Inzulin-rezisztencia II.
2017. május 09. írta: Meleg Sándor

Inzulin-rezisztencia II.

Az inzulin-rezisztencia témában eggyel tovább lépünk, egy kis általános eszmefuttatás után haladunk a konkrétabb problémák, nevezetesen a terápia fő csapásvonalai felé.

death.jpg

A cukorbetegséggel kapcsolatban számtalan nagyszerű, hatásvadász képet találtam, ez az egyik kedvencem.

BETEGSÉG VAGY NEM BETEGSÉG

Egy kicsit maradnék még a „minek nevezzelek?” kérdéskörnél, mert ez állandó viták tárgya. A közgondolkodásban megszoktuk az egészség és a betegség közötti éles határvonalakat, de ez a felosztás az IR esetében nem igazán működik, mert túlegyszerűsíti a dolgot. Adott a normál tartomány, egy széles, emelkedő kockázatot jelentő zóna és végül a cukorbetegség. A normálisnak tartott anyagcsere- értékek és a 2-es típusú cukorbetegség között egy komoly rés tátong, ennek felső tartománya a prediabéteszes állapotok lakhelye, az alsó pedig az IR kezdeti szakaszaként tekinthető.

spektrum.jpg

Azt tudjuk, hogy az IR esetében egy progresszív folyamat elején vagyunk, és megvan a komoly esélye annak, hogy egy kezeletlen IR végül cukorbetegséggé alakul - sajnos azonban ennek pontos arányairól elég keveset tudunk. A folyamat előrehaladásával pedig számos más betegség kockázata emelkedik – ezt pedig illő megelőzni egy korai beavatkozással, ennek a megvalósítása túlmutat a hagyományos egészségügy működésén. Az anyagcserezavar és kezelésének szemlélete is spektrum-szemléletnek megfelelő, a prevenciótól fokozatosan bővülő (progresszív) terápiás eszköztárat épít fel az egyén állapotának megfelelően. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyénenként az oki és egyéb, környezeti és életviteli tényezőket figyelembe véve, a lehetséges eszközök testreszabásával építhető fel az alkalmazott kezelés.

Szólnak érvek a betegség megközelítés mellett, hiszen a folyamat végállapota megfelelő beavatkozás nélkül egy komoly cukorbetegség, illetve annak szövődményei. Tekintettel a jelenlegi egészségügyi tendenciákra, a rohamosan terjedő elhízásra, illetve a diagnosztizált cukorbetegek számának emelkedésére, ezt a jelenséget nem lehet félvállról venni. Ugyanakkor érdemben nem segítünk magunknak azzal, hogy hirtelen jól meghúzzuk az IR alsó határánál a cukorbetegség definícióját mert itt inkább egy jól felépített prevenciós tevékenységre lenne szükség nem pedig arra, hogy minden anyagcsere-eltérést betoljuk az ellátórendszerbe.

 

GYÓGYÍTHATÓ VAGY NEM GYÓGYÍTHATÓ

Részben a betegség fogalom körüli bizonytalanság, részben a gyógyulás fogalmának tisztázatlansága miatt gyakran folyik vita az IR terápiák eredményességét illetően. Az IR részben genetikai alapon meghatározott, ennek mértéke egyénenként változó lehet.  Nyilván a genetikai alapokon nem tudunk változtatni, de a megfelelő étrendi, életviteli módszerekkel sokat lehet tenni a megelőzésért vagy az anyagcsere-állapot javításáért. A megfelelő beavatkozással az anyagcsere romlása megállítható, az esetek többségében még vissza is fordítható, a szénhidrát-anyagcsere paraméterei akár a normál tartományig visszahozhatók. Minél korábbi szakaszban történik a felismerés, annál hatékonyabb lehet a beavatkozás és annál stabilabb lehet az elért eredmény.

A gyógyulásnak az a formája, hogy átesünk a betegségen és utána végleg elmúlik (mint pl. egy fertőző betegségnél) itt nem értelmezhető. A normalizált anyagcsere-állapot sokáig (akár évtizedekig) fenntartható, de számítani lehet (kell) arra, hogy idővel újra bekövetkezhet az állapotromlás. Ez egész jól késleltethető, illetve a bekövetkező állapotromlás mértéke és előrehaladási sebessége is mérsékelhető. Ennek mértéke számos tényezőtől függ, itt nagy szerepe van (lenne) az egyéni kockázati tényezők alapos feltérképezésének, a rendszeres szűréseknek és szükség esetén az egyénre szabott beavatkozásnak. Külön kérdéskört képeznek az IR azon esetei, amikor más endokrinológiai betegségekhez társulva jelenik meg, itt az alapbetegség kezelése jelentősen befolyásolja az IR terápiák hatékonyságát.

 

TERÁPIÁS LEHETŐSÉGEK

A kezelési lehetőségeket érintően két dolgot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy a protokollok többsége csak a prediabéteszes állapotoktól kapcsolódik be. A normál tartomány és a prediabéteszes állapotok közötti zónára nincs egyértelműen kidolgozott terápiás irányelv. Nyilván a kezelési lehetőségek levezethetők a már meglévőkből, de a gyakorlatban láthatóan ez okoz némi zavart, ugyanis meglepően széles, nehezen indokolható változatosságot tapasztalhatunk a terápiás beavatkozásokban, mind az étrendi, mind a gyógyszeres terápiát illetően.

A másik fontos probléma, hogy a diabétesz kezelési protokollok alapvetően a metabolikus szindróma felől közelítik meg a jelenséget, a PCOS és egyéb endokrinológiai problémákhoz kapcsolódó IR viszont sok esetben ettől eltérő kezelést igényel (sokszor egészen más körülmények között is jelentkezik, pl. nincs olyan testtömeg-többlet, ami indokolná az IR megjelenését). Éppen emiatt fontos a diagnózis felállításakor a megfelelő kivizsgálás és a magas színvonalú szakmai tanácsadás. Ezzel viszont nagy átlagban nézve nem állunk jól.

A terápiás rendszerek esetében több, egymásra épülő fokozatról beszélhetünk. Egy-egy területet illetően szintén fontos a fokozatosság, mivel egy igen lassú folyamatról van szó, szükségtelen is a drasztikus beavatkozás, lehet hagyni időt a szervezetnek az alkalmazkodáshoz. Ez jelentős mértékben csökkenti az egyes beavatkozásokhoz társuló kellemetlenségek előfordulását, azok mértékét, egyben a fokozatosság megfelelő szakmai kontroll, visszajelzés mellett lehetővé teszi, hogy csak a „szükséges és elégséges” beavatkozás történjen meg, amit az egyén állapota megkövetel.

 

ÉLETMÓD – ÉTREND

Az első fokozat az étrendi és életviteli változások körét takarja. Az étrendről később még lesz szó részletesebben, elöljáróban annyit kell mondani, hogy az étrend beállítása az ideális testtömeg eléréséhez, megtartásához szükséges energia- és tápanyag-bevitelre épül. A szénhidrátbevitel az átlagos étrendhez képest csökkentett, illetve módosított összetételű. Az étrendet sokan elég mereven kezelik, nem egy esetben olyan szigort látni, ami már a kialakult cukorbetegség kezelésében tapasztalható. Érdemes azt figyelembe venni, hogy minél kisebb az anyagcsere sérülése, annál rugalmasabban kezelhető maga az étrend is. A kialakult prediabéteszes vagy diabéteszes állapot esetén nő a szigor, sokat csökkent a diétás mozgástéren a gyógyszeres kezelés is.

Az életviteli módosítások másik nagy területe a testmozgás. A mozgásszegény életmód fontos kockázati eleme az inzulinrezisztenciától a cukorbetegségig terjedő anyagcsere-zavarok kialakulásának, így a megelőzésben, kezelésben is nagyon fontos szerepe van. A mozgás tekintetében nem cél a versenyszerű sportoló életmódra való átállás, de fontos a rendszeresség: heti 3-5 alkalommal, legalább 30 perces testmozgás ajánlott, jellemzően a dinamikus, állóképességi, erő-állóképességi sportok jöhetnek szóba. Érdemes több mozgásformát alkalmazni,  az aktuális testtömeghez igazodva ízületkímélő gyakorlatokat, lehetőleg a teljes test-izomzatot igénybe vevő tevékenységeket folytatni.

mozgas.jpg

A legfontosabb, mozgással kapcsolatos ajánlások IR prevenció és kezelés tekintetében.

 

Az életmódi beavatkozások harmadik területének az egyéb életviteli tényezőkre hat, ezek vagy a társbetegségek vagy a szövődmények kockázatának csökkentésének irányában hatnak leginkább. Ilyen a dohányzás kiiktatása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a pszichés egyensúly megteremtése, életvitel rendezése mind szerepet kap, és a szakmai protokollok ezt a kérdést nem csak a baráti jó tanács szintjén említik.

   aace.jpg

A szakmai protokollok (például az itt látható AACE, 2017) nagy hangsúlyt fektetnek az életviteli tényezők befolyásolására. Itthon ezt nem igazán lehet érzékelni (pozitív példák azért vannak) a hagyományos ellátásban.

GYÓGYSZERES TERÁPIA

A gyógyszeres kezelés teljes bemutatása nem célja az írásnak, csak nagyon röviden, pár gondolat erejéig foglalkozunk a témával (és kénytelen voltam egyszerűsíteni a dolgokat). A gyógyszerek alkalmazása a következő fokozatot jelenti, vagyis akkor érdemes őket alkalmazni, ha az életmód-étrend változása nem visz közel a megcélzott eredményekhez vagy az anyagcsere állapot kezdetben is olyan rossz, hogy nem kerülhető el a gyógyszeres beavatkozás. A szénhidrát-anyagcserére ható készítmények köre igen széles, hatásmechanizmusaikat tekintve több csoportba sorolhatók. Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy egyes hatóanyagok több hatást is kiváltanak.

Szénhidrát-felszívódás gátlása - A készítmények első köre a szénhidrátok felszívódását gátolja. Ilyen pl. az akarbóz, ami az összetett szénhidrátok lebontását végző enzim működését gátolja. Mivel a szénhidrátok egy része felszívódás hiányában a bélben marad, a gyógyszer gyakori mellékhatása lehet a bélgázképződés, puffadtság érzés, hasmenés. Ebből már sejthető, hogy a készítmények alkalmazása már érinti az étrend kérdését, nem is kicsit, ugyanis egy rosszul beállított étrend erősen súlyosbíthatja a mellékhatásokat.

Inzulinrezisztencia-csökkentés - Ezek a készítmények nagyjából úgy foglalhatók össze, hogy a vércukorszint változáshoz kevesebb inzulinra van szükség, a szervezet által előállított inzulin jobb hatásfokkal képes a vércukorszintet normalizálni. A hatást tekintve több út is létezik, így akár a szénhidrát-anyagcsere több pontján is be lehet avatkozni egy jól összeállított gyógyszeres terápiával. Egyes készítményeknél egyéb szövődmények (pl. szív-érrendszeri megbetegedések) csökkenését is tapasztalták, de a lehetséges mellékhatások köre is igen bőséges, ezeknél a készítményeknél is vannak étrendi kötöttségek.

Inzulinelválasztás-fokozása – A harmadik hatáscsoport arra épül, hogy a hasnyálmirigy inzulin-elválasztását növeljék. Ez már akkor lép a képbe, amikor az inzulin-hatást támogató készítmények elégtelenek, ez jellemzően már kialakult 2-es típusú cukorbetegséghez kapcsolódik. Ezek a készítmények általában inzulinrezisztencia-csökkentő készítményekkel együtt kerülnek alkalmazásra. Jelentős hátrányuk, hogy hosszútávon hozzájárulnak a hasnyálmirigy inzulin-termelésének kimerüléséhez, illetve ezen a ponton már nagyon kiszámított, inzulinelválasztáshoz pontosan igazított szénhidrát-bevitelre van szükség, így az étrendi megkötöttség jelentős.

A gyógyszer kiválasztására a kezelő orvosnak az alkalmazás feltételeit mérlegelve kell eljárnia, ez esetben nem csak a szénhidrát-anyagcsere, hanem más tényezők (zsíranyagcsere, egyéb társult betegségek) is komoly szerepet kaphatnak. Ha pedig az előírt gyógyszeres kezelés valamiért nem válna be, akkor a kedves páciensnek visszajelezve kérnie kell a gyógyszerelés módosítását – nagyon nem jó ötlet önhatalmúlag felülírni a kezelőorvos tanácsát.

gyogyszer.jpg

Személyes dilemmám, hogy láthatóan az orvosok gyorsan döntenek a gyógyszeres beavatkozás mellett, sok esetben ezzel megspórolva az életmódi-életviteli módosítások szakaszát, illetve az ezzel járó elég idő és energia-igényes betegmunkát. A gyors és látványos eredmények iránti igény sok helyen felülírja a hosszútávú, stabilan megtartható állapot kialakítása iránti, beteggel közösen végzett munkát. Az életmódváltás alapvetően nem egyik pillanatról a másikra történik, egy kb. 3 hónapos időszakot kellene biztosítani a megfelelő beteg-oktatásra, amennyiben nincs olyan endokrinológiai vagy egyéb társult betegség, ami közvetlen gyógyszeres terápiát igényelne. Nagyjából ennyi idő alatt lehet egy új életritmust kialakítani, alkalmazkodni a megváltozott étrendhez és elindítani az anyagcsere-változását. Ha ezután sincs érdemi változás, akkor lehet „rásegíteni” gyógyszerrel. Ezzel szemben a gyakorlat jellemzően az, hogy a diagnózis felállításával egy időben már indul is a metformin kezelés, a beteg kap egy radikális, cukorbetegségben megszokott szigorú étrendet – az ehhez szükséges információkat meg vagy megkapja vagy mehet keresgélni a vadabbnál vadabb butaságokat terjesztő netes oldalakra, csoportokba. A hazai gyakorlat valamiért szépen átlapozza a protokollok betegoktatásról szóló oldalait.

A másik fontos kérdés e tekintetben, hogy ma már a sokan valamilyen étrend-kiegészítőt is beépítenek a táplálkozásukba  a gyógyszeres terápia mellé. Ezek között vannak gyógynövény-alapú készítmények, illetve egy- vagy többkomponensű, de alapvetően célzott hatóanyag-bevitelre épülő kiegészítők. Itt mindenképpen szót kell ejteni a lehetséges, gyógyszerrel adott keresztreakciókról, melyek befolyásolják a gyógyszer fő- és mellékhatásait. Ezekről a hatásokról ma még elég keveset tudunk, a felhasználók számára hozzáférhető információk jelentős része nem megbízható forrásokból (termék-reklámok, közösségi oldalak, stb.) származik, alkalmazásuk sokszor a kezelőorvos tudta nélkül történik. Külön problémát jelent, hogy ezen készítmények között vannak valódi hatással bírók és teljesen kamu termékek, ezek szétválasztása pedig meghaladja a laikusok lehetőségeit (majd ezekről is szeretnék egy önálló cikket írni a későbbiekben)

 

INZULIN

Külön kategóriát jelent az inzulin alkalmazása. Erre csak rossz, gyógyszerekkel nehezen befolyásolható anyagcsere-állapot mellett kerül sor, az összes diagnosztizált cukorbeteg néhány százalékát érinti. A 2-es típusú cukorbetegség végállomása gyakorlatilag az, hogy kimerül a hasnyálmirigy inzulin-termelése, így azt külsőleg kell bevinni. Fontos hangsúlyozni, hogy ettől még nem beszélhetünk 1-es típusú cukorbetegségről, a fő probléma továbbra is az inzulinrezisztencia, ami azt eredményezi, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben megszokott inzulin-mennyiségek többszörösére van szükség. A tartósan magas vércukor és inzulinszintek miatt a szövődmények előfordulási gyakorisága magas, a megbetegedési és halálozási adatok nagyon rosszak - ezzel kapcsolatban volt már korábban egy írás a blogon.

inzulin_1.jpg

ÖSSZEFOGLALÓ

Az inzulinrezisztencia szó mögött meghúzód anyagcsere-állapotok egy fokozatos, normál állapottól a cukorbetegségig húzódó tartományt fednek le. Ennek megfelelően a kezelés sem lehet sablonos, a terápiás eszköztár fokozatosan bővül, fontos tényező az egyéni állapotok figyelembe vétele. Fontos lenne ennek rendezett leírása és módszertani összefoglalása, mert különösen az IR kezdeti szakaszaiban ennek hiánya érezhető.

A következő írásban áttérünk az étrendre - alapjában véve nem bonyolult az sem, ugyanakkor valamiért mégsem úgy mennek át gyakorlatban az információk, mint kellene. Úgyhogy rendezzük majd egy kicsit a fontos kérdéseket.

 nrendo.jpg

Ha tetszett az írás, oszd meg és/vagy kattints a tetszik gombra! A "Követés" alkalmazással értesülhetsz a legfrissebb írásokról! Ha van véleményed, írd meg hozzászólásként! További érdekességek, aktualitások pedig Facebook oldalunkon találhatók: https://www.facebook.com/Alimento.blog 

 

A honlapon található anyagok, információk egyike sem irányul betegség, vagy betegségek diagnosztizálására, és nem helyettesítik az egészségügyi szakemberrel történő konzultációt.

Sorozat cikkei:

  1. Inzulin-rezisztencia I.
  2. Inzulin-rezisztencia II.
  3. Inzulin-rezisztencia III. - Étrendi alapok
    1. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig I.
    2. Szénhidrátoktól az édesítőszerekig II.

Források:

    1. AACE/ACE Comprehensive Diabetes Management Algorithm 2015. Endocrine Practice Vol 21 No. 4. 2015. LINK
    2. AACE/ACE Comprehensive Diabetes Management Algorithm 2017. Endocrine Practice Vol. 23, No. 2. 2017. LINK
    3. Point-of-care prediabetes identification. AMA/CDC. LINK
    4. Algorithm for Pre-Diabetes Identification & Intervention. Idaho Academy of Nutrition & Dietetics. LINK

 

A bejegyzés trackback címe:

https://alimento.blog.hu/api/trackback/id/tr5512469571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2017.05.09. 21:12:31

Visszajelzés az orvosnak? Háziorvos minden problémáért a magas cukromat okolja (pl. durva, hónapokig tartó hasmenés) Diabetológus... inkább nem minősítem a két kerületileg illetékest.
Mégis kinek lehetne visszajelezni?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.05.09. 21:18:28

@hullajelölt88:
A probléma sajnos létező, iszonyatosan alacsony színvonalon van sok helyen az ellátás. Az okok elég messze vezetnek, megérne ez is egy eszmefuttatást.

Munyi cica 2017.05.09. 21:36:28

Sándor!

Köszönöm ezt a bejegyzést is, már annyira vártam, nagyon hasznos és örülök, hogy folytatod majd az étrenddel :). Köszi!

andika751 2017.05.10. 09:52:21

Én is köszönöm a bejegyzést, és én is nagyon várom az étrendi ajánlásokat!

Számomra nagyon jól összefoglalt és laikusok számára is érthető cikket írtál, én pl. sokáig nem is tudtam arról, hogy a cukorbetegséget milyen szakaszok előzik meg és milyen életmódbeli változásokra kell figyelni.

Csak egy rövid kérdés, ha valaki olyan életmódot alakít ki, ami mind étkezésben, mind a testmozgásban, illetve egyéb dolgok elhagyásában (dohányzás, alkohol) mondjuk megfelel egy inzulinrezisztensnek ajánlott életmódnak, függetlenül attól, hogy az-e vagy sem, azzal gondolom csak használ az egészségének? Hiszen ez gondolom nem nagyon tér el az amúgy normál anyagcserével rendelkező egyéneknek szánt ajánlásoktól.

vagyis ha valaki még most normál anyagcserével rendelkezik, de olyan életmódot alakít ki, mintha már IR-es lenne megelőzés céljából, azzal gondolom nagyon nem lő mellé. Megmondom őszintén nálunk anyai vonalon mindenki cukorbeteg volt 3 generáción át, apai vonalon nem tudok róla, tehát benne van a pakliban, hogy én nálam is kialakulhat, attól függetlenül, hogy még most nincs, ilyenkor jó előre úgy élni már?

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.05.10. 12:22:56

@andika751:

Úgy lehet elképzelni a dolgot, hogy az IR életvitel először visszahozzuk a mindenki számára ajánlatos szintre, és ha ez nem normalizálja az anyagcserét, akkor megy tovább a dolog és csap át terápiás étrendbe a dolog.

A megelőzés céljából folytatott IR étrend kockázatcsökkentő hatású, késlelteti, lassítja a folyamatot - ha van rá hajlam. Ez az, amit még nem tudunk biztosan diagnosztizálni, mert a familiáris géntérképezés még nincs benne az OEP finanszírozott ellátások körében.

2017.05.10. 12:34:19

@Meleg Sándor: IR vs életmód. 105kiló voltam, diétával nem törődök. Reggelente 7 körüli cukrok. Kórház, egy hét alatt lefogytam 90-re. Harmadik héten jutottam mérőhöz, reggelente 4-4.5, bármit ettem(büféből, nem kórházi kaját! ;) ), nem ment 8 fölé... kijöttem, megint 105 vagyok, megint 7-es cukrokkal indulnak a napjaim.

andika751 2017.05.10. 13:39:13

@Meleg Sándor: mármint a hajlamra gondolsz, tehát ha van rá hajlam, akkor az még nem feltétlenül azt jelenti, hogy elő is jön a betegség vagy igen és csak késleltetni lehet az életmóddal? Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy mennyiben különbözik az IR étrend a cukorbeteg étrendtől? Nagyon várom a folytatást!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.05.10. 15:08:04

@andika751:

Én nem tudok arról, hogy lenne olyan kutatás, ami a családi előfordulás alapján tudna kockázati értéket adni. Több gén/géncsoport van, ami az IR kockázatban szerepet játszik, most a kezembe akadt hazai cikkben egyből találtam 6 ilyet. Tucatnyi dolog befolyásolja, hogy mennyire jön elő az IR, csak az IR/2DM családi mintázatából borzalmasan nehéz megsaccolni, milyenek egy leszármazott esetében a valós esélyek.

IR étrend valahol az egészséges táplálkozási ajánlások és a cukorbeteg étrendek ötvözete, hogy melyikre hasonlít jobban, az az anyagcsere állapotától függ. Aktuálisan a cukorbeteg étrend alapját is az ajánlások adják, a fő különbség a szénhidrátok mennyiségi korlátozása és az erőteljes szelekció (pl. glikémiás index alapján). Hogy IR esetében ezekre a korlátozásokra milyen mértékben van szükség, az egyéni anyagcsere-állapottól függ.

andika751 2017.05.10. 16:33:48

@Meleg Sándor: valami ilyesmire gondoltam én is, van egy könyvem, igaz 12 éve adták ki, hazai orvosok általi táplálkozási ajánlásokat tartalmaz, még anno a fősulin használtuk a tápanyagtáblázatát, abban én egy kicsit megdöbbentem, mert kb. olyan 300 gr/nap körüli ch fogyasztást ír (ez normál anyagcsere esetén) én ezt egy kicsit soknak gondoltam, máshol meg azt olvasom, hogy IR-esek 160 gr-ot fogyasszanak, bár a 300 gr az kb. 2200 kalóriára van beállítva ( ez több, mint 50 %- a a napi energiaszükségletnek), de szerintem egy nőnek, aki nem végez fizikai mozgást az 1800 cal elég, én legalábbis a saját magam energiaszükségletére ennyit számoltam. Ha ennek vesszük az 50 %os ch tartalmát az kb. 900cal, 214 gr ch/nap, ami azért a 160 gr alatt van jóval.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.05.11. 13:30:26

@andika751:

A régebbi könyvek irányadó értékeivel óvatosan, ezeket azóta párszor már felülvizsgálták. A 300 g szénhidrát egy átlagos IR esetén már túl sok, általában véve a 2200 kal/nap sem feltétlen jó - ideális esetben ezt az étrend esetén testreszabja a terápiát kontrolláló orvos/dietetikus.

Az biztos, hogy trend a csökkenő energia-igény, ez egyszerűen abból következik, hogy a mozgásmennyiségünk folyamatosan csökken, egyre kevesebb a fizikai munkavégzés, a közlekedésben is motorizáltak vagyunk, stb. Szinte lassan már csak az alapanyagcsere marad :)

andika751 2017.05.11. 14:22:53

@Meleg Sándor: ezért is lenne fontos a rendszeres testmozgás egy életen át tartó beiktatása. Egy átlagos IR esetén mennyi az a ch érték ami belefér?

(egyébként Dr. Zajkás Gábor-Rodler Imre írták a könyvet)

Zb74 2017.05.11. 19:51:42

@andika751: Ez egyénre szabott. Van, akinek napi 120 grammot írnak elő, van akinek 180-at, és van, akinek a kettő közötti értékek valamelyikét. Ezt egyébként teljesen pontosan nem lehet belőni, mert a tápanyagtáblázatok átlagértékeket tartalmaznak, a szórás megadása nélkül - azt kiszámolhatod belőlük, hogy egy 250 grammos almában az átlagérték alapján mennyi emészthető szénhidrátnak kéne lennie, de azt senki sem tudja megmondani neked, hogy abban a konkrét 250 grammos almában, amelyet éppen a kezedben tartasz, pontosan mennyi is van (mert az függ az alma fajtájától, termőhelyétől, az érés során kapott napfény mennyiségétől, az adott alma érettségi fokától, tényleges víztartalmától stb.

andika751 2017.05.11. 20:33:00

@Zb74: köszi, igazából szeretnék egy IR-es étkezésre áttérni, sok mindent már eddig is kiigazítottam, megelőzés céljából, mint korábban írtam a családban nagyon sok volt a cukorbeteg és szeretnék tenni annak érdekében, hogy megelőzzem vagy késleltessem. Én kb. olyan 160-180 ch -ra tervezek, sok zöldséggel és rostos gabonával, próbálkozok újfajta sütikkel, cukormentesen, sokat kutakodok a témában és próbálok sok mindennek utánaolvasni.

Hans Castorp 2017.05.12. 11:30:18

Gyakorló háziorvos vagyok.
MINDEN betegemnek, akinél magasabb éhomi cukrot találunk (és más baja nics), először 3 hónapos életmódváltást javaslunk, diétás tanácsadással, stb.
A túlsúlyos betegekkel megpróbáljuk a fogyást. 10 betegből kilenc a következő válaszokat adja (ha nem kéri ki magának, mert ez sem ritka):
-hisz én alig eszek valamit, doktornő...
-sokat mozgok otthon, míg végzem a házimunkát...
-nem bírok mozogni, fájnak az ízületeim...
-nem tudna inkább valami gyógyszert írni, doktornő?
és ennek variációi.
Tisztelet a kivételnek.

Azt hiszem, nemcsak az ellátórendszerrel van a baj, sajnos...:-(

2017.05.12. 11:36:13

@Hans Castorp: azért a 3. pont erősen megkérdőjelezi, hogy orvos lennél... hogy diplomád van, azt elhiszem, de nekem a végzettség kevés ahhoz, hogy orvosnsk is tartsak valakit. Tényleg nem tudod elképzelni, milyen nehéz, szinte lehetetlen, fájós derékkal/ízületekkel mozogni?

Hans Castorp 2017.05.12. 11:37:55

@hullajelölt88: Újraolvastam, de nem találom, hogy írtam volna ilyet.

2017.05.12. 14:50:44

@Hans Castorp:
"nem bírok mozogni, fájnak az ízületeim..."
Szerinted ez kifogás. Szerintem sajnos egy nagyon is valós indok a mozgáshiányra.

Hans Castorp 2017.05.12. 16:12:55

@hullajelölt88: Sajnálom, ha félreérthetően fogalmaztam.

A mozgásszegénység az ízületi panaszoknak nem tesz jót. Sőt. Csak nem mindegy, milyen mozgás hasznàl. A z erős, dinamikus, hirtelen mozgás biztosan nem jó.
A kondicionáló, esetleg vízalatti igen. Komoly fájdalmakkal is bele lehet fogni, gyógytornász vezetésével. Nem olyan látványos lesz a fogyás, mint pl.a spinningen, de életmódváltással együtt sokkal jobb lesz. A testsúlycsökkentéssel az ízületekre is kevesebb teher hárul és kevesebb gyógyszer kell.

Erre gondoltam.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.05.12. 18:12:22

@Hans Castorp:

A compliance egy érdekes kérdés ebből a szempontból. Nyilván senki sem lehet meggyógyítani, ha nincs meg hozzá az együttműködési készség, képesség, Az éremnek ezt az oldalát ugyanúgy látni kell, mint azt is, hogy sok esetben a betegek nem jutnak hozzá a megfelelő információkhoz.

Félreértés ne essék, nem akarom ezt a terhet egy az egyben a háziorvosok nyakába varrni, mert az aktuális terhelés mellett ez irreális lenne, magának az ellátórendszernek a drasztikus újragondolása hiányzik az egészségügyből.

andika751 2017.05.25. 09:44:38

@Meleg Sándor: Kipróbáltam számolással és méricskéléssel a 160-170 gr-os ch diétát, ez a 3. hét, viszont azt vettem észre, hogy ettől még éhes vagyok, nem vagyok túlsúlyos, de sokat mozgok, aktívan járok mozogni is, és nekem ez kevésnek bizonyult. Arra lennék kíváncsi, hogy szerinted, mint dietetikusok mennyi ch-t kellene egy nap fogyasztani, ha nem vagy Ir-es és nem vagy cukorbeteg?
Az megállja a helyét, amit eddig az ajánlásokban olvasható volt, hogy a napi kalória 50 %-a ch legyen, 30 %-a zsír, 20 %-a fehérje?
Mert ha igen, akkor ezek alapján egy 1800 kalória esetén (ami nekem teljesen bejött, ettől nem hízok, kevesebbtől viszont éhes vagyok, főleg, ha sokat sportolok) az arányok 220 gr ch, 60 gr zsír, 88 gr fehérje.
A 220 gr ch elosztása ötszöri étkezésre megelőzés céljából megfelelő lehet? Köszönöm előre is!

Zb74 2017.05.25. 10:46:43

@andika751: Fizikailag aktív életmód mellett általában több szénhidrátot lehet (és talán kell is) fogyasztani, mint mozgásszegény életmód mellett; ráadásul egészséges emberben a testmozgás általában az izomszövetet alkotó sejtek megnövekedett inzulinérzékenységével jár együtt, tehát aki nem IR-es és még sokat is mozog, annál megnövelt szénhidrátbevitel mellett sem emelkedik az IR kialakulásának a veszélye. Persze ebbe - mármint az IR, IGT, cukorbetegség kialakulásába - genetikai tényezők is beleszólnak. Én is kíváncsian várom Sándor válaszát, de úgy sejtem, hogy egy ilyen aktív életmód mellett ő sem fogja sokallani a ~220 g CHO-t.

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.05.25. 13:00:24

@andika751: @Zb74:

A 180 g alatti étrendek jellemzően alacsony energia bevitellel társulnak, többnyire 1600 kcal alatti érték jön ide ki. Intenzívebb mozgáshoz lehet felfelé menni.
Az 50-30-20 bontás szerinti mennyiségek jók, ha nincs gond az anyagcserével, akkor ez jó lehet, ha a minőségi tényezők megvannak (nyilván itt a szénhidrát döntő részben alacsony-közepes GI értékkel az igazi). Ha valaki vágyik az alacsonyabb szénhidrát-bevitelre, akkor itt elcserélhet 20 g szénhidrátot 10 g zsírra.

Utolsó simítások vannak az IR 3-as cikken, azokban pont lesz ezekről szó.

andika751 2017.05.25. 21:12:00

@Meleg Sándor: köszönjük és nagyon örülök neki!

CasioGitti 2017.07.31. 14:25:48

Kedves Sándor! A témához kapcsolódva, de más oldalról lenne egy kérdésem, ami igen gyakori az inzulinrezisztenciások körében. Sokan hajhullással küszködne. Amire perui kovaföldet és Szilicea gélt ajánlanak. Viszont felröppentek cikkek, hogy ezekben olyan anyagok vannak, amik ártalmasak. Nanno részecskékről beszélnek, káros hatásokról. => A nanorészecskék autoimmun-folyamatokat is elindíthatnak.
Sajnos szilícium-dioxiddal, titán-dioxiddal vagy vasoxiddal szennyezik a legtöbb táplálékkiegészítőt (hol színezékként, hol olcsó töltőanyagként, hol pedig egyenesen hatóanyagként). Tudna nekünk ebben tudományos oldalról megbízható választ adni? Köszönöm! drinfo.hu/hirek/pubmed/21111-igazolt%C3%A1k-a-nanor%C3%A9szecsk%C3%A9k-gyullad%C3%A1st-kelt%C5%91-hat%C3%A1s%C3%A1t Nagyon nagy a zavarodottság itt, jó lenne ezt is rendbe tenni!

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.07.31. 18:18:53

@CasioGitti:

A perui kovaföldet igazából senkinek sem ajánlanám, nem tudok olyan betegségről, amit érdemben pozitívan tudna befolyásolni, a termékhez fűzött állítások jelentős része nem igazolt. A Szilicea géllel kapcsolatban hasonló kételyeim vannak, igazából az IR esetében fellépő hajhullás esetében a legkisebb valószínűséggel szilícium-hiány áll a háttérben.

A gyulladást okozó hatás esetében sok minden szóba jöhet, a kovaföld esetében igazából finom őrleményről van szó, amit erős túlzás nanorészecskének nevezni - ettől függetlenül nem gondolom, hogy a bélfal örülne a sok hegyes kristálynak.

CasioGitti 2017.08.03. 10:26:25

@Meleg Sándor: Köszönöm, hogy válaszolt!

Karinthy-paradoxon · http://www.alltrials.net/ 2017.12.06. 17:37:45

friss és igéretes: 2-es cukorbetegséggel kapcsolatban
// fontos! nem önállóan kiséletezgetni! cikket kinyomtatni, szakembernek megmutatni és vele együtt kipróbálni.

"Primary care-led weight management for remission of type 2 diabetes (DiRECT): an open-label, cluster-randomised trial"
www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(17)33102-1/fulltext?elsca1=tlpr

átlagembernek:
"'I beat type 2 diabetes with 200-calorie drinks'"
www.bbc.com/news/health-42154666

"The trial results, simultaneously published in the Lancet medical journal and presented at the International Diabetes Federation, showed:
46% of patients who started the trial were in remission a year later
86% who lost 15kg (2st 5lb) or more put their type 2 diabetes into remission
Only 4% went into remission with the best treatments currently used
Prof Roy Taylor, from Newcastle University, told the BBC: "It's a real watershed moment.
"Before we started this line of work, doctors and specialists regarded type 2 as irreversible.
"But if we grasp the nettle and get people out of their dangerous state, they can get remission of diabetes."
However, doctors are not calling this a cure. If the weight goes back on, then the diabetes will return.
"I will never go there again," says Isobel. So far, she has kept the weight off for two years."

Meleg Sándor · http://alimento.blog.hu/ 2017.12.07. 06:53:23

@Karinthy-paradoxon:
Köszi. Mondjuk az eddig is köztudott volt, hogy a testsúlycsökkentés radikálisan tudja javítani a szénhidrát-anyagcserét túlsúlyos betegeknél.

2017.12.07. 13:05:25

@Karinthy-paradoxon:
Mit mondjak? Év elején 89-90kilóra fogytam, reggelente 4.x cukorral indult a nap. Mostanra visszaszedtem a 110 körüli súlyomat, megint 8 fölött indulok reggelente. Erről ennyit. Aki ezzel nincs tisztában az még annyira sem törődik a betegségével, mint én.

JohnyMclaine 2021.02.28. 20:41:04

Bizonyított többszörösen hogy az intenzív súlyzós edzés nagy mértékben javítja az inzulinérzékenységet.csak szólok

Munyi cica 2021.05.16. 20:17:52

@JohnyMclaine: Köszi, hogy szóltál, jó erről tudni! :)
süti beállítások módosítása