A fahéjjal leggyakrabban a konyhában találkozunk, kedvelt fűszerként. Újabban azonban a cukorbetegséget gyógyító csodaszerként is összefuthatunk vele – kérdés, hogy ennek az alkalmazásnak van-e létjogosultsága?
A fahéjjal kapcsolatban számtalan pozitív hatásról olvashatunk a világhálón: segíti az emésztést, lassítja az öregedést, gyulladásgátló, halomra öli az összes létező és kitalált vírust és baktériumot, s nem utolsó sorban a 2-es típusú cukorbetegek nagy reménysége is. Vicces kedvű emberek pedig élvezettel csinálnak bohócot magukból a fahéj segítségével, igazolva azt a tézist, hogy az intelligencia rendkívül egyenetlenül oszlik el az emberiség egyedei között.
FAHÉJ HATÁSA CUKORBETEGSÉG ESETÉN
A téma alapjában véve nincs túlságosan intenzíven kutatva, a tanulmányok száma nem mondható magasnak és ezek többsége is inkább spekulatív, mint konkrét mérésekre alapuló írás. Általában véve hatásosnak mutatják a fahéj adagolását azok a kísérletek, ahol koncentrált hatóanyag-tartalmú kivonatokat adnak és az alanyok többnyire állatok. Szintén viszonylag jó eredményt találtak azokban a vizsgálatokban, ahol a fahéjat más antidiabetikus gyógyszeres kezeléshez kapcsolva alkalmazták. Jelentősen csökken a hatásosság azokban az esetekben, ahol a kivonat helyett valódi fahéjat alkalmaztak és az alanyok kialakult 2-es típusú cukorbetegek személyek voltak.
Egy 2016-os összefoglaló szerint tizenegy randomizált, kontrollált vizsgálatot elemeztek, melyek a fahéj különböző mennyiségben (120-6.000 mg/nap) történő alkalmazását vizsgálták cukorbetegeken. A vizsgált tanulmányoknál minden esetben volt kisebb mértékű éhomi vércukorszint-csökkenés és a HgbA1c tekintetében is volt némi javulás, de a fahéj alkalmazása nagyobb dózisban is csak korlátozott hatáshoz volt elegendő, a terápiás célértékeket önmagában egyetlen esetben sem sikerült elérni.
A jelenlegi adatok alapján a fahéjban lévő hatóanyagok valóban hozzájárulhatnak a szénhidrát-anyagcsere javításához, de nagyon sok a kérdés e területen. A legnagyobb jóindulattal is csak annyit mondhatunk, hogy a napi 1 g feletti bevitelnél, kiegészítve a klasszikus étrendi és gyógyszeres terápiát, a fahéj kis mértékben, de hozzájárulhat a vércukor-anyagcsere értékek javulásához. Tehát távolról sem csodaszer és erősen megkérdőjelezhető, hogy megéri-e a befektetést.
MI SZÓL A FAHÉJ ELLEN?
Az első érv a fahéj ellen az, hogy hatásossága nem kiemelkedő. Ma már számos olyan növényi hatóanyag, készítmény, vagy étrend-kiegészítő létezik, ami a cukorbetegség kiegészítő vagy alternatív terápiájának világába igyekszik beférkőzni, ebben a mezőnyben a fahéj nem mutat semmi különlegeset.
A második és egyben legfontosabb érv, hogy a fahéj nem is annyira veszélytelen dolog, ha sokat fogyasztunk belőle. A fahéj tartalmaz például kumarint. A hatás megítélésében okoz némi zavart, hogy a "kumarin" kifejezés egy konkrét vegyület és egy vegyületcsoport neve is. A kumarinok közül néhány befolyásolja a véralvadást, de a fahéjban nincs olyan kumarin, ami hatna a véralvadásra (a pontosításért köszönet Csupor Dezsőnek).
A kumarin mennyiségét a fahéjban nehéz meghatározni, ugyanis a fahéj név alatt árult 7 faj jelentős eltérést mutat a kumarin-tartalom tekintetében. A fahéj főbb fajtái a ceyloni fahéj (cinnamonum verum), és a malajziai cassia fahéj (cinnamonum cassia), ez utóbbinak jóval magasabb a kumarin tartalma (1.000 mg/kg felett), mint a ceyloni fahéjnak (100 mg/kg), de mivel édesebb, intenzívebb aromája van, sokkal kedveltebb is. Az európai élelmiszerbiztonsági szabályok szerint a kumarin biztonságos beviteli értéke 0,1 mg testtömeg kilogramm, vagyis egy 60 kg súlyú ember naponta 6 mg kumarint fogyaszthat biztonságosan. Ez a cassia fahéjból akár 1-6 g fogyasztásával is elérhető, a kisebb kumarin-tartalmú változatok esetén a határérték eléréséhez nyilván nagyobb mennyiség szükséges. A fahéj olajos, alkoholos kivonatai a kumarinból jóval nagyobb mennyiséget is tartalmazhatnak. A vizes kivonatokban ugyan nem oldódik ki a kumarin, de nagy valószínűséggel a vércukorszint-csökkenésért felelős hatóanyagok jelentős része sem.
Kumarin. Csak hogy a kémia szépségéről ne feledkezzünk meg...
Az élelmiszerekben felhasznált fahéj mennyisége általában véve annyira kevés (néhány tized gramm), hogy a kumarin bevitele elvileg sem okozhatott problémát, de ha valaki étrend-kiegészítőként napi több gramm fahéjat fogyaszt tartósan, akkor az a felhasznált változattól függően már jelentős kumarin-bevitelt eredményezhet. Az étrend-kiegészítőként forgalmazott fahéj-készítmények esetében pedig kérdéses, milyen fahéjt tartalmaz, a készítmények jelentős részére ez ugyanis nincs ráírva.
A fahéj alkalmazásával a legnagyobb gond, hogy a cukorbetegségre érdemben akkor lehet hatása, ha a napi bevitel meghaladja az 1 grammot - önmagában ez nem vált ki más terápiás módszereket, készítményeket. Nincs arról semmilyen információ, hogy a jelenleg alkalmazott anitdiabetikus készítmények esetében van-e érdemi kölcsönhatás, nem kívánatos keresztreakció, ez ugyanakkor nem zárható ki. Napi több grammos fogyasztás esetén a hatás valószínűsége nő, ugyanakkor az alapanyagtól függően növeli a kumarin-bevitelt is. Egészséges személyeknél ez még mindig csak kis egészségügyi kockázatot jelent, de van néhány olyan állapot, ahol fokozottabb kockázattal kell számolni, ennek mértéke és pontos területei (pl. gyógyszer interakciók, májműködésre gyakorolt hatás, stb.) azonban kérdésesek, tekintettel arra, hogy a fahéj hatóanyagai és azok pontos hatása nincs kellő mértékben felderítve.
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- Costello RB, Dwyer JT, Saldanha L, Bailey RL, Merkel J, Wambogo E: Do Cinnamon Supplements Have a Role in Glycemic Control in Type 2 Diabetes? A Narrative Review. J Acad Nutr Diet. 2016. LINK
- Sartorius T, Peter A, Schulz N et al. Cinnamon extract improves insulin sensitivity in the brain and lowers liver fat in mouse models of obesity. PLoS One. 2014. LINK
- Sahib AS. Anti-diabetic and antioxidant effect of cinnamon in poorly controlled type-2 diabetic Iraqi patients: A randomized, placebo-controlled clinical trial. J Intercult Ethnopharmacol. 2016. LINK
- Opinion of the Scientific Panel on Food Additives, Flavourings, Processing Aids and Materials in Contacts with Food (AFC) on a request from the Commission related to Coumarin. European Food Safety Authority. EFSA Journal (2004) LINK