Beindult a "kacsalobbi" az interneten, a kacsazsír csodálatos hatásairól több cikkbe is sikerült rövid időn belül belefutnom. Végül is miért épp ez ne gyógyítana bármit (is).
Kedves Olvasóink!
Elindult az Alimento.hu oldal, ahol sok szeretettel várjuk minden eddig olvasónkat. Az új felületre az új tartalmak mellett a korábbi cikkek frissített, átdolgozott változatai is folyamatosan felkerülnek.
A blog.hu felületére feltöltött cikkek a továbbiakban teljes körűen elérhetőek maradnak.
BAROMFIZSÍROKRÓL RÖVIDEN
Még mielőtt belevágunk a kacsazsír csodálatába, pár alapvető dolgot tisztázzunk. Aki lemaradt a zsírokról szóló összefoglalóról, utánanézhet itt és megtudhatja, mik azok a telített (SFA), egyszeresen telítetlen (MUFA) és többszörösen telítetlen (PUFA) zsírok.
A baromfizsírok összetételének jellegzetessége, hogy a telített zsírtartalmuk aránya alacsonyabb, nagyságrendileg 30% körüli – összehasonlításképpen a sertés és marha zsiradék esetén ez 40-50% közötti értéket mutat. Még egy fontos különbség, hogy a baromfizsíroknál a telített zsírtartalom a rövidebb (C16) láncú palmitinsav a meghatározó, a sertészsír és a marhafaggyú esetén pedig emellé társul a hosszabb szénláncú sztearinsav (C18).
A fennmaradó zsírtartalom az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakból áll össze, az egyszeresen telítetlen zsírsavak aránya 40-50% körüli, ebben meghatározó az olajsav (C16:1), kisebb arányban a palmitoleinsav (C18:1). A többszörösen telítetlen zsírsavak aránya 10-20% között van, ebben egyértelműen a linolsav (LA, C18:2) a meghatározó, az alfa-linolénsav (ALA, C18:3) aránya mindössze 1% körüli.
Baromfizsírok összetétele (SFA - telített, MUFA - egyszeresen telítetlen, PUFA - többszörösen telítetlen zsírok) az USDA adatbázis alapján.
CSODÁS ÁLLÍTÁSOK
A kacsazsír egyszeresen telítetlen zsírokkal van tele…
Őszintén szólva nem jobban "van tele", mint az összes többi baromfiféle zsírja, de egyébként egyszeresen telítetlen zsírsav a sertészsírban is akad, nem is elhanyagolható mennyiségben. A kacsazsír e tekintetben semmi egzotikus tulajdonsággal nem rendelkezik, az állati eredetű élelmezési zsiradékok között pedig a libazsírban van a legtöbb egyszeresen telítetlen zsírsav.
Különböző állati eredetű zsiradékok zsírsav-összetétele - a kék a telített, a zöld az egyszeresen, a narancs és citromsárga színek a többszörösen telítetlen zsírsavak arányát mutatja (saját ábra USDA adatok alapján)
…ezek közül is az egyik legfontosabb zsírsavval, a linolénsavval van tele.
Kezdjük ott, hogy a linolénsav nem egyszeresen, hanem többszörösen telítetlen zsírsav, 2 db telítetlen kötést tartalmaz. Másodszor láthatóan a linolsav és a linolénsav összekeveredett, sajnos magyarul és angolul is piszok hasonló a nevük (linoleic acid és linolenic acid), és amiatt folyamatosan összekeverik őket és hatásaikat. Gyanítom, hogy sok butaság mögött egyszerűen ez áll. A kacsazsírban nem a linolénsavból, hanem a linolsavból van sokkal több, ami szintén 2 telítetlen kötést tartalmaz csak más elrendezésben és emiatt az élettani hatásaik sem azonosak.
a kacsazsírban lévő linolénsav támogatja a vesék optimális működését. Néhány tanulmány szerint ez a zsírsav segíthet a krónikus veseproblémákon.
A linolénsavval kapcsolatban tényleg léteznek olyan kutatások, amik a vese sejtjeinek oxidatív stressz elleni védelméről szólnak, illetve sikerült omega-3 zsírsavak bevitelével krónikus vesebetegeknél csökkenteni a betegség előrehaladását. De ezekben a vizsgálatokban alfa linolénsavat egészítettek ki más, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakkal (halolajban található EPA és DHA) és a hatást együttesen vizsgálták. Csak mint azt fentebb láttuk: a kacszsír nem jó linolénsav-forrás.
A kacsazsírban található egyszeresen telítetlen zsírok csökkentik a koleszterinszintet, ezáltal megakadályozzák a magas koleszterinszint miatt kialakulható egészségügyi problémákat
A "koleszterinszint" szótól mindig hidegrázást kapok, mert igazából ilyen nincs. A szervezetben koleszterint is tartalmazó lipoproteinek vannak, amikben egy csomó minden van és emiatt a vérszintjüket elég sok minden befolyásolja. A magas telítetlen zsírsav tartalmú étrend általában kedvezően befolyásolja ezeket az értékeket, de ez korántsem jelenti, hogy két pofára kell tömni a kacsazsírt.
A kacsazsír olyan antioxidánsokat tartalmaz, amelyek elpusztítják a szabadgyököket és eltávolítják őket a szervezetből. A szabadgyökök felelősek a korai öregedésért, a rák és néhány betegség kialakulásáért.
És valahogy csak sikerült becsempészni a rákot is a képbe (ez olyan, mint a Star Wars-ban a Halálcsillag – megkerülhetetlen, hogy valamilyen formában ne jöjjön elő). A kacsazsírból antioxidánsokra gyúrni szerintem elég reménytelen, vannak sokkal jobb forrásaink (színes gyümölcsök, zöldségek). Mellesleg a szabadgyököket a szervezet nem távolítja el, csak egyszerűen kémiailag semlegesíti - pont erre valók az antioxidánsok. Az öregedés és a daganatok kialakulása is pedig elég bonyolult folyamat, amiben egy tényező a szabadgyökök hatása, de ez a szerep nem abszolutizálható. Ráadásul a szabadgyökök teljes kinullázása elég sok biológiai funkcióban okozna zavart, ugyanis ezeknek is megvan a maga szerepe a szervezet működésében.
Bizonyos fogyókúrás étrendek szerint a jó zsírok fogyasztása egyenesen létfontosságú ahhoz, hogy véglegesen megszabaduljunk felesleges kilóinktól. A fogyáshoz zsír – is – kell!
Bizonyos fogyókúrás étrendek szerint meg nem így van. A fogyókúrás étrendben alapvetően a csökkentett energiabevitel miatt fontos az élelmiszerek és a tápanyagok minőségi alapú megválogatása. Ebben a palettában a maga helyén a kacsazsír is szerepet kaphat, de itt nagyjából ennyivel lezárható a hatásáról zengett karének.
A kacsazsír képes lekötni, közömbösíteni és eltávolítani a testben túltengő savakat.
Nem képes. Egyrészt az elsavasodás olyan módon, ahogy ezek a cikkek vizionálják, nem létezik, másrészt a zsírok maguk is savak.
A zsír szükséges a sejtek felépítéséhez, a hormonok termeléséhez, az ízületek olajozott működéséhez, kipárnázza a szerveinket, valamint segíti a vér sima áramlását.
Sikerült a zsírok általános élettani és anatómiai funkcióit felsorolni, de ugye nem gondolta senki, hogy ez csak a kacsazsírral biztosítható. Mondjuk a "vér sima áramlását" nem tudom, hogy képzelték, ezek szerint az érfal egy zsírozott csőnek felel meg, amiben gyorsabban áramlik a vér? Még jó, hogy nem írták bele, hogy a zsírozás miatt nem nyikorognak a szerveink...
ÖSSZEGEZZÜNK
Nagy meglepetés nem érheti az embert, ha azt mondjuk, hogy a kacsazsír és összetevői nem csodaszerek. Alapvetően nincs olyan élelmiszer, ami az összes fontos zsírsavat az optimális arányban egyidejűleg tartalmazná, ezért lehetőség szerint minél változatosabb zsírforrásokat illesszünk az étrendbe.
Ismételten el kell azt is mondani, hogy ha egy adott élelmiszerben valamilyen összetevő jelen van, nem jelenti azt is egyben, hogy az adott anyagra jellemző összes pozitív élettani hatás elérhető az élelmiszer fogyasztásával, nagyon meg kell nézni, hogy a rendszeres fogyasztással elérhető-e az a beviteli érték, ami elég a hatás kiváltásához. és ha laborállatokon sikerült is, nem jelenti feltétlen, hogy emberekben is jelentkezni fog a hatás.
A kacsazsíros kenyér nem csodaszer, de lila hagymával nagyon finom.
Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással 2020-ban is értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon.
A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.
Források:
- 8 ok, amiért érdemes minél több kacszsírt fogyasztani. Mindmegette.hu LINK
- Hoogeveen EK, Geleijnse JM, Kromhout D, et al. Effect of omega-3 fatty acids on kidney function after myocardial infarction: the Alpha Omega Trial. Clin J Am Soc Nephrol. 2014;9(10):1676‐1683. LINK
