika egy igen érdekes részét, egyúttal az alternatív irányzatok fontos jellemzőit is láttatni tudom.

A dietetika esetében alapkövetelmény, hogy az alkalmazott étrendek egy szempontrendszerben tárgyalhatóak és kezelhetőek legyenek, ez az Egységes Diétás Rendszer (EDR). Ebből kiindulva az alternatív étrendek elemzésének fő irányvonala  következő lesz:

1.) Energia és tápanyag-összetétel meghatározása

Minden esetben tisztázni kell az étrend alkalmazási feltételeit, illetve ez alapján azokat a tápanyag értékeket, amiket az étrenddel el akarunk érni. Minimálisan a napi energia-, fehérje-, zsír- és szénhidrát-bevitelt meg kell adni, az étrend jellegétől függően ezen belül lehet tovább pontosítani (pl. állati-növényi összetevők aránya), illetve a lista tovább bővíthető, pl. a rostanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felé.

A kiindulási alap mindig a korcsoportnak megfelelő, egészséges személyeknek szóló étrendi ajánlás (erről még később lesz szó). Ha egy területen nincs jelezve az eltérés, akkor az itt található irányelvek az érvényesek.

Az alternatív étrendi irányzatok egyik fő ismertető jele, hogy nagyon ritkán határozzák meg az étrend ilyen irányú ajánlásait, sokszor csak következtetni tudunk ezekre. Ennek egyik oka, hogy az alternatív étrendeket a legritkább esetben alkotják területen járatos szakemberek. Másik oka, hogy még a tudományos köntöst öltő irányzatok sem merik az olvasókat ilyen teoretikus ismeretekkel, adatokkal sokkolni, sokkal hatásosabb, ha egyből gyakorlati jellegű információkat adnak át.

Fontos jellemzője még az alternatív irányzatoknak az „univerzalizmus”: amíg a dietetikában használatos étrendek életkorra, élettani és egészségügyi állapotra szabva kerülnek meghatározásra, addig az alternatív irányzatok világában ugyanaz az étrend egyformán ajánlott az egészséges személyeknek korcsoporttól, élettani állapottól függetlenül és „természetesen” mindenféle anyagcsere-állapotú betegségre is gyógyírt nyújt egyben.

alkaline_diet.jpg

A lúgosító étrend kiváló példa a univerzalizmusra: képviselői szerint ugyanaz az étrend bármilyen betegséget rövid távon meggyógyít...

 

2.) Ételkészítési eljárások meghatározása

Fontos egy étrend meghatározása során, hogy tisztázzuk az ételek elkészítési módját, ami az étel állagától (darabos, pépes, folyékony), a sütés-főzés rejtelmein át a fűszerezésig (pl. kímélő fűszerezésű) terjedhet. Mivel ezek a szempontok első sorban gyógyétrendeknél kerülnek fókuszba, általában keveset hallunk róluk.

Az alternatív étrendeknél az ételkészítési eljárásokra vonatkozóan nincs egységes rendszer, általában változatosan, ötletszerűen tesznek ajánlásokat (ha tesznek): egyik oldalon még a hőhatásra elpusztuló élő enzimeket gyászolják, következőn már wokban pirítanak zöldségeket. Van ugyanakkor néhány étrend, ahol az ételkészítés kiemelt szemponttá vált, ilyen például a nyerskoszt, aminek már van vegetáriánus és paleolit változata is (pontosabban a paleolitnak van nyerskoszt változata...).

raw_paleo.jpgA nyers paleolit étrend egy fogása. Nyamm...

3.) Egyes nyersanyagcsoportok alkalmazási feltételei

A gyakorlati megvalósítás szempontjából fontos, hogy az egyes élelmiszercsoportokra alkalmazni tudjuk az étrend irányelveit.E területen vagy önállóan alkalmazunk válogatásra vonatkozó szempontokat, vagy a korábban már rögzített, tápanyagokra vonatkozó irányelveket alkalmazzuk.

Egyes esetekben ez a hagyományos dietetikában is lehet önálló szempont, pl. tojásallergia esetén a tojás és tojástartalmú élelmiszerek, ételek kizárásra kerülnek az étrendből. Az alternatív oldalon jó példa a szemivegetáriánustól a vegetáriánus étrendig terjedő skála, ahol a hús, a hal, a tejtermékek és a tojás az, ami változattól függően kizárásra kerülhet az étrendből, s ezen esetekben ez lesz az étrend jellegadó tulajdonsága.

A nyersanyagcsoportok válogatására minden alternatív étrendi irányzat fő vonulata. Ez a legegyszerűbb, leggyakorlatiasabb megközelítés: ezt és ezt ehetsz, azt és amazt nem – laikusok számára ez az, ami könnyen megfogható. Valljuk be: sokkal egyszerűbb a húsevéstől eltiltani valakit, mint hosszasan ecsetelni a belsőségek purin-tartalmának anyagcseréjét és hatásait…

gluten_free.jpgEgy jó példa arra, hogy a nyersanyag-válogatás fontos is lehet: lisztérzékenység

4.) Egyéb, speciális szempontok

A dietetikában is van lehetőség további, speciális szempontok alkalmazására, ilyenek lehetnek vallási előírások (pl. a disznóhús kerülése a zsidó és iszlám vallásúak körében), speciális alkalmazási szempontok (pl. diagnosztikus étrendek), különleges egészségügyi vagy terápiás alkalmazások (pl. gyógyszerek okozta interakciók elkerülés) s nem utolsó sorban a páciens egyéni ízlése, viszonyulása az étrendhez. Azt azonban rögzíteni kell, hogy általában véve nem ezek a külön szabályok a jellegadó étrendi előírások, többnyire csak árnyalják a már kialakított étrendi koncepciót.

Az alternatív étrendek ezzel szemben valóságos kincsesbányák a különleges elvárások, szabályok és megközelítések tekintetében, ez az a terület, ahol rendkívüli módon megkavarodnak a dolgok. Mi több, olyannal is találkoztam, hogy az étrend mibenlétét firtató kérdésemre, az "X étrend mindenkinek mást jelent" választ kaptam - ez azért nem könnyíti meg az ember dolgát...

Önálló kategóriát képeznek a világnézeti (vallási, filozófiai, ezoterikus) megfontolásokra épülő rendszerek, ezek meghatározó módon elméleti alapon szelektálják az élelmiszereket, ételeket. Jellemző, hogy a biológiai szükségszerűségek, tények alárendelődnek a teoretikus kijelentéseknek. Ide sorolható nagyon sok vegetáriánus irányzat.

Találkozhatunk olyan étrendekkel, amelyek EGY vélt vagy valós biológiai/biokémiai jelenséget állítanak fókuszba, és ehhez igazítják az étrendi ajánlásaikat. Az egyoldalúan összeállított étrend potenciális negatív hatásairól, ellentmondó elméleti vagy gyakorlati eredményekről vagy nem vesznek tudomást, vagy a kiválasztott szemponthoz képest másodlagosnak értékelik.  Ilyen beállítottságú például a vércsoport diéta (fedőneve AB0 terv) vagy a Zóna étrend.

Egyes irányzatokban több ilyen elgondolást egyesítenek, a fő tézis mellé időről időre felvesznek újabb és újabb (jól hangzó) szempontokat, árnyalva, módosítva, kiegészítve vagy egyszerűen csak bővítve a palettát. Ezek a szempontok lehetnek tudományosan megalapozottak (pl. ahogy a hazai paleolit mozgalom felvette a magasabb D-vitamin bevitel kérdését a készletbe), de akár teljesen fiktívek is (a Young-féle lúgosító étrend és a félreértett pleomorfizmus esete).

Fontos vonás az alternatív oldalon, hogy valamilyen módon ki kell fejezni a hagyományos dietetikától (illetve élelmiszeripartól, egészségügytől) való különállást. Ez a dietetikai ismeretek ignorálásától az egyet nem értő orvosok és dietetikusok szakmai kompetenciájának kétségbe vonásán át a gonosz egészségügyi és élelmiszeripari maffia világuralmi törekvésének hangoztatásáig terjed. Ez utóbbi gyakran fűszerezhető némi mártíromsággal (a területen tapasztalható többi érdekes "jelenséggel" később még foglalkozunk).

food_conspiracy.jpgMa már egy jó alternatív étrend meg sem lehet konspirációs mellékszál nélkül...

Nos, végére értünk az első órának. Még egy fontos tételről, nevezetesen a viszonyítási alapokat jelentő étrend jellemzőiről (ajánlásairól) kell majd szót ejtenünk és utána belevághatunk az alternatív étrendek színesen kavargó világába…

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr165636948

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Udam 2014.05.24. 23:25:31

Valószínű soha nem lesz vége ezeknek az ellentmondásos étrendeknek, mindig lesz rá kereslet. Van X számú étrend és +1 ami az úgymond hivatalos, általánosan elfogadott orvosi álláspontokat képviseli a témában. A kutatók állítanak valamit, és ezt meglehet cáfolni áltudományosan és ez sokkal izgalmasabb, merészebb, mint amikor a hazugságot teszi helyre a tudomány. Erre jön még rá az orvos-beteg kapcsolat közismert rossz állapota, az eddigi és új kutatási eredmények közlésének nem elég hatékony módja. Minden az alternatív oldal vitorlájában fújja a szelet.

Aki pedig tényleg megszeretné tudni, hogy mi neki a legjobb az szembetalálja magát hatalmas mennyiségű alternatív információval ami izgalmas, merész, már-már forradalmi képet mutat és nehézkesen elérhető, esetenként eredménye miatt elkeserítő valódi kutatási eredményekkel. Így nehéz egészséges étrendet találni, egészségesen étkezni.
süti beállítások módosítása