Kína tanulmány
2015. október 22. írta: Meleg Sándor

Kína tanulmány

T. Colin Campbell Kína-tanulmány című alkotása a növényi alapú étrend híveinek csodafegyvere. Ez nem is meglepő, mert már az alcím is azt ígéri, hogy minden idők legalaposabb étrendi vizsgálatának, kutatásának összegzését tarthatja kezében a kedves olvasó, s ha van megdönthetetlenül tudományos érv a vegetarianizmus mellett, akkor az itt megvan.

Bár maga a tanulmány, illetve a rá épülő könyv sok tekintetben tényekre épül és néhány tételben igazat is mond, a végkövetkeztetésével nem tudok egyetérteni, s ennek oka az, hogy a tényeket az alternatív étrendekre jellemző manipulatív módon tálalja/tárgyalja és egyes fejezeteiben egyáltalán nem különbözik a totálisan légből kapott elméleteket propagáló sajtótermékektől.

tanulmany.jpg

És igen: az új kiadás előszavát nem más írta, mint Ládi Szabolcs, a hazai alternatív medicina botrányoktól sem mentes egyik jeles képviselője. Ez már azért jelzi, mely fogyasztói szegmensnek adták ki a könyvet.

A KÖNYVRŐL

Szeretném megjegyezni, hogy a könyv szerkezete és fő stílusjellemzői követik a Hogyan Írjunk Bestsellert útmutatót. Vannak benne személyes lírai vallomások a virginiai farmerfiú kalandos életútjáról, drasztikus számadatok az amerikai nemzet katasztrofális egészségügyi helyzetéről, könnyen megjegyezhető tételmondatok a Legfontosabb Tanulságról („Ne egyél állati eredetű élelmiszert!”), egyszerű, de látványos diagramok. Hab a tortán a túltolt konteo, némi hatóságutálat és tudománykritika. Nyamm. Nem egyszerű néha ezek mögött megtalálni az érdemi mondanivalót. Azt ne feledjük, hogy a tényleges Kína-tanulmánnyal összefüggő tartalom a a könyvnek mindössze 1/8-át alkotja - ez pont a negyede annak a terjedelemnek, amit a konteózásra fordít Campbell.

Nem lehet elmenni (nekem egy kicsit szúrja a szemem) a vegetáriánus triumvirátus jelenléte mellett. Dean Ornich, John McDougall, Caldwell Esselstyn mindannyian a növényi alapú étrend elkötelezett hívei, elismert, nagy tekintélyű  orvosok és kutatók - olyannyira, hogy Bill Clintont is átállították a Sötét Oldalra növényi alapú étrendre, és rendszeresen fényezik egymást írásaikban. Éppen emiatt, hogy azért itt egy komoly egészségügyi szakember könyvéről van szó, kifejezetten csalódást keltőnek tartom, ez a színvonal alig haladja meg "pH csoda" című alkotásét.

 healthy2.jpg

A TANULMÁNY

Nos, ha a szívemre teszem a kezem és őszintén szeretnék mondani a könyv szakmai részéről, akkor felelősséggel csak annyit tudnék mondani, hogy fogalmam sincs, miről szól az eredeti Kína-tanulmány. Campbell olyan mesterien maszatol a tények és információk körül, hogy egyszerűen kihámozhatatlan minden olyan háttérinformáció, ami esetleg segítséget nyújtana az értékelésben. A fő üzenet az, hogy a magas fehérjebevitel, (főként ha az állati forrásból származik) gyakorlatilag önmagában is mérgező, és egyébként más patogén/karcinogén tényezők hatását is megsokszorozza. Abban azonban nagy maszatolás van, hogy pl. a bedobott patkánykísérletek milyen szinten jelennek meg a megállapításban és milyen szinten épülnek a patkány-kísérletekre és milyen szinten a Kínában végzett populációs vizsgálatokra - Az ábraanyagból, de sokszor a szövegből sem derül ki ez egy laikus olvasónak.

Mi a gond a patkányokkal?

A kutatólaboratóriumok lassan őshonos állatvilágához tartoznak a különböző tenyészett patkánykák. Ezek a kedves kis állatkák szinte minden, humán érintettségű létező biológiai kísérlet alapvető célcsoportját képezik, sok esetben külön a kísérletek kívánalmaihoz igazított biológiai jellemzőkkel bíró (pl. fokozott tumorhajlam) változatokat tenyésztenek ki. gyakorlatilag ma már a kísérleti állat jellemzői is olyan lényeges tényezőnek számítanak, amiket az adott kísérlet eredményeinél figyelembe kell venni. Jó példa erre az GMO kukoricás kísérlet, ahol a kísérletet végző csoport véres kardként hordozta körbe a világon a  hírt, hogy sikerült a nagy leleplezés: a GMO kukorica patkányokban daganatokat okozott! Aztán kicsit később kiderült, hogy az adott tenyésztörzs eleve olyan fokozott tumorhajlammal bírt, ami lényegében az egész eredményt értékelhetetlenné tette (részletek itt).

patkany.jpg

Kísérlet? Milyen kísérlet?

Egyéb problémák

Nekem szintén kicsit piszkálja a csőrömet, hogy Campbell lóugrásokban kalandozik olyan ténykérdések között, ahol nagyon meg kellene állni tisztázni a feltételeket. Pl. oldalakon keresztül szidja a magas fehérje-bevitelt, majd közli, hogy hát ez csak az állati fehérjére vonatkozik a növényi fehérjére nem - de semmilyen olyan kontroll adatot nem közöl, ami ezt alátámasztaná. Aztán pár sorral lentebb kiderül, hogy hát az állati fehérje konkrétan csak kazeint jelent, na de a patkány normál működési tartományában mikor fogyaszt kazeint? Ráadásul ezen kis kitérő után Campbell a legnagyobb nyugalommal visszatér a korábbi kerékvágásba: ismételten csak és kizárólag globális értelemben beszél fehérjefogyasztásról, s annak káros hatásairól.

 A kazein ezek szerint beavatkozik a sejtek és a karcinogének interakcióiba, a DNS és a karcinogének összekapcsolódásába, vagy a rákos sejtek növekedésébe

Hát ez így ebben a formában biztos nem igaz, már csak azért is mert az egész kazein molekula igen méretes képződmény, nem jut be olyan módon a szervezetbe, hogy ilyen hatást közvetlen módon ki tudjon fejteni (az opiát elméletbe meg most ne menjünk bele, mert ilyen tétel abban sincs). Itt lehetett volna nagyon szépen továbblökni a kérdést a részletek felé, megvizsgálni, miben különböznek a kazein és a kontrollként használt növényi fehérjék (pl. aminosavak aránya), s ennek milyen szerepe van a daganatok keletkezésében.

Annak ellenére, hogy meggyőződtem a kazein rák kialakulására gyakorolt kedvező hatásáról, óvakodom a túlzott általánosításoktól.

Óh, tényleg? Lássuk csak:

  1. 1. Egyetlen állati fehérje alapján von le következtetést minden más állati fehérjére és általában a fehérjékre vonatkozóan.
  2. 2. Patkánykísérletek alapján von le következtetést emberi anyagcserére vonatkozóan.
  3. 3. Vizsgál egy toxin és egy vírus indikálta daganattípust, majd ebből a rákos megbetegedések egészére tesz kijelentéseket.

Mi lett volna ha nem óvakodik ennyire...

És mi hír van Kínában?

És akkor végül is elbúcsúzunk a patkányoktól és (végre) eljutunk Kínába is. Még jó, hogy a könyv címe is Kína-tanulmány...

Az első csalafintaságot ott követi el Campbell, hogy nagyon gyorsan kijelenti, mely betegségeket tekinti táplálkozásfüggőnek és melyeket nem. Értem a megközelítést, de ezzel gyakorlatilag a vizsgált betegségeknél kizárja a nem táplálkozási eredetű tényezőket is - és ez nem csak bűn, hanem hiba is. A civilizációs betegségek klasszikusan sok tényezőre épülnek, és ahhoz, hogy a kínai és USA eredményeket össze lehessen hasonlítani, nagyon alaposan el kell választani ezeket a tényezőket.

A másik, hogy az étrendnek (legalábbis ebben a Könyvben) egyes elemeit emeli ki, számos olyan tényezőről nem ad infót, ami az értékelésben szerepet játszhatna. Csak azt mutatja meg, amit meg szeretne mutatni - ami szerinte nem tartozik ránk, arról hallgat.

Átfogó kritikák

Elég sokan cincálták már a tanulmány megállapításait, a lényege ennek az, hogy ha van is valami - nem az igazi. A tanulmány lényegében egy erőteljes vegetáriánus alapkoncepcióból indul és mindent ennek igazolásának vet alá - ami meg ennek ellentmond, azt figyelmen kívül hagyja.

Néhány példa:

animal_products_liver_cancer_hep_b_18.jpg

Nos, ez alapján úgy tűnik, az állati eredetű termékek és a máj rákos megbetegedése között nincs érdemi összefüggés. Nézünk még egyet:

cholesterol_liver_cancer_hep_b_18.jpg

Ugyanaz a helyzet koleszterinnél. Ezzel szemben bizonyos paraziták  jelenléte (schistosomiázis) igenis komoly kockázatot jelent - csak erről a könyvben nem sok szó esik.

schisto_colorectal_cancer_all.jpg

Ha valaki megnézi a fenti diagramok forrásául szolgáló írást (katt ide), láthatja, hogy az étrendben kultivált tényezők semmilyen érdemi hatással nem bírtak a rákos megbetegedések előfordulására. Campbell előszeretettel hasonlítja össze Kína és az USA adatait, de ez megközelítés gyorsan elvérzik, amikor a vizsgált Kínai tartományok közötti adat-összehasonlítást elvégzik: az állati fehérjét alig fogyasztó térségekben egyes daganattípusoknál brutálisan verik az állati fehérjét fogyasztó régiókat.

És annak ellenére, hogy a kritikák jelentős részben ellenérdekelt féltől (pl. paleós szerzőktől) származnak, vannak bőven korrekt áttekintések is, amik jó mély sírt ásnak Campbell művének (és azért mondjuk ki. a tény nem attól tény, hogy valaki mondja).

 

AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 8 ALAPELVE

Ha ki kellene emelni egy fejezetet, ami érdemben megmutattja, milyen álláspontot képvisel a szerző, akkor a 8 alapelvet nyugodtan fel lehet hozni.

A táplálkozás a táplálékban megtalálható számtalan anyag együttes, kombinált hatását reprezentálja. Az egész több, mint részeinek összege.

Gratulálunk, ez így van. Az emberi szervezet egy dinamikus és mérhetetlenül komplex kémiai rendszer, és mivel az ételeink is élőlényekből származnak, ez rájuk is igaz – ráadásul az élelmiszerek feldolgozása változtat az ételek kémiai tulajdonságain. A legtöbb irányzat éppen ott bukik el, hogy egy-egy komponens (legyen az anyag, vagy élettani jelenség) hatását abszolutizálja, s közben megfeledkezik arról, hogy ez egy komplex rendszerben zajlik – mellesleg Campbell is ezt teszi, de legalább tud a jelenségről.

A vitamin kiegészítők nem csodaszerek, amelyek garantálják a jó egészséget.

Itt egy újabb néma főhajtás a szerzőnek. Kissé rosszindulatúan csak annyit tudok mondani, hogy nyilván nincs érdekeltsége a vitamin-forgalmazásban…

Az állati táplálékokban gyakorlatilag nem létezik olyan tápanyag, amelynek ne lenne jobb növényi forrása is.

Ez ebben a formában nem igaz, sőt, számos nyomelem (közhelyes példa: vas) az állati eredetű élelmiszerekből hatékonyabban hasznosul, mint a növényiből, a D-vitaminnak és a B12-nek meg nincs is növényi forrása.  Annyiban korrekt, hogy a könyvben felhívja ennek a két vitaminnak a pótlására a figyelmet.

A gének önmagukban nem okoznak betegségeket. A gének funkciója csupán aktiválódik, kifejeződik. A táplálkozás pedig döntő szerepet játszik abban, hogy a jó és rossz gének közül melyek jutnak szóhoz.

Ez a halmozott melléfogások esete. Kezdjük ott, hogy nagyon sok genetikailag determinált betegséget ismerünk (pl. a veleszületett enzimhiányok igencsak népes családja, amiknek elég kemény táplálkozási vonatkozásuk lehet). Számos más betegségnél igazolt, hogy a hajlam genetikailag meghatározott - a környezeti feltételek befolyásolhatják az adott betegség kialakulásának valószínűségét, de teljesen nem írják felül a genetikai program hatásait, sok esetben még döntőnek sem nevezném. Ez nem jelenti azt, hogy a megbetegedések egyes típusainál ne lenne a táplálkozásnak kiemelt szerepe – csak ez nem általánosítható oly módon, ahogy Campbell megteszi.

Táplálkozás segítségével jelentősen befolyásolhatjuk az ártalmas kémiai anyagok kedvezőtlen hatásait.

Az addig rendben van, hogy vannak ártalmas kémiai anyagok, amiknek semmi keresnivalójuk az élelmiszerekben, vagy úgy általában az emberi környezetben. De hogy jön ehhez a táplálkozás? Lényegében nem derül ki. Campbell itt értekezik egyet a bio marhahús vs. mesterségesen előállított marhahús ellentétén: „nem járunk sokkal jobban, hogyha bio marhahúst fogyasztunk a hagyományos, kémiai anyagokkal telepumpált marhahús helyett”. Saját tételmondatát ezzel ki is végezte.

Ugyanaz az étrend, ami hatékony a betegségek korai stádiumban (a diagnózis felállítása előtt) történő megelőzésében; a betegség későbbi szakaszaiban (a diagnózis után) szintén képes lehet a folyamat feltartóztatására, vagy akár visszafordítására.

A dietetika sok esetben megkülönbözteti a prevenciós célú étrendeket, a betegségek egyes szakaszaiban alkalmazott diétáktól, pont azért, mert nem lehet ugyanazt az étrendet egyforma hatékonysággal alkalmazni minden szakaszban. Egyes esetekben a különbség tényleg nem számottevő, más esetekben viszont két állapot között ég és föld lehet a különbség, hiszen az anyagcsere is eltérhet a különböző szakaszok között.

Ha a táplálkozás valóban előnyös egy krónikus betegségben, akkor valószínűleg az egészség összes többi vonatkozásában is kedvező hatással bír.

Ez lényegében az előző pont kiterjesztett változata, de ugyanúgy nem igaz. Ilyenkor szívesen visszakérdezne az ember, hogy a Kedves Szerző melyik krónikus betegségben követendő táplálkozási rendszerre gondol? Mert hát nem ugyanazzal az étrenddel dolgozunk egy krónikus szívbetegség, egy krónikus vesebetegség vagy egy II-es típusú cukorbetegség esetén. Nyilván jó lenne egy Mindent Gyógyító Univerzális Étrend – van is erről egy jó könyvem a polcon, az Örök Élet Elixírje és a két Soha Ki Nem Fogyó Söröskorsó mellett.

A helyes táplálkozás létünk összes területén egészséget teremt. Minden rész kapcsolatban áll egymással.

Ez lényegében az 1. pont átirata – ha a szervezet kémiai rendszer komplex kölcsönhatásban lép az élelmiszer tápanyagaival, várhatóan egyetlen étrendi változtatással több anyagcsere-folyamatra hatok ki, egyeseket kívánatos irányba tudok befolyásolni, másoknál pont az ellenkezője történik. Ugyanez a történet, mint a gyógyszereknél a főhatás, a pozitív és negatív mellékhatások esetében.

profeta2.jpgMondottam néktek: ne egyetek húst, tejet, s semmi állati fehérjét, mert úgy jártok, mint a kínaiak, vagy mint Kázmér, a fehér kísérleti laborpatkány...

 

"MIÉRT NEM HALLOTTUNK MÉG ERRŐL?"

Van egy érdekes fejezete a könyvnek, ami vizsgálgatja azt a kérdést, hogy ha a növényi alapú étrend oly fantasztikus, az állati meg felér egy népirtással, akkor miért nem hallott az egyszeri ember erről? És már a kezdeteknél lehet tudni, hogy konteo rovat következik… s ímé a szentencia, aminek párja nincs:

Látni fogjuk, hogy a legtöbb dolgot az Arany Szabály irányítja: akié az arany, az hozza a szabályokat.

Nyilván megvan az alkalmazott tudomány sötét oldala, s ennek oka az, hogy a tudományban emberek dolgoznak - csak azt tapasztalhatjuk meg ezen a téren, ami bennünk van: jót és rosszat egyaránt. Hogy a századik sztorit olvashatjuk arról, hogy a Nagy Tudós hogyan szembesült ezzel, már unalmas (főként, mert az olvasók többségének az amerikai egészségügyi hivatalrendszer működése és annak visszásságai totálisan érdektelenek) és véleményem szerint egy lépést sem visz előre. Főként azért is, mert ezek a történetek se nem cáfolják, se nem igazolják az adott szerző táplálkozással kapcsolatos állításait. Ráadásul a könyv kb.1/4-e erről szól, Campbell nem egészen 100 oldalt erre áldoz fel.

 

ELLENTMONDÁSOK HÁLÓJÁBAN

Ha ma végignézünk a táplálkozási ajánlások kínálatán, rendkívül széles a választék és minden létező extrémitás, illetve a köztes állapotok mind-mind köthetők egy-egy irányzathoz. A Kína-tanulmány által felvázolt étrend egyfajta anti-paleolit étrend, ugyanakkor mindkét tábor szerint ők az Igazság birtokosai, ha az egészséges táplálkozásról van szó. Meglepően szórakoztató olvasni a Kína-tanulmány után a témában alkotó paleolit szerzők weblapjait. Ha az utóbbiak következtetéseivel nem is lehet egyetérteni, arra jók, hogy kimutassák Campbell művében azokat a kutatási hibákat, amiket bizony elkövetett - és akkor még nagyon finoman szóltunk a szelektíven válogatott és értelmezett adatokról.

Campbell láthatóan nem tud mit kezdeni azzal a jelenséggel, hogy adott étrendi tényező egyik betegség esetén kockázatcsökkentő, más esetben kockázatnövelő hatású, sőt ez változhat nemenként, életkoronként és más tényezőkkel összefüggésben is. pedig sajnos ez így van és ez éppen az általa elsőként lefektetett alapelvből, a komplexitásból fakad.

 

MIT JAVASOL CAMPBELL ÉTREND ÉS EZ MIRE JÓ?

Energiabevitel szempontjából Campbell nem határoz meg pontos céltartományt, de a leírások alapján inkább az alacsonyabb energia-bevitelű étrendek közé tartozik. Könyvében írja is, hogy az energia-bevitel korlátozása pozitív egészségügyi hatásokkal bír, s ezt nagy általánosságban el lehet fogadni.

A javasolt étrendben a fő ellenség a fehérje, ezen belül is az állati eredetű fehérje. A napi energia-bevitelhez viszonyítva a hatályos ajánlások a 12-15% körüli tartományt preferálják, ezen belül kb. fele-fele arányban javasoljuk az állati és növényi eredetű fehérjét. Campbell étrendjében a megcélzott érték 5-6% ("a teljes kalória bevitelhez viszonyítva mindössze 5-6%-nyi étrendi fehérjére van szükségünk ahhoz, hogy a szervezet rendszeres veszteségét pótoljuk"), s ezen belül az állati fehérje gyakorlatilag teljesen kizárandó.  Az 5% összességében brutálisan kevés (2000 kcal-os étrendnél 24 g fehérje!), gyakorlatilag az élettani fehérje beviteli minimum (0,6 g/ttkg) alá megy - vagyis a szervezet a külső források hiányában saját fehérjetartalékait (pl. izmok) kezdi felélni. Ráadásul betarthatatlan, mert még növényi alapú étrendben is nagyon szelektálni kell az élelmiszereket, hogy ilyen szinten le tudjuk nyomni a fehérje bevitelt.

Ami gond, az az állati fehérjék hiánya: az esszenciális aminosavakból biztos nincs elegendő az étrendben, ráadásul a jelentős megszorítás miatt  az egymást kiegészítő növények fogyasztására sincs lehetőség, pl. a szója és a száraz hüvelyesek kifejezetten magas fehérjetartalmúak, ezzel ki is esnek a potenciális étkek közül.

Összességében a fehérjére vonatkozó ajánlása nem alkalmazható, minimálisan fel kell tornászni 10%-ra, illetve testtömeg-kilogramonként 0,8 g értékre. s ha már kizárjuk az állati eredetű forrásokat, akkor nagyon oda kell figyelni a növényi források megválogatására.

A másodlagos forrása minden földi gonoszságnak a zsír, Campbell még a mai ajánlásokban szereplő 30%-os mennyiséget is önkényesen magas értéknek tartja, az ő ajánlása valahol a 20% körüli tartományra esik - s ezzel nem ő tartja a rekordot, mert örök barátja, Dean Ornish még ezt is megfelezi, ha ha alkalma nyílik rá. A 20% még akár elfogadható lenne, bár ehhez is erősen meg kell szorítani a bevitelt.

A gond a szénhidrát oldalon tapasztalható, mert a fenti paraméterek mellett az energia-bevitel 70-75%-át ebből kellene megoldani - na ez a high carb étrend, nem ami az ajánlásokban van. Ezt bevinni zöldségekből, gyümölcsökből elég macerás, tolni kell tehát gabonákat, de komoly mennyiségben. Az igen pozitív, hogy a hozzáadott cukrokat igyekszik kiiktatni Campbell az étrendből - de a napi kb. 300-500 g szénhidrát-bevitel már komoly kihívás, főleg, ha az étrendet alacsony energia-tartalmú zöldségekre és gyümölcsökre szeretnénk építeni.

cookbook.jpg

Diéta mellé jár a szakácskönyv.

ZÁRÓ GONDOLATOK

A Kína-tanulmány egy nagy kísérlet arra, hogy a vegetáriánus étrendet tudományosan is alátámasszák. ezzel önmagában nincs gond, minden étrend megpróbálja alátámasztani saját létjogosultságát azzal, hogy összegyűjti a rendelkezésre álló infókat, kutatásokat arról, mennyire jó hatással is van az egészségre.S általában ugyanaz a recept: megerősítő infók felnagyítása, cáfoló adatok elhallgatása, leminősítése - ez van, emberek vagyunk mindannyian.

Campbell annyiban követett el nagy hibát, hogy a nagy (jóhiszeműen feltételezett) jószándékában a jóhiszemű tévedés határán túl torzította az adatokat. A Kína-tanulmány adatai egyszerűen nem támasztják alá az ő szummázott álláspontját. Nem egy esetben azonban a kritikusai is átesnek az Equus caballus túlsú felére: az, hogy Campbell téved, az nem jelenti, hogy rengeteg húst, állati eredetű élelmiszert kell/lehet kockázat nélkül fogyasztani. Ezt jó jelezni, mert a paleolit szerzők éppen ennek igazolására használják a Kína-tanulmány cáfolatát.

 

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog  

 A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Források:

  1. Szendi Gábor: A sok hús rákot okoz? URL: http://www.tenyek-tevhitek.hu/husfogyasztas-es-rak.htm
  2. The China Study: Fact or Fallacy? URL: http://rawfoodsos.com/2010/07/07/the-china-study-fact-or-fallac/
  3. The "China Study". URL: http://skepdic.com/chinastudy.html
  4. Harriet hall: The China Study Revisited: New Analysis of Raw Data Doesn’t Support Vegetarian Ideology. URL: https://www.sciencebasedmedicine.org/the-china-study-revisited/

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr317954726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pirx 2015.10.22. 09:27:40

Megint egy remek munka. Gratulálok!
Elolvasván azon akadtam meg, hogy a növényi étrendet hirdetők is javasolják a D és B12 vitamin pótlását. Akkor meg? Már ez azt jelenti, hogy a kizárólagosan növényi étrend lehet jó, de hogy nem természetes, az biztos.
Na mindegy. Én csak egy sajt...mérnök vagyok.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.10.22. 09:54:20

@Pirx:
Köszönöm! Annyiban korrekt, hogy legalább a B12 és D kiegészítést elfogadják (azért ez nem általános). Őszintén szólva, ha nagyon megerőltetném magam, nagyságrendekkel jobb érveket tudnék felhozni a vegetáriánus étrend mellett, mint a könyv.

Pirx 2015.10.22. 10:12:36

Alapjaiban nincs bajom a vegetáriánus étrenddel, elfogadom, hogy egyesek azt perferálják. Még azt is elfogadom, hogy vannak előnyei (Végignézve magamon, biztosan. Bár a cipőm orrát még látom, ha lenézek)
De ha egy étrendet mesterségesen ki kell egészíteni, akkor az az étrend lehet jó bizonyos esetekben, de nem általálnosan. Szerintem.
És azt is tudom, hogy akár vallási okokból, nagyon sokan vegetáriánusok, de a vallás más egyéb dolgokat is kikényszerít az emberből. Azért a cölibátus sem természetes. :)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.10.22. 10:22:43

@Pirx:
Az emberi szervezet képes nagyon széles intervallumban alkalmazkodni a táplálék-összetételéhez, ettől függetlenül a teljesen növényi alapú étrend nem egészen tekinthető optimálisnak. ha valaki vallási/ideológiai alapon ezt választja, az rendben van, de akkor ne azzal érveljen, hogy ez a legegészségesebb étrend.

Attól, hogy valaki vegetáriánus, még nem biztos, hogy nem hízik el. Sőt, egyes esetekben eléggé egyoldalú tud lenni a növényi alapú étrend.

Pirx 2015.10.22. 10:36:51

@Meleg Sándor: Egy világ dőlt össze bennem. Akkor salátával nem fogok fogyni? ;)
Na jó! Félre a tréfát. Már számtalan ismerősömnek megmutattam ezt a blogot, mert tárgyilagos, szakmai.
Valójában, ha jól értem, akkor teljességgel egyénfüggő, hogy kinek milyen arányban legyen növényi táplálkozása? Azt hiszem Kőbán Rita aki vegetáériánusként igencsak tiszteletreméltó eredményeket ért el, de én nem fogok, akármennyi füvet eszek. azt gondolom. :)
Visszatérve a cikkre. Azt gondolom, az a baj, hogy egy népszerűséget hajhászó könyv, amit a széles tömegeknek írnak, nem fog például elmenni olyan irányba, hogy taglalja a kazein molekula méreteit taglalni teljesen felesleges lenne.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.10.22. 11:47:37

@Pirx:
Salátával lehet fogyni, de nem minden vegetáriánus étrendje optimális - ahogy a vegyes táplálkozás sem feltétlen eredményez lerobbant, civilizációs betegségekben haldokló embereket.

Az arányokon lehet vitatkozni - ebben tényleg vannak egyéni tényezők-, de az tény, hogy az emberi szervezet számára szükséges tápanyagokat a vegyes táplálkozás sokkal hatékonyabban biztosítja, mint a vegetáriánus étrend. Sok mindent (pl. a megfelelő esszenciális aminosavak bevitelét) meg lehet oldani a vegásoknál gyakorlatot képező trükközésekkel, de minek ezzel erőlködni, ha napi 10 dkg marhahússal ez mondjuk tökéletesen megoldható.

A sport külön érdekesség, minden étrendi irányzat fel tud mutatni legalább egy klasszis sportolót - még a nyers gyümölcsevőknek is van jó maratonfutója. És azért az fontos, hogy a táplálkozás önmagában nem csinál senkiből élsportolót, sok más dolognak kell ahhoz még együtt lennie. Valószínűleg Kőbán Rita esetében is volt olyan szakember, aki összerakta az étrendet, a többit meg bevitték étrend-kiegészítővel.

ezisgyógyítsa (törölt) · https://rakgyogyitok.wordpress.com/ 2015.10.22. 13:19:05

Alapos, részletes és közérthető munka, mint mindig! És hiánypótló is, mert magyar nyelven még nem olvashattunk hasonló színvonalú összefoglalót a könyvről. Külön öröm, hogy kitértél a daganatos betegségekkel kapcsolatos következtetések hibás alapjaira, ui. a könyv az egyik legnépszerűbb hivatkozási alap a rákgyógyító-megelőző kuruzslók és rajongóik körében.

Jó, hogy a bejegyzés oszlatja a tévhitet, miszerint a vegetáriánus étrend egyszerűen önmagában, automatikusan jobb, mint a vegyes. Bár tulajdonképpen ennek élő cáfolata a nem kevés vegetáriánus, akik maguk is testsúlyproblémákkal, olykor nagyon komollyal küzdenek.

Gratulálok, nagyon jól sikerült!

fordulo_bogyo 2015.10.22. 15:21:55

Aprosag:
" s ha van megdönthetetlenül tudományos érv a vegetarianizmus ellen, akkor az itt megvan"
Lehet, hogy ott nem "ellen", hanem "mellett" ?

fordulo_bogyo 2015.10.22. 17:27:45

Nagyon jo alapos elemzes, ahogy azt megszotuk toled, koszi!

Meg ha neverteken elfogadnank, hogy a kinai husevok es zoldsegevok kozott olyan kulonbsegek vannak, amilyeneket a Kina Tanulmany allit, akkor is kerdeses lenne, hogy az mennyire altalanosithato egy magyar vagy mediterran, vagy skandinav etrenre.
Ugye a kinai eletelek es etkezesi szokasok nagyon kulonboznek az europaitol.
Masok az etelek.
Tovabba igen jelentos genetikai kulonbsegek is vannak az azsiai es az europai nepesseg kozott, ami a taplalkozassal is osszefuggenek, hogy ket jol ismert peldat hozzak, a tejcukor emesztes vagy az alkohol lebontanas enzimjeinek meglete, aktivitasa.
Mas a genetikai hatter.
Mas egy pohar tej vagy pohar bor hatasa egy kinaira, mint egy europaira... nem kizart, hogy mas eltelek hatasa is elter.

Meg HA neverteken elfogadnank hogy a China Study helyesen ertelmezi a China-Cornell-Oxford Project adatait, AKKOR is fenntartassal kene fogadjuk az altalanositasait.

bugenhagen 2015.12.04. 11:02:03

@Meleg Sándor: Olvastam egy érdekes dolgot egy angol táplálkozástudós könyvéből. Átállt a vegán étrendre, és B12 vitamin hiánya lett. Ezért tablettát szedett, ami nem ért semmit, továbbra is fennállt a B12-hiány (laborban mérte). Végül kénytelen volt injekcióban beadatni magának a B12 vitamint, így el is múlt a hiány.
De aztán más megoldást választott: havonta néhányszor marhahúst eszik, ami természetes módon megszüntette a B12 hiányt. (Ha érdekel, meg tudom keresni a forrást, kiváló könyv egyébként, objektív, nem térítős, nem konteós).

bugenhagen 2015.12.04. 11:02:37

@fordulo_bogyo: És más a bélflórájuk is, ami szintén nagyon fontos tényező.

fordulo_bogyo 2015.12.04. 14:30:32

@bugenhagen: A belflora orszagok, nepek kozotti kulonbozosegerol erdeklodve olvasnek. A tanszekunkon az egyik professzornak a belflora a kutatasi terulete, eddigi vizsgalatai alapjan nagyon egyeni, meg azonos varosban elo, azonos rasszhoz tartoz emberek kozott is nagyon kulonbozik, masreszt az egyen elete soran is valtozik.

bugenhagen 2015.12.05. 20:58:55

@fordulo_bogyo: Egy rendkívül érdekes és tudományosan igényes könyvet olvastam ez ügyben.
Spector, Tim: The Diet Myth: The Real Science Behind What We Eat

Sokat ír a bélflóráról és igen, nagyon különböző lehet, még egypetéjű ikreknél is. Például ír arról, hogy a császármetszéssel született csecsemőknek nem fejlődik igazán jól a bélflórájuk, ezért sok kórházban rutin eljárás, hogy az anya vaginájába és a fenekébe bemártanak egy vattacsomót, és azzal kenik át a baba arcát (mivel természetes módon is valahogy így indul el a bélflóra).

Ajánlja a penészes sajtok fogyasztását, még mindenféle probiotikumét.

fordulo_bogyo 2015.12.05. 21:19:20

@bugenhagen: Igen a belflora nagyon erdekes es csak most kezdi megismerni a tudomany. Elsosorban azert, mert az ott elo baccik tobbseget nem konnyu tenyeszteni, egeszen mas a belflora osszetetele, mint ami egy egyszeru tenyesztes alapjan gondolnank. A nagy kapcitasu DNS szekvenalas hozta az attorest, szaporitas nelkul kozvetlenul megharozzak a nepesseg ossz DNS bazissorrendjet es azt rendezik fajokka.
Ami szamomra megleto volt, hogy a coli bakterium (Escherichia coli; ami indikatora a szeklettel, urulekkel torteno szennyzesnek) csak kis hanyadot tesz ki, a masik meg, hogy a hetkoznapi probiotikumok (yoghurt, kefir es mas savanyitott termekek bakteriumai) nem allando alkotoi a belfloranak (ezert is jo rendszeresen fogyasztani oket, mert nem kolonizalnak, nem maradnak meg sokaig, szemben a belflora allando tagjaival.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2015.12.06. 08:55:03

@bugenhagen:

A probiotikumokkal kapcsolatban nagyon gyorsan fejlődik a tudásunk, végül is az emberi testben kialakul egy komplett ökoszisztéma, aminek nagyon komoly hatása van az egészségre.

Sajnos itt is elvadulnak néha a dolgok, vannak irányzatok, ahol csak és kizárólag ezzel a szemszöggel közelítenek meg minden problémát.

Az biztos, hogy a probiotikus termékek fogyasztása napi szinten ajánlható, és ha lehet, itt is a változatosságra kell törekedni, vagyis az nem kifejezetten jó megoldás, ha csak egy terméket fogyaszt valaki...

fordulo_bogyo 2015.12.06. 17:17:06

Itt egy 2012-ben megjelent cikk, amely harom kulonbozo foldrajzi helyen elo, osszesen kb 500 ember belflorajat hasonlitja ossze:
www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22699611

Meg egy erdekes gondolat: vannak olyan normalis korulmenyek kozott jelen levo tagjai is a belfloranak, melyek szamunkra karos vegyuleteket keszitenek, pl husfogyasztas eseten.

Munyi cica 2015.12.08. 21:40:59

@bugenhagen:

Ez a B12-s forrás engem érdekelne, köszi, hogy leírtad. Ugyanis B12 tablettát szedek, tudom, hogy injekció jobb lenne, de nagyon drága, ráadásul megfeketedik tőle a... hmmm......a hátsóm :). És utána fáj is.

Online lehet belőle valamennyit olvasni? Vagy elég annyit tudni, hogy egyek marhahúst néhányszor havonta? Marhamáj is jó, gondolom.

fordulo_bogyo 2015.12.08. 22:25:05

@Munyi cica: B12
kagylofelek, halak, marhamaj, rakfelek
www.healthaliciousness.com/articles/foods-high-in-vitamin-B12.php

Állati szervezetekben, főleg a májban, húsban, tojásban és tejben található. - irja Magyar Wiki.

A maj eppenseggel tobbet tartalmaz belole, mint a hus.

bugenhagen 2015.12.09. 10:38:55

@Munyi cica: Én csak a könyvben olvastam, a szerző személyes tapasztalataként.
De ide másolom a releváns részt:

I mentioned earlier that I had a brief moment of veganism. This trial only lasted about six weeks, as I found life too tough without cheese and my fine dining was hampered when I was travelling abroad. But giving up meat was not a problem as long as I could eat fish. I happily did this for a year until I went for a medical check-up and noticed my blood levels of vitamin B12 and folate were low and my homocysteine level – a marker of heart disease risk – was high. I was ingesting plenty of folate from my vegetables, but the key vitamin B12 from meat was lacking and this lack was blocking my absorption of folate too.
This was annoying, as I had lost a few kilos and was feeling good; but my blood pressure was slightly raised and the low B12 was possibly making things worse. I started taking increasingly large amounts of B12 supplements each morning, but they had little effect on my blood levels. I tried eating a few eggs a week as they have some B12, but that didn’t work either. Finally in desperation I tried B12 injections in my bottom. They worked, and my B12 and then my homocysteine level too finally returned towards normal. A few months later, as I was about to get myself (via instructions to my wife) another shot in the bottom, a thought came to me. This is daft. I am trying to be fit and healthy, yet having injections every month feels neither healthy nor particularly natural.
I decided I should eat just one steak a month and see what happened. So that’s what I did – either a rare steak or a raw French-style steak tartare, once or twice a month, did the trick, and gave me the vitamins I needed without any artificial supplements. And the little experiment brought home to me not only that my body wasn’t adapted to change so rapidly to a meat-free diet but that even my microbes couldn’t manufacture all the necessary nutrients.

Munyi cica 2015.12.09. 15:45:44

@fordulo_bogyo:

Köszönöm! Persze, amúgy tudtam is, hogy a máj sokat tartalmaz (a sertésmáj még többet, mint a marha), csak nem derült ki a hsz-omból :). De érdekes, ha a B12 tablettából nem, vagy csak kevés szívódik fel, (ezért kell az injekció) a kajából hogy tud?

Pedig én nem vagyok vegetariánus, mégis folyamatosan vérszegény vagyok, folsavat is eszek (zöld levél), néha szedek tablettában. Talán a felszívódással lehet gond, akkor meg lehet, hogy a máj sem használ. Tojást is mindennap eszem, kettőt.

Munyi cica 2015.12.09. 15:46:26

@bugenhagen:
Köszönöm szépen, ez bőven elég :). Mindenképpen többet fogok ilyet enni.

Munyi cica 2015.12.13. 20:56:23

@fordulo_bogyo:
Bogyó, képzeld, az orvosom ragaszkodik a B12 injekcióhoz, havonta egy ampulla, azt mondja, tablettából, kapszulából nem szívódik fel. Ezt tudtam is, csak az jutott eszembe, hogy akkor az ételekből (máj, hús) hogyan szívódik fel, hiszen mindkettő a gyomorba kerül, a tablettában ráadásul még több hatóanyag is van?
Nem örülök neki, hogy makacsul ragaszkodik a bökéshez.

fordulo_bogyo 2015.12.14. 07:32:55

@Munyi cica: A kolleganom macskaja hetetente kap 1 ml B12 injekciot (neha segitek beadni neki), szinte meg sem erzi, egy nagyon vekony tuvel es pillanat...
A helyedben kovetnem az orvos tanacsat.
Egyetertek, a tablettabol, kapszulabol epp ugy veszi fel (vagy nem veszi fel) a szervezet, mint a taplalekbol.
A B12 felvetelehez egy "intrinsic factor' egy gyomorfal sejtjei altal keszitett feherje szukseges. Ennek hianyaban nem tudja felvenni a szervezet.
Sajnos csak angolul talalom:
en.wikipedia.org/wiki/Intrinsic_factor

bugenhagen 2015.12.14. 13:49:06

@Munyi cica: Talán az is szerepet játszhat, hogy amikor az ember egy vitamint (vagy bármilyen más anyagot) étellel együtt vesz magához, akkor kap mellék egy csomó más anyagot is, amelyek mind-mind szerepet játszhatnak a felszívódásban. A szintetikus formában előállított tiszta hatóanyag mellé viszont nem járnak ezek a kísérők.

(Valahol - komoly helyen, nem antalvali - azt olvastam, hogy egy alma antioxidáns hatása megegyezik 1500 mg C-vitaminéval. Pedig egy almában nincs is olyan sok C-vitamin. Viszont van egy nagy halom mindenféle más anyag, melyeket nem is ismerünk hiánytalanul, amelyek támogatják a hatását.

fordulo_bogyo 2015.12.14. 16:06:46

@bugenhagen: "kap mellék egy csomó más anyagot is, amelyek mind-mind szerepet játszhatnak a felszívódásban" - igy van. De ez mindket iranyba mukodhet. Ezek javithatjak vagy eppenseggel ronthatjak is felsziodast.

"azt olvastam, hogy egy alma antioxidáns hatása megegyezik 1500 mg C-vitaminéval" - lehetseges. De nem azert mert a C vitamin jobban hasznosul, hanem azert, mert az almaban vannak antioxidans hatasu vegyuletek.
Az alma a napi C vitamin szukseglethez pontosan annyi C vitaminnal jarul hozza, amennyi benne van.
Ha nem ragod meg jol, es darabosan halad at a belcsatornan, akkor kevesebbel, mert a belsejebe zart anyagok nem fognak felszivodni belole.

"nagy halom mindenféle más anyag, melyeket nem is ismerünk hiánytalanul, amelyek támogatják a hatását" - van ami tamogatja, es van olyan is ami eppenseggel gatoja.
Es ez akkor is igaz, ha a tiszta hatoanyagot (mindegy, hogy szintezissel, vagy kivonatolassal allitottak elo) nem ehgyomorra veszed be, hanem keveredik az epp elfogyasztott etelekkel.

bugenhagen 2015.12.14. 16:38:19

@fordulo_bogyo: Ami a C-vitamint illeti, kitartok azon véleményem mellett (amit persze nem az ujjamból szoptam), hogy akár a C-vitamin jobb hasznosulását is elősegíthetik a gyümölcsben természetesen meglévő hatóanyagok. Például annakidején, mikor a skorbutról már tudták, hogy valamilyen hiány az oka, viszonylag kis mennyiségű lime-ot adtak a matrózoknak, és az már bőven elég volt ahhoz, hogy ne kapjanak skorbutot. Azóta "limey" az angol matrózok egyik beceneve.

Szóval tudom én, hogy a szintetikus vitamin vagy akármilyen anyag kémiailag pontosan ugyanaz, mint ami a növényben van, mégis úgy gondolom, hogy a természetes úton történő bevitel jobb, mert vele együtt kapunk még egy sor más anyagot is, amelyek természetes módon együtt járnak vele.

Még a B-12 vitaminról jutott eszembe, amit szintén olvastam: Angliában élő vegán indiai bevándorlóknak súlyos B-12 vitamin hiányuk volt. Ami érdekes, hogy ugyanezeknek az embereknek otthon, Indiában még nem volt ilyen hiányuk, pedig ott is vegánok voltak. A megoldás állítólag az volt, hogy Indiában elég gyenge az élelmiszer-higiénia, a zöldségek mindenféle trutyival vannak szennyezve, többek közt trágyázásra használt emberi meg állati ürülékkel is, és az ezekben lévő baktériumok termeltek a beleikben B-12 vitamint. Angliában viszont higiénikusak a zöldségek, így elmaradt az "adalékanyag."

fordulo_bogyo 2015.12.14. 17:09:30

@bugenhagen: "akár a C-vitamin jobb hasznosulását is elősegíthetik a gyümölcsben természetesen meglévő hatóanyagok."
Igy akar egyet is erthetek veled, felteteles modban, akar elo is segitehetik es akar gatolhatjak is. ;-)

"Például annakidején, mikor a skorbutról már tudták, hogy valamilyen hiány az oka, viszonylag kis mennyiségű lime-ot adtak a matrózoknak, és az már bőven elég volt ahhoz, hogy ne kapjanak skorbutot." - ez csak azt tamasztja ala, hogy milyen keves C vitamin eleg a skorbut megelozesehez.
Pontosan az a mennyiseg, ami matrozoknak adott citromban volt kivonatkent, vagy szintetikusan, tablettaban is epp ugy megelozte volna skorbut kialakulasat.

"mégis úgy gondolom, hogy a természetes úton történő bevitel jobb, mert vele együtt kapunk még egy sor más anyagot is, amelyek természetes módon együtt járnak vele."
Egyetertek, hogy a taplalekkal fogyasztani a letfenntartashoz szukseges anyagokat jobb, mint kulonfele kivonatokbol potolni azt ami a hianyos taplalkozas miatt kell.
Nem ertek egyet azzal, hogy az elelmiszerben egyutt talalhato anyagok javitjak egymas hasznosulasat, hatasat. Javithatjak is, ronthatjak is. esetrol esetre mas.
Az, hogy termeszetes modon egyutt jar vele, az jol hangzik, de felrevezeto. Peldaul mi jár természetes módon együtt a C vitaminnal? A citromban levo sarga anyagok? Vagy a paprikaban levo piros anyagok? Netan a paprika kapszaicinje? Vagy epp a majban talalhato tapanyagok járnak természetes módon együtt a C vitaminnal?
En azt mondom, a C vitamin szukseglet kielegitese szempontjabol mindegy, hogy azt citrombol, paprikabol, majbol vagy valaminek a kivonatabol, vagy sizntetikus forrasbol fedezed.
Masfelol a kigyensulyozott taplalkozas szempontjabol a sokfele etel fogyasztasa sokkal egyszerubb, biztonsagosabb es elvezetesebb, mint otvenfele kivonat fogyasztasa.

B12 - erdekes tortenet, az benne a fura, hogy a higienikus visoznyok kozott elo emberek beleben ott van nagyjabol ugyanaz a belflora.
Olyan merteku fekalia szennyezes, ami elegseges B12 forras lenne, az azert azt hiszem, nagyon durva dolog volna.

Egyebkent a tiszta B12-t ipari mertekben a csepeli szennyviz fermentalasaval allitjak elo. Fermentacio utan tisztitjak. Ebben az esetben hatarozottan allitom, hogy a tisztitott forma sokkal hatasosabb es biztonsagosabb, mint a szennyviz amiben " vele együtt kapunk még egy sor más anyagot is, amelyek természetes módon együtt járnak vele". :-)

Munyi cica 2015.12.15. 14:18:59

@fordulo_bogyo:
Köszönöm. Persze, kibírnám én az injekciót, de nem vagyok teljesen meggyőződve róla, hogy az használna, ill. ilyen hiányom van egyáltalán. Csak vaktában tapogatóznak. Elküldött haematológushoz. Olvastam olyat is, hogy a nagyobb mennyiségben, tartósan (!) bevitt orális B12-vel jobb eredményt értek el, mint parenterálisan bevittel, majd meglátom, előbb fogok kérni mindenképpen vérvételt, amiben B12-t és folsavat néznek, hogy egyáltalán hiányom van-e? Erről az intrinsic faktorról is olvastam már, igen, persze, idősödöm, de ugye a bélbacik is állítanak elő B12 -t jó esetben.

Munyi cica 2015.12.15. 14:23:04

@bugenhagen:
Hát igen, kérdés, hogy mi jobb, pl. amit szedek B12-t, lehet, hogy éhgyomorra jobb lenne. De akkor meg pont nincs mellette semmi, ami segíti vagy akadályozza a felszívódást. Én evés közben szoktam bevenni.
Amit a C vitamin, alma, természetes formákról írtál, teljesen egyetértek. Az almában lévő egyéb anyagok elősegíthetik a C vitamin felszívódását.

De bogyónak is igaza van, mert pl. ott a korpa, a teljes kiőrlésű kenyérrel együtt fogyasztott húsból a vas nehezebben, alig szívódik fel, mert a korpa megakadályozza.

Köszi mindkettőtöknek :).

fordulo_bogyo 2015.12.15. 14:46:35

@Munyi cica: "Az almában lévő egyéb anyagok elősegíthetik a C vitamin felszívódását."
Elosegithetik? Miert a felteteles mod?
Tudjuk, hogy elosegitik? Milyen mertekben?
Melyik "egyeb anyag"-rol gondoljatok, hogy elosegitheti, es miert gondoljatok ugy?
Egy vizben nagyon jol oldodo kismolekulaju anyag eseten milyen segitsegrol lehet szo?

bugenhagen 2015.12.17. 20:23:05

@fordulo_bogyo: Nem tudom. De ajánlom figyelmedbe, amit föntebb beidéztem, és amit egy neves angol táplákozástudós írt. Arról szól a szöveg, hogy amikor a B12 vitamint tablettában vette be, továbbra is fennállt a hiányállapot, amikor viszont csak havonta egyszer-kétszer marhahúst evett, megszűnt a B12 hiány. Pedig biztos vagyok benne, hogy a marhahúsban kevesebb B12 vitamin volt, mint a tablettában.

fordulo_bogyo 2015.12.17. 21:02:52

@bugenhagen: Nem tudom megitelni adatok hijan. nem tudjuk, mennyi B12 volt a tablettaban (es abbol mennyi volt valoban benne), nem ismerjuk a megevett marhahus mennyiseget es B12 tartalmat, es nem tudjuk, mi volt a hianyallapot illetve a megszunesenek a mutatoja, a merteke.
Miert vagy biztos abban, hogy a husban kevesebb B12 volt?

lactoveGAYATRI 2016.06.26. 15:12:04

Pont egy hete voltam Majkon, a Kamalduli Remeteségben, a Gyógyító Szentek Napján; ez senkit ne riasszon meg, itt alapvetően egyházilag avatott magyar szentek gyógyító tevékenységéről, illetve a kolostorkertekben zajló gyógynövényhasználatról szólt a mese. Arra kiválóak az effajta rendezvények, hogy az ember feltankoljon kistermelői cuccból, ha a körülmények miatt házilag valamit nem tud elkészíteni, vagy cserepes fűszernövényből, ha van módja otthon nevelni, ja, meg esztétikai élményekből, tanulságos történetekből, esetleg némi történelmi ismeretanyagból, vagy akár zenei élményből (idén csak két fellépőt hívtak sajnos: a Tekerős Barátok örömzenéltek a tűzrakóhelynél, s az jól is sikerült, továbbá vagy kétóránként kornyikált a Golgota Gospel Kórus szörnyű hamisan), ám sajnos, az alternatív kullancsbrigád képviselői is befurakodnak mindenhová a legkülönfélébb burkolt trükkökkel. Nem történt ez másképpen Majkon sem. Voltak "gyógyító kristály"-árusok is, csoda, hogy egy keresztény szerzetesrendről az utókorra maradt műemlék területén egyáltalán megjelenhettek, elvégre a "gyógyító kristályok" tana, pláne a csakrák amúgy totálisan megbuherált "tudományával" karöltve, az egyik, amit a keresztény világ általában "bálványimádás"-ként aposztrofál. Na de ennek a Kína-tanulmánynak is akadt ám terjesztője! A könyv hirdetését szórólapon osztogatta egy ilyen nyomorult külsejű kisöreg, nekem is akart adni, s amikor látta, hogy ügyet sem vetek rá, utánam kiabált, hogy "Nem érdekli az egészség?" Ezt az arroganciát meg, képzeljétek, van, aki észre sem veszi és vígan lenyeli a békát csak azért, mert elégedetlen azzal, amiben benne van, nem tud vagy csak nem akar ellene tenni, "valami újra vágyik" - és olyankor semmi sem túl drága...

greenbamboo 2016.06.26. 17:42:58

Az az érdekes, hogy az emberek inkább fognak bele valami drasztikus változtatásba, mintsem egy kicsit mértéket tartanának. Kicsit kevesebbet meg jobban odafigyelve enni, kicsit többet mozogni - áá, az biztos nem használ. Egyél-igyál valami nagyon egzotikus cuccot rengeteg pénzért - az megy! Gondolkodni kéne...

lactoveGAYATRI 2016.06.26. 21:35:16

@greenbamboo: Vagy "kizárólag hazait", vagy valami fogyasztásra alkalmatlant - ugyancsak rengeteg pénzért. Vagy hagyj fel akár mindennek a fogyasztásával, lásd légzésdiéta vagy fényevés. Komolyan mondom, akiket ezek kitalálják, azok visszaélnek a hülyeség úgymond állampolgári jogával.

iambeezz 2016.07.29. 13:29:15

@Pirx: látszik, hogy a témában a hiányos tudásod. Vegyes étrendűeknek is lehet hiánya az általad említett vitaminokból. Tudod egyáltalán mi a B12 vitamin? Semmi köze az állatokhoz. Egy baktérium állítja elő, amit azért nem tudunk bevinni a növényekkel mert túl steril a mai világ, a vizek, a földek. Csak hogy tudd, az állatoknak IS adják ezeket a vitaminokat, majd te megeszed. Nem lenne egyszerűbb ha te ennéd meg első körben?

Kasza Anita 2016.07.29. 16:46:57

Kicsoda Ön, hogy így ócsárolja a táplálkozástudomány atyját? Nézzen már végre körül, mi zajlik ezen a világon, mivel mérgezik az embereket, ki az aki "megmondja", hogy mit együnk és milyen minőségű étel kapható egy átlagos ételbárban?! Mióta teljes értékű növényi étrenden vagyok, jobban érzem magam, mint valaha és a sportteljesítményem is jelentős mértékben fejlődött. Igaz, én figyelek a megfelelő mennyiségű növényi fehérjebevitelre és az esszenciális aminosavak megfelelő kombinálására. A D vitamin pótlására télen mindenkinek szüksége lenne Magyarországon, a többi hónapban pedig csak megfelelő mennyiségű időt kellene napon tölteni! A tehéntej mitől lesz D vitaminban aránylag gazdag?? Azzal, hogy dúsítják, enélkül a boltok polcain kapható tejtermékeke ezt már nem tartalmaznák. Egyébként az állati tej és az ebből készült termékek, az emberi szervezet számára teljesen idegen anyagot jelentenek, semmi szükség nem lenne fogyasztásukra! A B12 bevitele pedig mosatlan, organikus gazdálkodásból származó zöldségekkel és gyümölcsökkel lenne megoldott, ami manapság lehetetlen. Ha nem vegyszereznénk a termőföldet, semmi gond nem lenne ezzel. A húsevők jelentős része is B12 hiánnyal küszködik. (Egy belgyógyász főorvossal vagyok kapcsolatban, ő említette ezt.) Milyen körülmények között zajlik manapság az állattenyésztés, mit tesznek a nagyüzemek az állatokkal? Miért az állatoknak kell megtermelni a mi alapvető élelmiszereinket, a teljes értékű gabonákat? Mi lenne, ha ezt az emberek ehetnék meg és nem kellene feleslegesen annyi embernek éheznie? Milyen mértékű környezetszennyezéssel jár az állattenyésztés? Mennyi édesvíz megy el egy kiló hús kitermelésére? Emberek, gondoljunk már végre ebbe bele! Aki nem hiszi, járjon utána!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.07.30. 07:58:01

@Anita Nádasdiné Kasza:

1. Campbell sok minden, de nem a táplálkozástudomány atyja.

2. Az, hogy a jelenlegi élelmiszerkínálat minősége mennyire kifogásolható (ebben egyet értünk, hogy vannak gondok), ez azonban kevésbé áll kapcsolatban a témával.

3. „Mióta teljes értékű növényi étrenden vagyok, jobban érzem magam, mint valaha” – ugyanezt mondja minden alternatív étrend képviselője, a paleósok is, akik pont az ellenkezőjét csinálják, mint például Ön.

4. „A D vitamin pótlására télen mindenkinek szüksége lenne Magyarországon, a többi hónapban pedig csak megfelelő mennyiségű időt kellene napon tölteni!” – ebben egyet értünk, a hivatalos ajánlások lényegében ugyanezen az állásponton vannak.

5. „Egyébként az állati tej és az ebből készült termékek, az emberi szervezet számára teljesen idegen anyagot jelentenek, semmi szükség nem lenne fogyasztásukra!” – ez egy teljesen igazolatlan állítás. Amennyire a tej idegen anyag, úgy minden más élelmiszer is az, hiszen más fajok (egykor) élő szöveteit fogyasztjuk.

5. „A B12 bevitele pedig mosatlan, organikus gazdálkodásból származó zöldségekkel és gyümölcsökkel lenne megoldott” – nem akarom elszomorítani, de ha zöldségen B12 kimutatható, az fekáliával való szennyezettséget jelent.

6. „Milyen körülmények között zajlik manapság az állattenyésztés, mit tesznek a nagyüzemek az állatokkal?” – növénytermesztés pontosan ugyanilyen körülmények között zajlik. De kérdezem: hajlandó lenne a lakosság munkaképes állományának 20-30%-a visszatérni a mezőgazdaságba, hogy a háztáji, kistermelői termelés érdemi forrásként megjelenjen a piacon?

7. „Milyen mértékű környezetszennyezéssel jár az állattenyésztés?” – sokkal. de a növénytermesztés is. és e kettő sehol nincs ahhoz a környezetszennyezéshez, amit az ember a mai életformájának fenntartásához produkál. ha már nagyon kötözködünk, akkor a probléma nem az állatokkal van, hanem az emberekkel.

8. „Aki nem hiszi, járjon utána!” – utánajártam :)

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2016.07.30. 08:02:35

@iambeezz:

Ez így ebben a formában nem igaz. A B12 a vastagbélből kis hatásfokkal szívódik fel, a táplálékkal bevitt B12 egy vékonybél-nyálkahártya által kiválasztott glikoprotein segítségével jut be a szervezetbe. A B12 ezért csak állati eredetű forrásokból (hús, belsőségek) pótolható.

Majmász Gedeon 2019.10.31. 02:00:21

@Meleg Sándor: Egyszerűbb, mint javítani a hibákat, ugye?

Majmász Gedeon 2019.11.07. 12:26:03

„Ez már azért jelzi, mely fogyasztói szegmensnek adták ki a könyvet.”
Az egészségtudatos embereknek?

„Nos, ha a szívemre teszem a kezem és őszintén szeretnék mondani a könyv szakmai részéről,...”
Helyesen:
Nos, ha a szívemre teszem a kezem, és őszintét szeretnék mondani a könyv szakmai részéről,...
Vagy: Nos, ha a szívemre teszem a kezem, és őszintén szeretnék szólni (írni) a könyv szakmai részéről,...

(főként ha az állati forrásból származik) -> (főként, ha az állati forrásból származik)

„hát ez csak az állati fehérjére vonatkozik a növényi fehérjére nem” -> hát ez csak az állati fehérjére vonatkozik, a növényi fehérjére nem

„kontroll adatot” -> kontrolladatot

„fehérjefogyasztásról, s annak káros hatásairól” -> fehérjefogyasztásról s annak káros hatásairól

„...biztos nem igaz, már csak azért is mert...” -> ...biztos nem igaz, már csak azért sem, mert...

„Mi lett volna ha...” -> Mi lett volna, ha...

„a kínai és USA eredményeket” -> a kínai és amerikai eredményeket

„ebben a Könyvben” -> ebben a könyvben

„Nézünk még egyet:” -> Nézzünk még egyet:

„ez megközelítés” -> ez a megközelítés

„Kínai tartományok” -> kínai tartományok

„amik jó mély sírt ásnak” -> melyek jó mély sírt ásnak

„...mondjuk ki. a tény nem attól tény,...” -> ...mondjuk ki: (vagy: ,) a tény nem attól tény,...

„érdemben megmutattja” -> érdemben megmutatja

„(legyen az anyag, vagy élettani jelenség)” -> (legyen az anyag vagy élettani jelenség)

„számos nyomelem (közhelyes példa: vas) az állati eredetű élelmiszerekből hatékonyabban hasznosul,...”
Erre vonatkozóan végeztél kutatást, vagy csak a véleményedet fogalmaztad meg? Mert én ennek pont az ellenkezőjét olvastam.
„Vashiány okozta betegségek, fakó bőr és vérszegénység. Ez vár a vegánokra. Vagy mégsem? 2017-ben egy 59 forrásra hivatkozó tanulmányban cáfolták ezen hiedelmeket.
Az eredeti tanulmány szerzője és angol címe:
Dr Justin Butler – Ironing out the facts (Why plant iron is the best)
LINK az eredeti tanulmányhoz:
www.scribd.com/document/14344620/Plant-iron-is-better-than-meat-iron

„a D-vitaminnak és a B12-nek meg nincs is növényi forrása.”
Néhány a B12-vitamin növényi forrásai közül: chia mag, sörélesztőpehely, spirulina alga, savanyú káposzta, kovászos uborka...

„kölcsönhatásban lép az élelmiszer tápanyagaival” -> kölcsönhatásba lép az élelmiszer tápanyagaival

„MIT JAVASOL CAMPBELL ÉTREND ÉS EZ MIRE JÓ?” -> értelmetlen mondat (cím)

„...ha ha alkalma nyílik rá.” -> ...ha alkalma nyílik rá.

„túlsú felére” -> túlsó felére

„...a vegyes táplálkozás sem feltétlen eredményez...” -> ...a vegyes táplálkozás sem feltétlenül eredményez...

„Sok mindent meg lehet oldani a vegásoknál gyakorlatot képező trükközésekkel, de minek ezzel erőlködni, ha napi 10 dkg marhahússal ez mondjuk tökéletesen megoldható.”
1. Nincsenek olyanok, hogy vegások. Vegetáriánusok (vegák) vagy vegánok vannak.
2. Minek mérgezzem magam napi 10 dkg marhahússal (vagy bármilyen más hússal), ha étkezhetek úgy is, hogy azzal nem ártok másoknak? Nem kell se trükköznöm, se erőlködnöm, eszem, ami jólesik, egészségesebb vagyok, mint húsevő koromban, és vitamint is csak a téli időszakban szedek, akkor is csak minden másnap.

„...még a nyers gyümölcsevőknek is van jó maratonfutója.” -> ...még a nyersgyümölcs-evőknek is van jó maratonfutójuk.

„egyet értünk” -> egyetértünk (különírva mást jelent)

„Milyen körülmények között zajlik manapság az állattenyésztés, mit tesznek a nagyüzemek az állatokkal?” – növénytermesztés pontosan ugyanilyen körülmények között zajlik.
Úgy érted, hogy a növényeket is rugdossák és szidják, mint az állatokat pl. itt? www.youtube.com/watch?v=fADk7bfE_E0

"...akkor a probléma nem az állatokkal van, hanem az emberekkel."
Vagy inkább az állattartó (és -evő) emberekkel.
süti beállítások módosítása